inszeminátor

Majd kiderül

Friss topikok

HTML

Ami van...

Utolsó kommentek

  • inszeminator: Köszönöm!!!! Egyébként nem tudom melyiket vállalja szegény bbjnick, azt hiszem egyiket sem Marad a... (2020.08.22. 13:13) MMA levél
  • jose maria padilla: tiszta szívből!!!!!!!! bbjnick nem csak csúnya nő, hanem fodrász is? besz..... (2020.08.22. 12:42) MMA levél
  • inszeminator: Köszönöm Bbjnick.Rákerestem erre a névre, de valami fodrász szalon ajnlotta magát erősen. Szerencs... (2020.08.21. 21:42) MMA levél
  • Szabó A. Imre: Szívből gratulálunk! (2020.08.21. 14:39) MMA levél
  • inszeminator: Egy blogon olvastam: „A történelmi tudás diktatórikus irányítása azokhoz a jól ismert, gyászos mó... (2018.07.19. 14:48) Állj, ki az? Tovább!!
  • Alfőmérnök: Elolvastam a könyvet, nagyon tetszett és köszönöm szépen. Jó, hogy megírtad és jól írtad meg. Aki ... (2018.07.19. 07:41) Állj, ki az? Tovább!!
  • Mormogi Papa: Hál' Istennek, én már nem ismertem... (2018.06.14. 14:23) Kérdés
  • Mormogi Papa: @jose maria padilla: @inszeminator: Hmmm... eszembe ötlik egy régi nóta szövege: "Mert az nem ... (2017.10.10. 16:00) Állj, ki az? Tovább!!
  • inszeminator: Na de ilyet... Hogy mik vannak... Azért a cserebere néhány pofa sör takarásában szerintem lebonyol... (2017.10.03. 20:10) Állj, ki az? Tovább!!
  • jose maria padilla: Te jó ég, de régen jártam erre! Insz, vero adott nekem egy címet küldtem neked mélt. Aztán kaptam ... (2017.10.02. 13:55) Állj, ki az? Tovább!!
  • v_e_r_o: Kedves Insz! talákozót szervezünk, (gasper, padilla örm, mormogi és te) holnap (2017. 06. 08.) du ... (2017.06.07. 11:18) 60
  • inszeminator: Sajnos ebben az "Exek az édenben" világban nem sok olvasója lehet Platonov -nak. Őszintén szólva m... (2017.05.06. 07:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Kabai Domokos Lajos: "Platonov az orosz irodalom nagy hatású írója, művei szamizdatban voltak olvashatóak. Életműve az ... (2017.05.05. 19:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Mormogi Papa: Küldtem emilt ! Üdv MP (2017.04.11. 13:03) Állj, ki az? Tovább!!
  • Mormogi Papa: Sajnos csak ilyen későn ugrott be a "társ vicc", amit a hetvenes években hallottam valamikor. Absz... (2016.08.21. 12:28) 60
  • Utolsó 20

ec-pec kimehec

szinesek

free counters

2008.11.27. 11:47 inszeminator

Jean Giono, és az álmodozók.

 

          A nyolcvanas évek közepén, amikor airedale terrieremmel sétára indultam a kis vagy a Nagyhárshegy felé, fölfelé menet a Szajkó utcán, netán a Tárogató úton, még találkozhattam a középmagas elegáns, karcsú ősz úrral, aki fekete hosszú kabátot viselt, melynek meglibbenő szárnya alól időnként kivillant sötétpiros bélése. Táskát szatyrot soha nem láttam a kezében, ellenben ezüstfejű pálcáját, melyet századeleji dandy módján könnyed tartással tartott jobb kezében, kutyámat, e kiváló elegáns fajtát megpillantva leeresztette, biccentett, megállt, megvárta mig az eb illedelmes módon ismerősként azonosítja, aztán újabb biccentés után mindenki folytatta útját. E rituálé közben egyetlen szó nem hangzott el soha, a kutya szervezte, inspirálta a találkozót, s ha végzett, ment mindenki a dolgára. Idegennek, nem odavalónak, sőt kissé zavarónak is éreztem olykor e két arisztokratikus lény találkozásakor egyszerű polgári személyem jelenlétét, és igyekeztem a találkozás meghitt pillanatai közepette lehetőleg észrevétlen maradni. Az ősz úr megjelenéshez tökéletesen rendben tartott ezüstös hajzat, valamint angolos rövid bajusz is tartozott, melyet a sötét pálca ezüstös végével, hosszasabb találkozások esetén elgondolkodva végigsimított. Nekem szándékomban állt, hogy majd amikor eljön annak az ideje, magam is e megjelenési formát választom az ezüstfejű bottal és annak összes kellékeivel egyetemben, de a fürdőszobatükör, és minden egyéb  tükör már ekkor  gonoszul jelezte, hogy azzal az  ezüstös koronával bizony baj lesz. Mire időben odaérünk elfogy a korona...Talán ezért is fordítottam különös gondot terrierem szakszerű trimmelésére, hogy kettőnk közül legalább ő legyen méltó  korábbi elképzelésemhez.

