inszeminátor

Majd kiderül

Friss topikok

HTML

Ami van...

Utolsó kommentek

  • inszeminator: Köszönöm!!!! Egyébként nem tudom melyiket vállalja szegény bbjnick, azt hiszem egyiket sem Marad a... (2020.08.22. 13:13) MMA levél
  • jose maria padilla: tiszta szívből!!!!!!!! bbjnick nem csak csúnya nő, hanem fodrász is? besz..... (2020.08.22. 12:42) MMA levél
  • inszeminator: Köszönöm Bbjnick.Rákerestem erre a névre, de valami fodrász szalon ajnlotta magát erősen. Szerencs... (2020.08.21. 21:42) MMA levél
  • Szabó A. Imre: Szívből gratulálunk! (2020.08.21. 14:39) MMA levél
  • inszeminator: Egy blogon olvastam: „A történelmi tudás diktatórikus irányítása azokhoz a jól ismert, gyászos mó... (2018.07.19. 14:48) Állj, ki az? Tovább!!
  • Alfőmérnök: Elolvastam a könyvet, nagyon tetszett és köszönöm szépen. Jó, hogy megírtad és jól írtad meg. Aki ... (2018.07.19. 07:41) Állj, ki az? Tovább!!
  • Mormogi Papa: Hál' Istennek, én már nem ismertem... (2018.06.14. 14:23) Kérdés
  • Mormogi Papa: @jose maria padilla: @inszeminator: Hmmm... eszembe ötlik egy régi nóta szövege: "Mert az nem ... (2017.10.10. 16:00) Állj, ki az? Tovább!!
  • inszeminator: Na de ilyet... Hogy mik vannak... Azért a cserebere néhány pofa sör takarásában szerintem lebonyol... (2017.10.03. 20:10) Állj, ki az? Tovább!!
  • jose maria padilla: Te jó ég, de régen jártam erre! Insz, vero adott nekem egy címet küldtem neked mélt. Aztán kaptam ... (2017.10.02. 13:55) Állj, ki az? Tovább!!
  • v_e_r_o: Kedves Insz! talákozót szervezünk, (gasper, padilla örm, mormogi és te) holnap (2017. 06. 08.) du ... (2017.06.07. 11:18) 60
  • inszeminator: Sajnos ebben az "Exek az édenben" világban nem sok olvasója lehet Platonov -nak. Őszintén szólva m... (2017.05.06. 07:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Kabai Domokos Lajos: "Platonov az orosz irodalom nagy hatású írója, művei szamizdatban voltak olvashatóak. Életműve az ... (2017.05.05. 19:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Mormogi Papa: Küldtem emilt ! Üdv MP (2017.04.11. 13:03) Állj, ki az? Tovább!!
  • Mormogi Papa: Sajnos csak ilyen későn ugrott be a "társ vicc", amit a hetvenes években hallottam valamikor. Absz... (2016.08.21. 12:28) 60
  • Utolsó 20

ec-pec kimehec

szinesek

free counters

2008.11.29. 21:00 inszeminator

Három kölcsönvett kép.

 

 

 

      (Alcím:...Joseph Haydn szonátái és egy marék fehéregér...)

     - Ergé vagy megbocsátja nekem, vagy nem, de kölcsönvettem három képet a sorozatából - muszáj volt, na..! Itt van mindjárt az első, amely Trianonra akar utalni, de ha nem írja oda, észre sem veszem.

      - Engem a városkép érdekel, mert szeretem a korabeli békés városképeket. Tudom a mosónők korán halnak', s odalett ez az átokverte föld, ez a szép virágzó tündéri Nagymagyarország, de akkor is. Azt is tudom, hogy vannak szörnyűséges külvárosok, és máshol paloták, de most ez a kép van előttem, ez szól hozzám, csak erre figyelek.

       - A világ elfordult a magyartól kérem, cinkosan összakacsint mind az összes a fejünk felett. Tessék nézni, tessék csak fényképeszkedni nyugodtan, hadd tudja meg a világ a fájdalmas igazságot. Egy pillanat, tessék csak várni, megigazítom itt ezt a...

       - Lekuporodik, megigazít, letisztít két galambszaros kavicsot valahol Ungvár környékén, rendnek kell lennie, legalább a külföld előtt. Mit is kérem, mit mondott LIFE...? Az merre is van ? Ujság? Az jó...Felfordult egészen a világ szörnyű volt kérem ez a nagy háború!

