inszeminátor

Majd kiderül

Friss topikok

HTML

Ami van...

Utolsó kommentek

  • inszeminator: Köszönöm!!!! Egyébként nem tudom melyiket vállalja szegény bbjnick, azt hiszem egyiket sem Marad a... (2020.08.22. 13:13) MMA levél
  • jose maria padilla: tiszta szívből!!!!!!!! bbjnick nem csak csúnya nő, hanem fodrász is? besz..... (2020.08.22. 12:42) MMA levél
  • inszeminator: Köszönöm Bbjnick.Rákerestem erre a névre, de valami fodrász szalon ajnlotta magát erősen. Szerencs... (2020.08.21. 21:42) MMA levél
  • Szabó A. Imre: Szívből gratulálunk! (2020.08.21. 14:39) MMA levél
  • inszeminator: Egy blogon olvastam: „A történelmi tudás diktatórikus irányítása azokhoz a jól ismert, gyászos mó... (2018.07.19. 14:48) Állj, ki az? Tovább!!
  • Alfőmérnök: Elolvastam a könyvet, nagyon tetszett és köszönöm szépen. Jó, hogy megírtad és jól írtad meg. Aki ... (2018.07.19. 07:41) Állj, ki az? Tovább!!
  • Mormogi Papa: Hál' Istennek, én már nem ismertem... (2018.06.14. 14:23) Kérdés
  • Mormogi Papa: @jose maria padilla: @inszeminator: Hmmm... eszembe ötlik egy régi nóta szövege: "Mert az nem ... (2017.10.10. 16:00) Állj, ki az? Tovább!!
  • inszeminator: Na de ilyet... Hogy mik vannak... Azért a cserebere néhány pofa sör takarásában szerintem lebonyol... (2017.10.03. 20:10) Állj, ki az? Tovább!!
  • jose maria padilla: Te jó ég, de régen jártam erre! Insz, vero adott nekem egy címet küldtem neked mélt. Aztán kaptam ... (2017.10.02. 13:55) Állj, ki az? Tovább!!
  • v_e_r_o: Kedves Insz! talákozót szervezünk, (gasper, padilla örm, mormogi és te) holnap (2017. 06. 08.) du ... (2017.06.07. 11:18) 60
  • inszeminator: Sajnos ebben az "Exek az édenben" világban nem sok olvasója lehet Platonov -nak. Őszintén szólva m... (2017.05.06. 07:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Kabai Domokos Lajos: "Platonov az orosz irodalom nagy hatású írója, művei szamizdatban voltak olvashatóak. Életműve az ... (2017.05.05. 19:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Mormogi Papa: Küldtem emilt ! Üdv MP (2017.04.11. 13:03) Állj, ki az? Tovább!!
  • Mormogi Papa: Sajnos csak ilyen későn ugrott be a "társ vicc", amit a hetvenes években hallottam valamikor. Absz... (2016.08.21. 12:28) 60
  • Utolsó 20

ec-pec kimehec

szinesek

free counters

2010.10.15. 23:00 inszeminator

Gizi

 

 

 

      - Gizi hófehér nyúl volt, a Pasarét réme piros szemekkel, és az én tulajdonom.

Az államegyházügyi Hivatal portájáról  teljes fegyverzetben rohant ki a rendőr amikor először meglátta.

     - Barátságos kis épület volt az a porta a gyönyörű, hatalmas villa kertjében. Korábban egy suszter bérelte, sok szétrugdalt cipőmet megjavította, s korholta apámat miért nem vesz jobb fajtát – ez a hasított bőr fiam, ez szart sem ér.

     - Tudom másabb sincs mindig -  meg aztán drága is. Faszeget vett a szájába vagy huszat, s morogva kalapált.

     - Muszáj volt eltakarodnia onnan a suszternek, mert az Államegyházügyi Hivatalt fegyverrel kellett őrizni a betolakodóktól. Gizi nem tudta ezt, únta az ugrabugrát az aszfalton,  betért a parkba egy gyors iramodással.

     - Na ezt a fehér villanást látta meg a rendőr és azonnal cselekedett. A dobtár beleakadt az ajtófélfába, nagyot csörrent, Gizi megrémült, s ész nélkül rohant vissza az utcára.