        Amikor Box, elég idős volt már, s a póráz megaláztatás lett volna számára, szabadon járt, időnkén pedig ha találkoztak, egyre ráérősebben vizsgálták egymást. Az ezüstfejű sötét pálca végisimított lassan a kutya oldalán, megvakargatta barátsággal a füle tövét aztán könnyed csappantással a farka környékét illette, és mindketten továbbindultak.

       A kishárshegy oldalában volt egy kis tisztás, gyakran nézegettük onnan a város feletti napfelkeltét, s amikor hátsó lábaira megbénult, s ölbe vittem le a kertbe, tudtam, hogy előbb utóbb oda fogom eltemetni, arccal, vagy ami neki van  a felkelő nap felé fordulva. Kicsit érzelgősek voltunk mindketten, nagyon összeszoktunk a hosszú erdei séták alatt, s nehezen tűrte, ha magára hagytuk. Ő most is ott van csak a tisztásból lett eleinte még cserjés, aztán végleg elfoglalta a fiatal erdő. Nem találkoztam sokáig az öregúrral sem, csak amikor a városba menet, egy Svácból, frissen kapott könyv olvasásába merültem az autóbuszon.

       Jean Giono, Les trois arbres de Palzem - (Gallimard ) - rövidebb, hosszabb írások voltak benne, de nem novellák, inkább tárcanovellák, vagy a mai észjárás szerint blog bejegyzések. Teljesen elmerültem az olvasásban, ám egy pillanatra oldalra nézve valami fekete és sötétvörös villant mellettem. Hirtelen magamhoz tértem, összecsuktam a könyvet, s felállni készültem, hogy átadjam a helyem, amikor egy kéz - a feketekabátos ősz úr könnyű keze volt - féluton megállított. Ezt a könyvet ülve kell olvasni - mondta, határozottan, s egy puha mozdulattal visszatessékelt az ülésre. Akkor láttam utoljára...

 

Komor András: Jean Giono magyarul
«Zeng a világ» - Révai-kiadás

         "Egyik legszebb elbeszélésében, a Prélude de Pan-ban, Giono az ember és a csoda találkozását írja le. Búcsút ünneplő faluba érkezik Pán. Nem ismerik meg, hisz nincs rajta semmi feltűnő, ha csak az nem, hogy a Központi Kávéház vendégei közé ülve, mindössze egy csupor vizet rendel, hogy vállára galamb telepszik s az asztalra, maga elé, három fenyőtobozt rak ki s annak magjait kezdi ropogtatni. Nem űz varázslatot, a falu harmonikásától nótát rendel, a dalt százszor hallotta, jól ismeri mindenki. Nem tudni, nem venni észre, mikor kezdődik a csoda: mikor kapja rajt magát ez is, az is, hogy lábát emelinti s táncolnia kell, mikor siklik át a tánc különös, embernél erősebb bódulatba; a táncolók közé állatok vegyülnek, ki lóval, ki tehénnel ropja a táncot, egyre szédültebben s megfeledkezve a maga emberségéről, hogy végül ember s állat összeölelkezve együtt roskadjon a földre, részegen a tánctól s valami megmagyarázhatatlan, mindent elborító szerelemtől.

