- Te is honnan kerültél elő…!?
- a zsákomban éjszakáztál?
- nem törtelek össze? – legutóbb egy rokonodnak letörtem az egyik lábát.
- abból a párosból ami ott elől neked is van,
- az a narancsvégű, a karmos, na az törött le. Sajnáltam.
- manapság talán botsáska lennék legszívesebben, ha már atomfizikus meg csillagász nem lehetek, arról már lekéstem. Egyik se akartam lenni, csak úgy mondtam, mert te elhiszed. A botsáskák hiszékenyek.
- ne kaparj, ne nézz rám, most éppen vétkezem, azt mondják cukrom van, pedig nincs is. Egy szem cukor sincs nálam soha, csak amolyan tablettaféle vannak a szekrényemben
- …Cukrom nekem! Hülyeség, én nem érzem – a keserűt azt bezzeg igen.
- sokan, tudod, a világfájdalmat érzik alul felül és nagyon szenvednek.
Tele van a lelkük búval, bánatos rotyogással.
- szaglik erősen,
- én szoktam is sajnálni őket, csak nem mindig érek rá.
-
- Jó ez a sajtos micsoda, rágtál már ilyet?
- azt mondják nekem nem szabad, tudom…
- De nem látják, azért jövök ide az állomásra. Itt senki sincs. Látom te is jól érzed magad itt.
- Hely van bőven, már lebontották az épületek javát, a péztár is rég bezárt. Ablakok sincsenek, már tokok sem. Ha jön a hideg, oda menjél be. Kicsit büdös van benn, teleszarták, de még van olyan sarok ahol elbújhatsz.
- Az utolsó vasutasnak jó kis motorja volt. Miatta mentem ki a motorbörzére. Gondoltam eladom a Jáwát. Nagy dög 350-es de inkább megtartom.
- itt most jó. Nem háborgat a fűben senki csak én. Arra azért vigyázz, arra motoros kaszára, ha az jön, az lekaszabol. A birkáim is utálják azt a gépi füvet amit otthagy.
- Franciska prüszköl, mint valami kényes dáma, és sarkon fordul. Ritkán jön persze, a vasút nem kaszáltat, nincs pénze.
- olvastam valahol, hogy botsáska és argentin csótány eladó, és azt is, hogy egy nőstény meg két hím botsáska 3000 ezer forintért eladó…
- na mit szólsz…? Utánanéztem a dolognak és rájöttem, hogy te nem is vagy botsáska. Te szép züld vagy négy vékony fekete hátsó lábbal és két testszínű zölddel elől mely naracsos fűrészben végződik és valami szőr van még a végén.
- nem te vagy az igazi botsáska, te egy lusta sáska vagy, aki úgy mászik mint a lajhár.
- ne kapargasd a sarló élét, levágod a lábad.
- tudom a botsásákáé kinő, de te nem vagy botsáska!
Tudom ám ki vagy – mantis religiosa, megnéztem a wikipédián. Azt is láttam amint megeszed azt a lepkét. Pedig olyan kicsi fejed van! Háromszögletű, csak lefelé áll, mint az a tábla az utcasarkon.
- Sajnáltam a lepkét a tányéron. Meg volt terítve rendesen. Egy imádkozó sáskának ez kijár.
- hazavigyelek?
- van egy szárított békám az íróasztalon. Gyönyörű. Teljesen szelíd. Én szelidítettem meg. Néha belelógatom az ecsetmosó vízbe, mert akkor még szebb.
Hazaviszlek és odaadlak a Thai hercegnek. Most kaptam Kanbodzsából a rizspálinkával együtt. Olyan az íze mint a …- hát azért csak megittam…
A thai hercegnek hosszú feje van. Fából. És magas fejdísze és vicsorog. Megijednél tőle. Meg van két síbotja – azt ide oda rakosgatom, hogy ne unatkozzon.
Gyönyörű az a szárított béka, hosszú görbe karmai vannak. Nem bántana – mondom, hogy megszelidítettem. Megszeretnéd.
- na szállj le a sarlómról, füvet kell vágnom a lányaimnak.
- nagy szarban vagyok mostanában tudod-e?
- imádkozzál helyettem. Nekem nem megy. Én legtöbbször csak káromkodom ima helyett.
- belémszorultak az imádságok,
- imádsághajtót meg nem árulnak a patikában.
- Talán a templomben kéne megnéznem, de a templom is zárva van.
Már a templo nak is rendes nyitvatartási ideje van, mint a pedikűrösnek.
- én nem tudok imádkozni.
- ami mégis utat talál kifelé, szárazon kopog és elporlik,
- sosem lesz belőle katedrális.
Utolsó kommentek