       - A guggolós testhelyzet nem éppen kedvére való, még szerencse, hogy bridzsesszben jött, s volt hozzávaló térdzoknija, mert a szovjet' alatt még az sem volt kapható. Amióta azok elmentek, és főleg amióta az antant pocsékká tette a szép Magyarországot, fekete gyásszalagot visel a kalapján. Legszívesebben minden ruhadarabján viselne fekete gyászszalagot, de hogy nézne az ki a sárga birgerlicsizmán. Azt is neki kellett a tél végeztével rendesen kisámfáznia, mert már legényre sem telik. Az a kevéske kegydíj ami megilleti, az meg semmire nem elég.

      - A képen egyébként valószínüleg tavasz van. Belvárosi gondozott terecske hirdetőoszloppal, kőszoborral. A napnak már van ereje, de a konflis kocsisa még pokrócot terít a térdére. A hosszúkabátos urak kalapot viselnek, a kocsisok kucsmát. Gyerek nincs a képen mert iskolaidő van. Andrényi bútorszállító takarásában egy automobil suhan. Személyszállító az is, mint az előtte haladó konflis. Világok találkozása. Angol model.

     - A bútorszállító levette a ponyvát a kasról. Azzal sem kell majd bajlódnia ha már a címre ért. Karcsú úrhölgy siet kifele a képből, fekete boa a nyaka körül, kosarában tejesüveg a közeli új csarnokban vette, s útközben látta egy pillanatra a költőt egy kávéház ablaka mögött zónapörköltöt tunkolni vékony ujjaival. Kuncog, lesz mit mesélnie este bridzs közben. A társaság szereti az apró semmiségeket.

    A második kép: Parasztok.

      Nem ők voltak, csak hasonlók, nagyon, nagyon hasonlók, és a szekereik Budapest felé, nem Debrecenbe vették az irányt. Az öt, élelemmel súlyosan megrakott parasztszekér kora reggel indult,s délután tájékán ért nyikorogva Budán a Torockó térre. Ott megálltak a templom előtt, s a papot keresték. Dr. Jóó Sándor  lelkész lejött, a Dorogiak pedig, mert onnan jöttek, parasztok, bányászok vegyesen, engedelmet kértek, hogy a szállítmányt az ő kezeibe adhassák. Szándékosan kerestek templomot, mert csak abban volt e pokoli zűrzavarban bizodalmuk. Távolabbról fegyverropogás hallatszott, a lovak nyugtalanul rázták a fejüket, ők pedig semmiképpen nem akarták a falvak összeadott szállítmányát kockára tenni. Meg hát, vissza is kellene érni még az éjjel, ha lehet. A nagy imaterembe hordtunk mindent, s akkor láttam először sült csirkét egészben. Kicsi volt és ráncos, de az illata csodálatos.

     - A szekeresek hamar visszaindultak, s alig fél óra múlva már újra hordhattuk a zsákokat, mert teherautó érkezett a János kórházból. Dr. Jóó Sándornak ugyanis esze ágában sem volt szétosztani mindezt a "pesti nép" között, ahogy a felajánlók korábban javasolták, hiába gyülekeztek szatyorral a kézben egy kis potyára. Volt is zúgás, méltatlankodás, mert hát azok a kedves szekeres emberek, a "pesti nép" javára szekereztek idáig, nem való, hogy máshová vigyék az orruk elől.

      - Dr.Joó Sándor nem vitatkozott, ismerte jól a pasaréti szomszédságot, akik gyakran méltatlankodtak a vasárnapi idegtépő, elviselhetetlen és embertelen harangzúgás miatt. Többnyire bútorozott, jól karban tartott lakásokba költöztek be alig néhány éve, mert szerencsére megüresedtek mindenestül azok a szép lakások. Elszállított, kiebrudalt tulajdonosaikkal mit sem törődtek a zúgolódók, és persze máris előkerült az "egyház" mint olyan.
      - Ismerjük: Mindent magának semmit a szegény embernek. Néhány megszeppent kosaras leányka is állott hátrébb, őket maguk helyett küldték a magasabb uraságok, akik most meglapultak csendben az elorzott birtokban. A tiszteletes úr járt aznap délelőtt is a közeli kórházban, a "pesti nép" érdemdúsabb java között "vérben és mocsokban", tudta jól mi a teendő. Szerinte ott van szükség minden ilyesmire, s nem volt apelláta. A sofőr biztos ami biztos vöröskeresztes karszalagokat húzott a férfiak karjára, velünk nem törődött, azt mondta bújjunk a zsákok mögé. Miután mindent behordtunk valami raktárféle helyiségbe, nekem felkeltette a figyelmemet egy oldalajtó mely félig nyitva volt a folyosó végében. Párás meleg áradt ki a helyiségből, s valami egyenletes halk zümmögés. Nem volt senki a közelben, beosontam, és elkápráztatott a látvány. Üvegkalickákban fehéregerek nyüzsögtek mindenhol, mint valami elvarázsolt egérbirodalomban...