Jellemző ez az elbeszélés Giono egész munkásságára, jellemző nem csak írói értékeivel: hirtelen elénk elevenülő alakjaival, behízelgő hangulatú bukolikus légkörével, váratlan ötleteivel s merész jelzők, játékos mondatok között sikamló stílusával. Giono minden regényének egyik alkotó eleme a csoda, de mindig észrevétlenül érkezik, nem tudni, mikor lendül át a valóság a hihetetlenbe, mi benne még a földi élet s mi már a mesék varázslatos világa. Giono alakjai soha egy pillanatra sem tagadják meg földi lényüket, mi sem idegenebb tőlük, mint a «költőivé» stilizált hanghordozás és gesztus, munkások és parasztok, életüknek minden földi ízével és szagával; s mégis valahogy a föld fölött járnak, súlyos, kemény léptekkel s mégis lebegve, sikerül mindig a levegőbe emelkedniük, a mesék megszokott attributumai nélkül mesehősökké lenniük........"

 - - -

      "Gionót nem könnyű fordítani; aki tolmácsolására vállalkozik, annak legkisebb árnyalatáig ismernie kell a népi nyelvet, de tartózkodnia, sőt «elvből» idegenkednie kell minden népieskedéstől; mindúntalan paraszt szájára illő egyszerű szavakat kell találnia, amelyek mégis csengjenek, árnyaljanak, merő szónál többek legyenek. Ha valaki, Illyés Gyula volt való erre a feladatra; az ő stílusában megvan a gionói földközelség s a szürrealista neveltség eredménye, a földfölötti lebegés. Mai irodalmunk európai (s latin) érettségét bizonyítja, hogy a legnehezebb stílusú francia írók méltó közvetítőkre találtak: Proust és Giraudoux Gyergyai Albertben, Montherlant s most Giono Illyés Gyulában. Bár lenne a Zeng a világ-nak messzibbre hangzó sikere, hogy követhetnék Giono egyéb s a francia regionalizmus többi íróinak, elsősorban Ramuznek legjobb regényei. A magyar olvasó gyönyörűségén túl, a magyar irodalomnak hozhatnának új problémákat s ami ezzel egy: jelentős gazdagodást....."

Nyugat ./.1940./.1940.1.szám./.Figyelő.

     Aztán kitört a háború és Giono fasiszta lett. Állítólag...Akit nem illett szeretni az többnyire nálunk megbélyegzetté vált, és az összes többi felszabadított országban is menthetetlenül legalábbis fasiszta lett. Ő valószinüleg olasz származása miatt kapta a titulust. Mussolini árnyéka rá is rávetült. Kerestem ennek fellelhető nyomait a gugliban, mert hallottam korábban a lekezelő megbélyegzést", de semmit sem találtam. Van viszont róla elnevezett irodalmi díj, és rengeteg méltatás, sikeres film a közelmultból, valamint nagyon mélyreható számomra olvashatatlan és érdektelen boncolgatás, hogyaszondja', metalepszis pl. a Gionoi művek sajátos gondolatvilága...stb.  ( jajajaj.....) Ha egy aktfotót nézek, eszembe sem jut, hogy ott oldalt azt az izomköteget valami éles késsel felhasítsam és megvizsgáljam az izomzat belső állapotát, kémiai összetételét, és annak valamiféle feldolgozásával bizonyítsam a hölgy szépségét, esetleg lerobbantságát...Más a hentesüzlet, ahol súlyra mérik a dagadót, és mást, egészen mást jelent számomra pl Giono amúgy egészben, ahogy valamely írásában széltében, hosszában, felszínen csillogva, vagy mélyebben alámerülve megnyilvánul.

       A háború alatt ez a "fasiszta" vett például egy komplett birkanyájat, hogy valami tőkéje legyen családja fenntartásához. Felvonult velük a hegyekbe, fogadott egy helybéli pásztort és rábízta a bégető birkanépséget. Aztán egyszer a pásztornak valami dolga akadt, megkérte a tulajt vigyázna a birkáira amíg lemegy a közeli városba. Semmi az, gondolta Giono, kiáll a birkák elé, sétálgat olvasgat, a birkák meg legelésznek...A pásztor eközben megborotválkozott rendbe hozta magát a kalyibában, a kutya pedig ragyogó szemekkel, élénk tekintettel mozdulatlanul várta az író parancsait - menjen csak - szólt még Giono a pásztor után...