    

     - Csak az a rohadt nyúl – állapította meg bosszúsan poszt, és lopva körülnézett Tartott tőle, hogy valaki meglátta. Gizi az út közepéről figyelte amint visszaakasztja a géppisztoly, aztán elballagott a Küküllő utcába.

     - Forgalom nemigen volt akkoriban a Pasaréti úton, a Küküllő utcában sem, Gizi magányosan legelte végig az összes mellékutcákat, s ezúttal sem sikerült belopnia magát az Államegyházügyi Hivatalba.

      - Nehéz idők.

 

      - Pedig jó sora volt eredetileg – jó házból való nyúl volt, amolyan húsvéti ajándék, de a fiúcska nagyot toppantott amikor meglátta. Ő csokoládényulat akart. Nem ilyen szőrőset, Kinevetik a barátai.

 

      - Gy. Ekkortájt lhatározott úgy, hogy fűzős lasztit kell szerezni, mert már elég nagyok vagyunk hozzá, és ha az kilyukad, semmi vész megragasztjuk. Igaz ugyan hogy kéznél volt mindig egy kilyukadt gumilabda, Stoller úr és foxikutyája számára előkészítve, de valószínüleg Stoller úr is rájött a trükkre és másfele rángatta a kutyáját.

      . A foxi bátran megküzdött a lyukas labdával és Stoller úr a kőrúti ingszabó elegánsan fizetett.

      - Mi pedig rohantunk a budagyöngyei piacra a bazárost bosszantani.

      - Ilyenkor sokáig foglalkoztattuk, és kirakattuk vele a ládáját a hatalmas gesztenyefa alatt ahol egy kisebb hokedlin ücsörgött.
    - Labdát soha nem vettünk tőle legfeljebb négusbombát, húzósat, taposósat Azt a nagyobhokedli - pultja alól árulta titokbant.

     - A korabeli hatóságok reszkettek minden nagyobb pukkanástól.

     - Nem sok vásárlója volt a bazárosnak, hiába mosolygot vigyorszerűen  az egyre koszosabb raglánjában. A tábláját is mindig magasabbra szegelte az óriásfa törzsén, de csak annyira, hogy még látható legyen.

 

      ZANZIBÁR BAZÁR, A JÓ GYEREKEK TALÁLKOZÓHELYE

 

       - Hát igen, jött a húsvét, s Gy elhatározta, hogy mindenkihez becsöngetünk akit csak látásból is ismerünk, hátha összejön egy fűzősre való. Gyűltek a forintok, de Várkonyi Zoli bácsiékhoz nem akarózott becsöngetni. Láttuk gyakran a vizslájával, még köszöntünk is neki.

     - Hiányzott még az összegből legalább az egyeshez, a legkisebbhez, nem kérdés muszáj  becsöngetni. Otthon volt a család, a sikotozó művésznő elrohant valahova, Zoli bácsi beterelt minket a gyerekszobába a kisfiához. Nem erre számítottunk. Locsolni akartunk- gyüjteni az egyes fűzősre, de Zoli bácsi felismerte a helyzetet.

    - Na gyerekek, ki akar egy szép fehér nyuszit…? – kérdezte teátrálisan, minta a színházában tenné.

    - én rögtön akartam, s megkaptam. Jobban örültem neki mint bármely pirostojásnak. Összejött az egyes is, bár ne jött volna, mert a fűzős részét nem lehetett fejelés közben kikerülni és akkorákat vágott az ember fejére a durva bőr, hogy szép színesen kéken zölden jártunk iskolába.

    - Gizi, kapott egy ládát a ház mögött, reggelenként füvet szedtem neki iskola előtt, de egy nap eltűnt. Majdnem megsirattam ám estére hazajött a ketrecébe.

    - Attól kezdve nyitva hagytam az ajtót, s Gizi szabadon járt kelt, hogy megismerje a nagyvilágot. Mindig szeretett volna betérni az államegyházügyi hivatalba, na nem azért, hogy megismerkedjen az eminenciás urakkal, a püspökökkel és hosszúsüvegú talpig fekete pópákkal, nem – Gizi, csak legelni akart egy kicsit, de a hatalom útját állta.