    Akarsz néhányat...? - szólalt meg mellettem egy kékköpenyes férfi. Elmerülten csodáltam az egereket, észre sem vettem, hogy bejött utánam. Mielőtt szóhoz jutottam volna belemarkolt a legközelebbi üvegkalickálba felmarkolt egy rakás sziszegve kapálódzó egeret és a kabátom zsebébe dugta. Na menj, be kell zárnom a raktárat meg ezt is - mondta és kitessékelt az ajtón.

    Nem láttam sehol a többieket, azt sem tudtam merre indultak, én a Kútvölgyi kórházat megkerülve, a kiserdőn át rohantam hazafelé romos kripták között, ágyútűz, fegyverropogás hangjától kisérten egy rakás fehéregérrel a zsebemben. Anyám rögtön megtalált egy feladattal, alig bírtam néhány percet kicsikarni, mert nem akartam a lakásba belépni ennyi idegennel a zsebemben. A kisebbik imateremben volt néhány használaton kívüli bútordarab, egy szép redőnyös irósztal például, a kitelepítettek egyik ide menekített, s aztán itt felejtett bútordarabja, annak egy felső fiókjába borítottam az ajándék egereimet. Vacsora után némi kenyéradagot is juttattam nekik, de fogalmam sem volt mire lehet még szükségük a hirtelen helyváltoztatás során. Megnyugtató volt számomra, hogy legalább alulról nem fognak felfázni a kottákkal teli fiókban. Láttam ugyan, hogy a Kupay  karnagy úr kottáin kénytelenek berendezkedni és valószínüleg Joseph Haydn zongoraszonátáit fogják bepiszkítani, de úgy gondoltam a karnagy úr amúgy is orgonán játszik, sincs szüksége semmiféle zongorakottákra.

A harmadik kép: cím nélkül

      Ha sapka kellett, kapott az ember téli sapkát. Ilyet. A cipő préselt disznóbőr - hasonló nem is létezik manapság - melynek két rugás után szőrösen kifehéredik az orra. A puska is megfelelő, az enyém is ilyen volt - Mausernek mondták - és az arckifejezés is sokatmondó. Tulajdonképpen minden stimmel a képen, egykorúnak is látszunk, ezért biggyesztettem a képet két könyvem borítójára, csak éppen fejjel lefelé, és hosszabb kabátban. Különböző tárcáimban ujságkivágásként sárgult, mig megtalálta a helyét. A fiatal nyomdász nem értette, miért, de megcsinálta. Szóval jobb oldalon fenn, mintha gémkapoccsal éppen csak odatűzték volna...Muszáj a gémkapocsnak is látszódnia...? Muszáj.... és fejjel lefelé..!?..Igen...Maga tudja..!

     Mára már illendőbb fejjel lefelé ott lennie. Majd talán néhány évtized múlva, vagy a századik évforduló tájékán, amikor már én sem leszek, meg senki más, ő sem, ha egyáltalán túlélte. Csak a legújabb generáció, akkor majd megfordulhat, s ha lesz hozz á ereje kiegyenesedhet.

     A sűrű napok után, elég későn jutottak eszembe a fehéregerek. Kirohantam az imaterembe, katasztrófára felkészülve, de a fiókban népes családot találtam valami puha vattaszerű fészekben mely teljesen betöltötte a teret. Josep Haydn zongoraszonátáinak miszlikre aprított darabjaiban élt a rengeteg boldog, gondtalan fehéregér. Rózsaszín fiókegerek nyüzsögtek mindenfelé, és akkor elkövettem életem egyik legszégyenletesebb cselekedetét. Az orosz invázió, a szétlőtt város, barátaim eltünése, s az egész folytott légkör, a reménytelenség dühe tudom nem magyarázat, de mégis. Már leesett a hó, nem túl sok, csak néhány centi, kirohantam a parókia mögötti bokrosba, kiborítottam a fiók tartalmát, s rájuk kapartam a havat. Remélem gyors haláluk volt.