      Alig tűnt el a fiatal férfi, egy oldalvást legelésző birka kezdett eltávolodni a nyájtól. Giono füttyentett a mellette álló éber kutyának, aki leste minden mozdulatát, de nem mozdult. Hiába füttyögött, hiába kiabált, a szerencsétlen állat nem tudta mit akar a "gazda". Szemmel láthatóan várta a számára érthető parancsokat...Giono egyre rémültebben rohangált a hegyen, háta megett az igyekvő kutyával, itt ott látott eltűnni néhány birkaszerű árnyat, de semmi többet  Mire besötétedett a nyáj már végképp nem volt sehol. Még lelkifurdalása is kerekedett, amiatt aggódott, mit fog szólni mindehhez a pásztor...?

       Nagyszerű írást firkantott később az eseményről, s egyúttal sok levélre válaszolt is egyben, melyekben városi álmodozók nyavalyogtak álmaikról miszerint, ó ha megtehetném és ó, ha elvonulhatnék valahová és ott óóó, magányomban mi mindent csinálnék, mi mindenre volnék képes ahelyett, hogy itt a hivatalban, a bankban, a mit tudom én hol senyvedek.....kerámiáznék, és írnék, esetleg birkákat őriznék a jó levegőn távol a város zajától stb, stb....Ó,óó ha mindezt megtehetném...

       A pásztor visszaérkezvén a városból egyáltalán nem csodálkozott. Mintha számított volna az események alakulására. Ismerte a hegy minden zugát, a sötét éjszakában bejárta kutyájával a vidéket, aki ekkor feltünően értelmesnek mutatkozott, s rövid időn belül összeszedte a nyájat, mert ez egy szakma - teszi hozzá Giono, mint az összes többi, amiről oly sokan széplelkek és süldőlányok vágyakozva, rajongva és átszellemülten álmodoznak.

 

      --- Utólagos betoldásként franciául tudók számára ajánlom Mormogi Papa wikipédiás linkjét, melyet én elfelejtettem korábban áttanulmányozni. ----

16 komment · 1 trackback


A bejegyzés trackback címe:

https://inszeminator.blog.hu/api/trackback/id/tr28791116

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Homme exceptionnel 2011.03.30. 01:16:02

 "Ahhoz, hogy egy kivételes ember adottságai teljes valójukban megmutatkozhassanak, az a szerencse kell, hogy munkálkodását évek hosszú során át figyelemmel kísérhessük. Ha tevékenysége minden önzéstől mentes, ha mozgatórugója a példa nélkül...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2008.11.27. 18:18:10

Pilgrim legutóbbi posztjához kapcsolódva kell idéznem Georges Brassens-t:
"Et le Grand Pan est mort…"

Igen, valahol itt van a hiba…
De egyre többször jut eszembe ez a rész is (hevenyészve):
"Vajh áll-e még
Az a tölgy,
vagy fenyő,
Mely koporsóm
Fája lész…"

Az életrajz megadja a választ a "miért"-re - nem bocsátották meg neki a "hithagyást", így hát indexre tették.
fr.wikipedia.org/wiki/Jean_Giono
Tudom, nem népszerű dolog erről mesélni, de némelyik művész megítélését ma is befolyásolja az egykori vád - és e téren a franciáknak éppen elég vaj van a fejükön. Talán éppen azért, mert a legtöbben így akarták elhárítani a saját fejük felől a vihart, hiszen nem sok ember állt ki a megszállók ellenében, s azok között is volt olyan ideológiájú, aki később aligha volt szalonképes…
Nem tudom, hogy a párizsi rendőrök közül hányat vontak felelősségre, pedig nem voltak tisztábbak a magyar csendőröknél.

Íme egy "jó" példa - egy szobrász ezúttal, akit ugyan nem nyírtak kopaszra és neveztek (hím)ringyónak, mint annyi ártatlant, de ellehetetlenítették - holott csak jót akart.
www.charles-despiau.com/fr/bio.htm