     - Őrült futóversenyk voltak akkoriban a néptelen pasaréti úton – Gizi rohant elől, s aki csak tehette, utána.

     - Családot is alapított bolyongásai közben, s akkor már együtt folytatták a versenyzést.

 

     - Nem sokkal karácsony előtt, ádvent idején pompás vasárnapi ebéd igérkezett, már az illatától is elkábultam. Nem csirke volt, de valami olyasmi. Rántva is, pörköltnek is és mellé párolt vöröskáposzta. Faltunk, hús nemigen volt akkoriban, de egy elkapott beszédfoszlány után megdermedtem.

     - Kirohantam hátra a ketrechez, s az imaterem hátsó falán ott függött a négy kicsi szürkés, s a nagyobb fehér. Már bependeredtek a bundák szélei a szárító szélben.

     - Nem ettem nyúlhúst azóta, és nem is fogok.

 

5 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://inszeminator.blog.hu/api/trackback/id/tr342375084

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2010.10.17. 16:13:36

Több van ebben a történetben már megint, mintsem józan ésszel...
A praktikus észjárás lesújtó, sovány revánsa az álmokon...
Nekem nyúl nem jutott, nem is hiányoltam igazán. Apósom hozott - lányai nyomatékos tiltása dacára - a "kicsiknek". Mind a négy unokájának.
Persze mindent összerágott; kész csoda, hogy a 220-at elkerülte - de más volt a végzete. Az erkély méter magasságig tégla kerítéssel bírt - ki a csuda gondolta volna, hogy felugrik a párkányra - onnan meg le, a kertbe.
Ám a nyulak - a macskákkal ellentétben - nem esnek mindig talpra, s hét életük sincsen. Először zuhant, bele a kertbe állított régi, leszerelt öntöttvas kádba. Kótyagos lett, megtaláltuk, visszahoztuk. Lassan gyógyult, de nem tanult belőle. Pár nap múlva nyoma veszett.
Rá két napra este, mikor a szemetet vittem a kukához, a kerítésen egy árnyék suhant el, tőlem vagy hétméternyire. Macskának véltem, de a végén a farok sokkal dúsabb volt. Talán nyest. Soha korábban, sem később nem láttam - tán repetázni akart volna...
Na, félbehagyom, mert megmálnásisodunk mindjárt.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2010.10.17. 20:54:07

@Mormogi Papa:
:))megmálnásisodtok, m? :)

érdekes, mindenkiből előjött a fekete istván! egy nyúl, egy macska, gasper is írhatna valami állatról. . .

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2010.10.17. 21:44:36

@Grift: Megtisztelő, hogy a kommentemet is elolvastad :-)

Fekete István könyvéből megjegyzésre érdemes, mikor Matula bebizonyítja Tutajosnak, hogy amit elvett, vissza nem adhatja...

Amit persze tudnak az ilyen régi... tutajosok :-)

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2010.10.18. 08:20:17

Hehe-he Gizi szerette a szomszéd málnáját.
A fiúcska meg, aki később maga is rendező lett (azóta meghalt)
sétái közben, ahová sokszoknyás parasztlányka kisérte kezét fogva szorosan, gyakran megállt, Gizit bámulta, és már sajnálta, mert az ablakából is rálátott a ketrecére.
Bele volt keretezve abba az ablakba, ott élt naphosszat, lehet, hogy azért is ment el ilyen korán.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2010.10.24. 15:14:13

@inszeminator: Ide is beírom, hogy hamarabb lásd.

Azt írtad:

"- Labdát soha nem vettünk tőle legfeljebb négusbombát, húzósat, taposósat. Azt a nagyobb hokedli - pultja alól árulta titokbant.

- A korabeli hatóságok reszkettek minden nagyobb pukkanástól. "

Nekem meg beugrott a Tanu jelenete, mikor Virág et. beállít két "unokaöccsével" Pelikánékhoz, s váratlan durranásra a két legény szétlövi a stelázsit, meg ami még akad.

Pelikán József meg türelmet kér, és fülinél fogva berángatja a kisfiát, aki nem tagadhat: még kezében a papír stanyecli...
süti beállítások módosítása