   

   

16 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://inszeminator.blog.hu/api/trackback/id/tr81791573

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pilgrim 2008.11.29. 22:33:56

Halk zene mellett, pihenésképpen - most már sajnos másfél hete dolgozom egy anyagon éjjel-nappal - elolvastam ezt az újabb bejegyzésedet is. Remek esti olvasmány. Ráadásul Haydnt hallgatok. Micsoda véletlen.

A korabeli városképek magukkal ragadóak. Tisztábbnak, emberibbnek tűnik minden.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.11.29. 23:12:11

kedves Inszeminator,
amióta olvastam ma este a Reakción az említett posztot az itt is látható képekkel, azóta rendesen falom a google-n található Life fotókat.

Az írásod pedig -a fotókkal egyetemben- nagyon sok dolgot eszembe juttatott arról, amiket a családban hallottam az országgyarapodás idejéről, valamint a háborúról. "Érdektelen" személyes élmények, hangulatok, stb.
Apám pedig sokat mesélt és mesél 56-ról. Noha csak tizenkettő volt és nem vett részt semmi komolyban, de barátaival állandóan Budapest utcáin kavartak.
Számomra apám gyermekkori, gyerekszemmel elmesélt emlékei jelentik (vagy ha úgy tetszik illusztrálják) 56-ot. Pontosabban az ő emlékei alapján alkotok képet azokról a napokról: a Kálvin tér közepén lévő felborult villamosról, amiben géppuskájára borult, borostásarcú forradalmár holttestére találtak, vagy a szintén a Kálvin téren lévő ruszki hullahegy jut eszembe, amit mésszel öntöttek le.
De azt is mesélte apám, amikor a Citadellánál álló szovjet katona emlékművét még a vécsey gránátok sem tudták kibillenteni, így hát jött egy szaki a teherautójával és drótkötéllel zárták rövidre a dolgot.
Aztán sokat mesélt apám a Verpeléti (Karinthy F.) út utcakövein visszapattanó golyósorozat hangjáról ( a pattogás csöndes, de annál ördögibb hangjáról), amivel egy szovjet tank géppuskája őket vette célba. Éppen hogy beugrottak a kapualjba.
Aztán mesélt a Körtér mögött a Váli utcában elhelyezett légvédelmi üteg személyzetéről is, akikkel (lévén magyar katonák voltak) összehaverkodott. Ők a Fehérvári utat védték. A szovjet bevonulás után még egy darabig ott volt ez az üteg, a két méterrel arrébb lévő téglafalon pedig jódarabig látszott a helyben kivégzett/legyilkolt katonák vére is.
Na kedves Inszeminator, nem fárasztalak tovább egy gyerek emlékeivel, hiszen ezeket te hatványozottan átélted.

ps: a bridzseszről nekem mindig egy leradírozott kor tönkrevágott társadalma jut az eszembe. Pár éve a Normafánál még láttam egy jóval nyolcvan fölötti öregurat bridzsesznadrágban túrázni. Volt ám rendesen tartása az öregnek.

Quicksilver 2008.11.30. 09:40:29

Nagymamám mesélt sokat 56-ról, meg az előtte átélt 'boldog békeidők'-ről, amik az említett fényképeken is ottvannak - és bizony nekem az ő leírásából annyira nagyon nem tűnnek boldognak azok az idők sem. 56 meg pláne nem, hát, az más kérdés, nyilván egy háború, harcok az boldog sosem lesz.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2008.11.30. 10:13:21

Ez csak egy blog, kedves Quicksilver, ahol a "szerző" az átélt eseményeket a kornak megfelelő észjárásával tudja csak elmesélni. Nem is akarja másképp. Nem akadémiai értelezés.A prágai 68-as bevonulást fiatal felnőttként, a romániai fordulatot családapaként, s a többit is úgy mintha csak valami erdei séta közben tenné.
"Árpibácsinak" egyetlen mondatával értek maradéktalanul egyet, hogy mindenki másként látja. És persze ragaszkodik is az igazságához, ezt már én teszem hozzá, nem véletlenül lóg fejjel lefelé az a srác a könyvem boritóján.
Már leírtam valahol de megismétlem: Három egykorú jóbarát miután végigcsinálta lőporfüstben ama 13 napot elválik. Az egyik ÁÁmerikába érkezik, s ott megdicsőül, a második ittmarad éppen csak elkerüli az akasztófát, s aztán megérdemelten nyomorog. A harmadik szépen belesimul a konszolidált új rendszerbe tiszta múlttal, és érvényesül.
Mindháromra ismerek példát, mit gondol, mire és hogyan emlékeznek....?

