1799. július 3-án a Bánátban (Torontál vármegye), Nagyszentmiklós (ma: Sannicolau Mare, Románia) határában egy szőlősgazda árokásás közben aranytárgyakat talált. Az aranyból készült korsókat, tálakat, poharakat és egy ivókürtöt egy bécsi görög gyapjúkereskedő vásárolta meg, aki Pesten kívánta ezeket értékesíteni. De a pesti városbíró, Boráros János felfigyelt a különös tárgyakra, és a kincs 23 darabját összegyűjtötte. (Nem került elő a lelet összes darabja, mert néhány a megtaláló és a kereskedők kezén elkallódott, néhány töredékes elemet pedig valószínűleg beolvasztottak.) Ezután a - mintegy tíz kilogrammnyi - kincset II. Ferenc császár (1792-1835) utasítására 1799. október 1-én a bécsi császári és királyi Régiségtárba szállították.

A viták kereszttüzében

A tudósok ettől kezdve szinte megállás nélkül folytatják a kinccsel kapcsolatos tudományos vitáikat. Alapvető kérdésként merült fel, hogy ki és miért rejtette el ezeket a tárgyakat. Az is foglalkoztatja a kutatókat, hogy mi volt az eredeti funkciójuk ezeknek a tárgyaknak. Mind a mai napig nem jutottak nyugvópontra a viták, mivel nem sikerül megnyugtató, kétségbevonhatatlan válaszokat adni. A lelet megtalálásának körülményei egyértelműen azt mutatják, hogy nem sírleletről, hanem kincsről van szó. Három tudományos értékkel is bíró feltételezés vitatkozik egymással: vagy 8. századi avar korabeli leletről van szó, vagy a 9. századi bolgár ötvösök munkáját dicséri, de az is felvetődött, hogy a 10. századi honfoglaló magyarsághoz kötődik ez a 23 "régészeti" remekmű.
A Magyar Nemzeti Múzeum szakértői azon az állásponton vannak, hogy a nagyszentmiklósi leletanyag eredetileg az avarokhoz köthető. Egyrészt avar szállásterületen került elő, másrészt az adott korban ők rendelkeztek az adott térségben megfelelő nyersanyaggal (ugyanis Bizánc aranyban fizetett nekik adót) és szakértelemmel. Az edények formai, orientalizáló figurális és ornamentális jegyei, valamint ötvöstechnikai kivitelezése perzsa (szaszanida), kaukázusi, közép-ázsiai és bizánci hatásra utalnak. A feltételezések szerint az avar kagánok kb. száz év alatt gyűjtötték össze ezeket a tárgyat (vagyis nem egy megrendelésre készültek, hanem különböző időszakra datálhatók). A földbe pedig úgy kerülhettek, hogy amikor a frankok és a bolgárok támadták az avarokat, akkor a támadók elől földbe rejtették a fejedelmi értékeket. Az avar eredetet látszanak igazolni a szarvasi késő avarkori leletekkel való egyezések is.
A leleteken feliratok is találhatók. Ezek egy részét a készítő ötvösök vésték fel, több írást viszont utólag karcoltak a kincsekbe. Van görög betűs és görög nyelvű, görög betűs, de török nyelvű felirat, és vannak rovásírással készült feliratok is.

Ezt látni kell!

A kincsek azóta is a bécsi Kunsthistorisches Museum tulajdonában vannak, s eddig egy alkalommal, 1884-ben (az Ötvösmű Kiállításon) voltak láthatók Magyarországon.

EZT, MEG HALLANI!

Ma Romániában találjuk Nagyszentmiklóst, Bartók Béla szülővárosát. Nagyszentmiklós Románia legnyugatibb városa, Temesvártól 64 km-re, Csanádtól 8 km-re található. (Román neve Sânnicolau Mare) A legközelebbi nagyváros Szeged, cca. 40 km a távolság. (Csanádról jó tudni, hogy a főút mellett álló templomban őrzik Szt. Gellért püspök szarkofágját. Érdemes megnézni.)
Könnyen eljuthatunk autóval a Szeged-Makó útvonalon. (43-as főút) Kiszombornál nyílt egy új határátkelő, ahonnan cca.10 km-re található ez a város. Csak románul találjuk meg a városnevet az út mellett, pedig legalább olyan értékű hely, mint Mozart vagy Beethoven szülővárosa. Azért nem írom le a most látható helynevet, mert abban bízom, hogy a közeljövőben magyarul is olvasható lesz a városnév és az utazók üdvözlése legalább 3 nyelven.

Bartók Béla feltételezett szülőháza most egy magánlakás, mellette egy autójavító működik. A ház falán kétnyelvű tábla hirdeti, hogy itt született Bartók Béla.

	A Múzeumban készített képek között találtam meg a fotót, ami az eredeti képet mutatja a szülőházról

Az egykori gazdasági iskola, ahol Bartók édesapja tanított, és igazgatója volt, most egy olasz vállalkozó tulajdona. A Német temetőben a Bartók család sírját a Pro Bartók Társaság tagjai gondozzák ügyszeretetből, saját költségen. Vezetője, elnöke ennek a társaságnak foglalkozását tekintve gyógyszerész, de rajongva szereti a zenét, jól gitározik, sokat tesz azért, hogy városa méltó helyre kerüljön az emberek tudatában. 4 év óta rendszeresen szervezi a koncerteket, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara és a Temesvári Vest Egyetem Zenei Fakultása közreműködésével tartják ezeket a hangversenyeket, évente 3-4 alkalommal, ma már mindig telt ház előtt, a Nákó kastélyban. Ugyanitt található a Bartók Múzeum, sajnos a feliratok itt is csak románul olvashatóak.

Ebben, a ma is álló épületben működött az a gazdasági iskola, ahol Bartók édesapja tanított, igazgatott - és Bartók is itt nőtt fel	a Német temető a családi sírral - A Bartók ősők sírkeresztjeit szegedi kőfaragó mester készítette. A temetőben sok értékes faragott emlék található. Talán egyszer védetté nyilvánítják, ha addig teljesen szét nem porladnak a legrégebbi keresztek.

A fotón Nagyszentmiklós egyik legjellegzetesebb épületét láthatjuk. Ez a világos kékre festett, tornyos kastély az 1864-ben épült un. Nákó kastély, a tulajdonosáról kapta nevét. Nákó gazdag uraság volt. Lehet mondani, hogy neki köszönhető az, hogy a Bartók család ebben a kisvárosban telepedett le. (Ő hozta életre azt a gazdasági iskolát, ahol Bartók Béla édesapja igazgató volt.)
Ebben a kastélyban található a szerény, de sok eredeti dokumentumot felvonultató Bartók Múzeum. 2006 március 25-re, a jubileumi ünnepségsorozatra elkészül a magyar feliratozás a dokumentumokhoz. Ebben a kastélyban rendezi a Pro Bartók Társaság a koncerteket. A Nemzeti Filharmónia ajándékozott egy felújított zongorát a városnak 2002-ben. A város lakóinak mintegy 10 százaléka a magyar nemzetiségű. A Bartók család tagjai az un. Német temetőben nyugszanak. Ez is azt bizonyítja, hogy ezen a vidéken a többajkúság igen jellemző.

EZt VISZONT ELÉG OLVASNI.

                                  L O V A S  V E Z É R

                                A R A N Y   K O R S Ó N

                   Nagyszentmiklósi kincs, az 1000-dik év tájáról.