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2008.11.27. 20:16:41

Tudtam, hogy le fogok bukni, mert emlékeztem a megvető kijelentésre, de elmulasztottam megnézni a francia Wikipédiát. Mentségemre szolgálhatna, hogy az írás nem csak róla szól. Hárman találkoznak benne, az arisztokratikus öregúr, a kutyám és Giono. És valahogyan meseszerűnek éreztem az egészet. Lehet, hogy rosszul éreztem, de így maradt meg bennem, s azt azért szabad. Nem tudtam, hogy elitélték, hogy ült is, mostmár azt is tudom.
Korábban már szót váltottunk Gasperrel a Bódy Gábor jelenségről az "amerikai anziksz" kapcsán. Bódy ugyan azt tette, mint a Szabó - és mégis másképpen itélem meg. Vannak ismereteim a témában, rólam 87-ben szálltak le. Kösz a linkeket, amint ezt befejeztem ,megnézem a másikat is.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2008.11.27. 20:50:06

Marcus Aurelius meg továbbpasszolta Jean Giono-hoz - de egyben megtartotta magának is, hogy el ne felejtse
Megvető kijelentés? Én voltam???
Szóval ha egy címszót megtaláltunk valamely nyelven a sokat (néha okkal) kritizált Wikin, érdemes a balszélen végignézni a listát: ugyanaz a címszó más nyelveken... Bár néha nem ilyen egyszerű a dolog - a nyelvek között lehet megnevezési-megfogalmazási eltérés...

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2008.11.27. 21:00:57

Elúszott az én hozzászólásom is :-(
A lényege: a wiki-n balra van egy oszlop az azonos szócikk más nyelvű mutánsairól. Érdemes megvizslatni még akkor is, ha az adott nyelvről csak alapfogalmaink vannak, mert az illusztrációk lehetnek egészen mások!
Több, vagy kevesebb :-)

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2008.11.27. 21:14:44

Egy házi (köz)mondás szerint amit a ház megeszik, azt ki is adja.
Előbb-utóbb...
Úgy néz ki, ez a blogmotorra is áll, csak jó adag törelem (meg más blogokra átnézegetés) kell hozzá :-)

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2008.11.27. 21:25:55

Csak semmi izgalom, a dolgok helyrerázódnak.
A kissé megvető kifejezés hugom huszonötévvel idősebb férjétől származott, aki abban az időben az Új Tükör főszerkesztője volt.
Lehet, hogy csak én éreztem megvetőnek, mert túlságosan nagy lendülettel beszéltem róla, s így próbált helyre tenni.
Egyébként felfedeztem a nevezetes oszlopot talán éppen két napja, de abban a helyzetben csak a némettel tudtam valamit kezdeni. Eszeperantó volt, de francia nem. Hergelem magam, hogy meg kell tanulni angolul, legalább annyira, hogy ne tévedjek el állandóan./ és üdvözlöm Marcus Aureliust/

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2008.11.27. 21:45:12

Igen, a választék szócikkenként változik.
Én gyakran vadászom a továbblinkeket - a hivatkozásokat.

Néha nyelvújító hevület száll meg, néha nem. Ma éppen azon gondolkoztam (egy jelzőtáblát látván), miért írják azt: 17-es kijárat. A letérő rövidebb is egy betűvel... és annak legalább van köze magyarul az úthoz.

mbemba · http://olaszforum.blog.hu/ 2008.11.29. 12:07:17

,,valahogyan meseszerűnek éreztem az egészet", mert meseszerű.:)) Szép volt.
Utánanézegettem most, és látom, hogy Giono egy olasz útjáról is írt könyvet. Ha kitartotok mondjuk másfél évet, vagy öt hetet beszámolok.
A feketekabátos úr lát(hatt)a a könyvet, a címet?

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2008.11.29. 12:32:54

Kitartunk, én mindenképpen itt leszek. Gyere!
A köny /valaha/ világos boritóján kb. 2,5-3,cm-es sötét okker betükkel odafönn GIONO, és alatta az időskori fotó, majd a cím: Les trois arbres de Palzem.
Mielőtt felálltam, hogy a helyet átadjam összecsuktam a könyvet és belecsúsztattam a táskámba. Nem szeretek állva olvasni. Ő pedig elég határozottan jelentette ki, hogy ezt a könyvet ülve kell olvasni.
Nem ismerhette, mert nem sokkal kiadása után kaptam. De a nagybetűvel szedett író neve nyilván ismerős volt számára.
Üdv.Inszeminator
Egy kérdés, nem Te látogattál hozzám valamelyik Malaparte bejegyzés kapcsán....?

