Könyvtárak szólnak róla,
villogó képek
s mosolygó gumilövedékek.
Tedd elé mögé a szót,
bármelyiket kedved szerint,
s mindent tudsz,
mindent tudhatsz a világról
mert azt hiszed.
Tudod, mert láttad,
mert mindent láthatsz,
olvasnod nem is kell,
csak címszavakat.
Tudod a lemmingek
évszázados titkát,
hisz megfejtették,
és csak neked.
Okos vagy,
olykor magabiztos,
de csak látszólag vagy az,
mert fogy a tér, fogy az idő,
s nem tudod, a kölkeid,
a nyomorult kis senkik miért hagynak el?
Mennél a lemmingek után,
kik időnkét túlszaporodnak,
s rohannak a vakvilágba,
tengerbe, önkéntes pusztulásba
Ábrándozol, néha sírsz...
Na majd máskor,
most inkább egy bláz,
egy kávé, jó erős
espresso, mint a bomba
néhány bejegyzés a társkergetőben,
előbb utóbb majd csak lesz valami.
Lemmingek? Ugyan már..
Rohadt kis dögök,
kinéznek abból a szűk lyukból,
s korgó kis gyomrukkal nekiindulnak
Na hagyjuk.
Leveszöldség,
1 kg vöröshagyma,
Darálthús,
Szódabikarbóna, csak most el ne felejtsem,
Kenyér, tej,
Kilós párizsi, de pulyka
és kávé, sok sok kávé.
Holnap temetés is lesz,
Szóróparcella,
még szerencse,
úgyis csak egyszer hal meg az ember.
Kész - csokor száraz virág,
Akár a sajátodét is megvehetnéd.
Megvár.
2010.10.31. 13:51 inszeminator
Minden-napok...
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://inszeminator.blog.hu/api/trackback/id/tr352411611
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek