Kicsit elrugaszkodom az eddigi témáktól, de szeretnék bemutatni néhány érdekes, régen használt (fogjuk-rá) sebészeti eszközt. Talán ezek után mindenki átértékeli a ma egészségügyi rendszerét...

Amputációs kés (1700-as évek)

A kések, melyeket a XVIII. század folyamán használtak még jellemzően íveltek voltak, mert a sebészek - amputációval megbízott emberek - a csont elfűrészelése előtt egy körkörös bemetszést ejtettek az adott területen  bőrön és izmon. A XVIII. század vége felé az egyenes kések váltak elterjedtebbé, mivel így a csonkolás után, bőrrel tudták fedni az amputált végtagot.

Amputációs fűrész (1600-as évek)

Amíg néhány sebész úgy döntött, hogy szépen díszített eszközökkel fitogtatja gazdagságát, mint például ez, addig bizonyítást nyert, hogy a rések remek táptalajt jelentenek a baktériumok szaporodásához. Hogy ezek után lecserélték-e, az nem tudom.

Nyíl eltávolító (1500-as évek)

A feltételezések szerint úgy használták hogy a sebbe helyezték, összezárt állapotban a központi rúddal megragadták a nyilat, majd ezután szétfeszítetek a sebet a két ollóhoz hasonló oldalsó fém résszel, ezzel megakadályozva, hogy a nyílvessző hegye a húsba fúródjon.

Mesterséges pióca (1800-as évek)

Elterjedt orvosi alkalmazás volt, főként szem és fül műtéteknél használták. Az eszköz lényeher, hogy a recézett rész belevág a bőrbe vérzést előidézve, míg aközépső henger a vákuumot biztosított, ezáltal felszívta a vért.

Golyó eltávolító (1500-as évek)

Az eszközt mélyen a golyó fúrta sebbe tudtak tenni, majd kellően meghosszítani. A golyót átfúrták, majd eltávolították

Méhnyak tágító (1800-as évek)

Ezt az eszközt, mint neve is mutatja a méhnyak tágítására használták, azonban használata fokozatosan abba maradt, mivel könnyem a méhnyak repedését okozhatta.

Körülmetélő kés (1800-as évek)

A körülmetélést szerte a világon alkalmazzák különböző okokból, meggyőződésből. De néhány eszköz amit erre alkalmaztak félelmetes volt, mint például ez a XVIII. századi kés Európából.

Ecraseur (1870-es évek)

Sebészeti műszer olyan növendékek vagy új képletek vérzés nélkül eszközölendő eltávolítására, melyek kocsányosak vagy kocsányosíthatók. Legelőször Chassignac francia sebész ajánlotta. A műszer hüvelyben járó lánc, mellyel a kocsány körül kacsot képeznek s ezt a műszer másik végén levő csavarral szorosabban lehet fogni mindaddig, míg az eltávolítandó daganat vagy növedék kocsánya átszakad. Ezen összehúzás alatt vérzés nincs s ez éppen a műszer főcélja.

Vérzéselállító csipesz (1800-as évek)

Ezeket a csipeszeket vérzéselállításra alkalmazták. A pengék erőteljes nyomást gyakoroltak az adott érszakaszra így elállítva a vérzést.

Hernia eszköz (1850-es évek)

Ezt az eszközt sérv restaurálása után alkalmazták, körülbelül egy hétig hagyták az érintett területen, azzal a céllal, hogy összefogja a terültet és segítse az újbóli szövetképződést.

Hirtz iránytű (1915)

A Hirtz iránytűt arra használták, hogy pontosan eldönthető legyen, a golyók hol helyezkednek el a testben, így nagy pontossággal eltávolíthatóak.

Hiszterektómia / metronóm (1860-90-es évek)

Ezt az eszközt arra használták, hogy hiszterektómia alatt amputálja  a méhnyakat.

Vesekő eltávolító (lithotom, 1740-1830-as évek)

Az eszközt vesekő eltávolításra használták. A nyél tartalmazott egy olyan rejtett pengét, amit beraktak a hólyagba, eltávolítás közben a köveket megragadták és kivették.

Szájpecek (1880-1910-es évek)

Ez a fából készült eszköz arra volt hivatott, hogy altatás közben szabad légutakat biztosítson. Képzeljük csak el milyen higiénikus lehetett az eszköz.

Sebző (1910-20-as évek)

Vérvételi eszköz. A pengék egy rugón lógtak, ami kioldás után nagy erővel fúródott a bőrbe, a vért egy üvegcsészével fogták fel. Melegíteni is tudták, így a vér gyorsabban folyt.

Koponya fűrész (1930-60-as évek)

Ezt a kézzel hajtott fűrészt, arra használták, hogy megfelelő helyen a koponyát ki tudják vágni, ezzel hozzáférést engedve egyéb eszközöknek.

Dohányfüstbeöntés (1750-1810)

A dohányfüstbeöntőt arra használták, hogy dohányfüstöt juttassanak a végbélbe. A füstről számtalan jótékony hatást feltételeztek, például, hogy javítja a légzést.

Mandula tiló (1860-as évek)

Az eszközt a mandulák eltávolítására használták, hasonlóan működött mint a nyak tiló. Az eszköz pontatlan volt, sokszor hagyott csonkokat maga után, valamint számtala alkalomkor komoly vérzés lépett fel.

Trephine (koponyalékelő, 1800-as évek)

Arra használták, hogy meglékeljék a koponyát. Az eszköz közepén lévő hegyes rész azt a célt szolgálta, hogy elindítsa a fúrást és helyben tartsa az eszközt.

Hüvelytükör (1600)

A hüvelytükör a vagina feltárását biztosította.