mbemba · http://olaszforum.blog.hu/ 2008.11.29. 14:22:06

Nem hiszem, nem emlékszem.
Malapartetől a Kaputtnak (olaszul) kezdtem neki, de nem volt türelmem és letettem.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2008.11.29. 16:17:41

Nem csodálom, rettenetesen tömör a Kaputt még magyarul is. Én is csak két aprócska történetét kevertem a sajátommal a poén kedvéért, természetesen ellentétpár gyanánt, szép lelkek borzongatására.

mbemba · http://olaszforum.blog.hu/ 2008.11.29. 17:30:22

Nekem is volt egy álomszerű, már-már kísérteties sztorim. Holnap elmesélem, ha lehet (itt kommentben). Nem a szuszpansz miatt csak holnap, hanem, mert odébb állok hamarosan, illetve előtte még bokros teendők vannak.

mbemba · http://olaszforum.blog.hu/ 2008.11.30. 16:20:39

Remélem jó helyen van, amit írok. Úgy érzem hasonló ízű történet.
Londonban voltam, hogy focimeccsre menjek. Charlton volt a cél. Bemehettem volna ingyen, de valami ihlet miatt, tényleg, fizetni akartam, vagyis jeggyel akartam bemenni, hogy a szurkolók között lehessek. Mikor a jegyvételre került sor kiderült, hogy 18 vagy 19 fontom van, illetve nem tudom mennyi euróm és dollárom. Azonban utóbbiakkal nem mentem semmire, a jegyárus pedig elutasított mondván oldjam meg valahogy. Volt még két órám. És akkor jön, a te öreg urad, aki mögöttem állt a sorban. Miután láttam, hogy nézte a történetemet, hozzá fordultam segítségért. Rokonszenvesen, de elutasította segítséget. Törtem a fejem mit csináljak, mert nem volt váltási lehetőség a környéken. Gondoltam visszamegyek a városba, visszaérek nyugodtan. Mikor már eltávolodtam, mentem le egy lépcsősoron, hallom, vagy valaki kiáltja, hogy ,,Hejjjj, boj", vagy valami hasonlót. Visszamentem és az öreg úr, szépen nyugodtan, tökéletesen olyan angolsággal, ahogy azt gondoljuk egy angoltól, elmagyarázta, hogy szeretne bemutatni valakinek. Ő majd megoldja a problémát. Öt percre rá, jön egy valaki, akiről csak annyira emlékszek, hogy megintcsak megfelelt az angol etalonnak és mondja, hogy szeretne megajándékozni egy jeggyel. Elfogadtam:)) Aztán elhívtak a klub belső klubjába és teáztunk. Kinn hideg volt, benn meleg, és jót diskuráltunk. Utána pedig az öreg (1. számú) barátaival, akik szintén helyi bérletesek együtt még diskuráltunk a ködben. Óriási volt benn a hangulat. Rock a meccs előtt, a meccs alatt pedig jó foci. Hazajöttem.

Három-négy év múlva.

A jegyet ajándékozó nevét felírtam magamnak, és mikor itthon rendezkedtem látom a nevet: Steve Gritt. Gondoltam megnézem, ki ő. A wikipédián pedig látom, hogy pár éve rákban meghalt a fia, akinek azóta is megveszi a bérletet. Azt a belépőt adta át nekem. A kezelés, amit évekig kaptam, akkor fejeződött be, mikor ő meghalt.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2008.11.30. 16:40:17

Mbemba, el ne menj!
Valamit nem értek, muszáj felvilágosítanod
Tehát, rákban meghalt a fia, akinek azóta is megveszi a bérletet.Azt a bérletet adta át neked...
Kérdés: Te is rákos voltál, de Te meggyógyultál, miközben az ő fia meghalt. Jól értem?
Jó történet, nagyon jó. Kcsit beleborzongtam. Köszönöm.

mbemba · http://olaszforum.blog.hu/ 2008.11.30. 17:12:13

Dehogy megyek, csak megnéztem a Roma meccs hajráját.:)) Igen, igen, így volt minden! Talán az utolsó mondatom túloz. 2002-ben halt meg a fia, nekem pedig már nem tudom, mikor volt az átültetésem, akkor mikor volt a napfogyatkozás, az a híres. Most nézem, hogy 1999 volt.
süti beállítások módosítása