megmondÓ 2008.11.30. 11:14:22

"Itt van mindjárt az első, amely Trianonra akar utalni, de ha nem írja oda, észre sem veszem."


ha így van, az csak a te szegénységi bizonyítványod

Quicksilver 2008.11.30. 11:51:31

Hát, a boldog békeidőkre azért csak ráragadt ez a titulus, azaz elég sokan emlékeznek rá így. Nagymamám sem úgy meséli, hogy jaj de rossz volt akkor, csak én látom a meséiből, hogy bizony azokat nemkevés nosztalgia szépíti meg, hisz fiatal volt, és régen volt...

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2008.11.30. 12:06:08

Ravasz vagy Quicksilver, kommentelsz, de a blogodon angolul írsz. Nem egyformák a lehetőségeink.
Majd ha francia szöveget is látok, beszállok. Pá.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2008.11.30. 12:11:03

Kedves megmondó!
Tisztelettel, és igaz megbecsüléssel viseltetek minden megmondó irányában, legfőképpen azért, mert tartást ad a megmondás biztonsága, és szemléletüket nem homályosítja soha, az irónia gyanús párája.

Quicksilver 2008.11.30. 12:15:52

Nem is angolul írok... csak egy-két történetet, a blog 99 %-a magyarul van.

Franciául é sosem fogok írni, mert nem beszélem.

megmondÓ 2008.11.30. 13:27:15

ezért írtam, hogy "ha ez így van"

írásban az irónai megjelenítése szofisztikáltabb eszközöket kíván, mert írásban nem jön át a hangsúly, hanlejtés, ami az iróniát a beszédben jelzi

(illetve személyes ismeretség hiányában nem ismerhtem pontos viszonyulását eseményekhez, meyből következtetni lehetne)

kívánom önnek eme szofisztikltabb eszközök alaposabb elsajítítását - pl. Karinthy segítségére lehet

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2008.11.30. 14:22:25

Amikor valaki megmondónak nevezi magát, hozzászóló helyett, én rögtön vigyázzba vágom magam. Sarkaimat összezárom, kezem a nadrág varrásán, és várom a parancsot.
Ez a legfelsőbb szint lehet, gondolom. A legfőbb igazság, a kinyilatkoztatás maga.Az élő igazság, meg még mit tudom én. Jó egészséget.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2008.11.30. 16:19:55

Kedves Megmondó. Írhatod az obszcén versikéidet akárhányszor - én annyiszor törlöm őket, légyerős ebben.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2008.11.30. 16:28:47

Gasper!
A fotókkal kapcsolatban eszembe jutott egy néhány hete a reakcón megjelent írás, talán Oli bácsitól, nem tudom. S nem sokkal rá egy komment úgy kezdte nagy bátran, - na akkor most hányjunk egy jó nagyot.
Ez eredménye annak az hihetetlen erejű és képességű torzításnak ami évtizedeken lkeresztül áradt.
Örülök, hogy éppen egy ilyen fiatal fickó mint az ergé dobta fel a témát. Azt hiszem mivel hitelesebbek vagytok sok idős megzavart elménél, hitelesebben tudtok majd sok mindent tovább adni. Nem csak történelmi témákra gondolok. Persze, ha van hozzá kedvetek.

megmondÓ 2008.11.30. 19:27:49


pedig jó kis vers volt

de úgy látszik te nem értesz azzal egyet, amit a csipkehúsú poéta írt, miszerint:

"és szülni kell és nemzeni
s magunk képére kalapálni
vánnyadt gyermekeinket"

megmondÓ 2008.12.01. 10:39:09

amúgy te a nikválasztásom iróniáját nem érzékelted

valamint én a te nikválasztásodat találom kicsit obszcénnek - bár ennek nem kis részben az én erősen vizualizáló gondolkodásmódom az oka

rajcsányi.gellért (ergé) · http://mandiner.blog.hu/ 2008.12.01. 19:43:45

Inszeminátor, köszi! :) A képek közkincsek, örülök, ha a te képzeletedet is beindították. Remek kis írások lettek!
süti beállítások módosítása