ó, és ne felejtsük ennek a biomasszának ezt a lírai csodáját sem:

ginsberg

ZÁRÓIZOM
Sphincter
Eörsi István fordítása / :) /

Remélem jó öreg segglyukam kitart még
Többnyire rendben volt 60 éven át
Bár Bolíviában felrepedt s megműtötték

a fennsíki kórházból élve került ki –
kevés vér, polip nincs, alkalomadtán

kis aranyér

aktív, sóvár, szívesen fogad be falloszt

kólásüveget, gyertyát, répát

banánt és ujjakat –

Most fél az AIDS-től, mindazonáltal

szolgálni vágyik –

ki a bús bélsárral, be a gumiba-bújt

orgazmusos baráttal –
Még mindig ruganyos-izmos,

gyönyörért szégyentelenül kitárul
De újabb húsz év múlva ki tudja,

az öregeknek sajog mindenük
ízület, nyak, prosztata, gyomor –

Remélem a vén lyuk fiatal marad

halálomig, nyugi

@Inszeminator & @Grift!

No, ettől az utóbbi műremektől felfordult a gyomrom:-( Még most is kavarog:-( Oda is tettem egy teát főni, az majdnem mindig, majdnem mindenre használni szokott. Grift! Mi van ha leokádom a billentyőzetet?! A billentyűközök közül az ebédet hogyan takarítom ki?!

Inszeminator! Azt írja Eörsi: "Akkor Allen Ginsberg feltette nekem a kérdést, hogy szerintem mi a botránynak az az elviselhető foka Debrecenben, amiért őt nem utasítják még ki Magyarországról. Aztán elmondta, hogy már Kubából és Csehszlovákiából kiutasították…"

Erre megy itt ki a játék! Csak azt nem értem, hogy kin és miért kell bosszút állni? Miért kell a botrány, a mocskolás, a rontás, a zavarkeltés, mindig, bármi áron? vagy csak egy ajlas trükk volna az egész, amelynek aztán ők maguk is csapdájába esnek? Ez mocskos, nyomorult módon, s mivel nem tehetség nélkül való, alattomosan mocskos "játék"!

Ez nem a modernitás. Ezt nem lehet vegytisztán arra fogni. Lehet, hogy az adja hozzá a terepet, a keretet és a lehetőségeket, de ez ehhez még más is kell...

No, rendben, az a társadalom, amely asszisztál ehhez:-( Igaz. Bár én néhány napja egyfolytában azon töröm a fejem, hogy hová lett Pilinszky? Ti is úgy emlékeztek, hogy a nyolcvanas években ő nagyon intenzíven jelen volt? Mert én úgy emlékszem.:-) Szellemi értelemben. Egy ideje egyfolytában Pilinszkyt olvasok és folyamatosan "katarzisból katarzisba" esek:-) És félelmetes tudomásulvenni azt is, hogy ezek nem új élmények, ezek csak felidézett élmények, a nyolcvanas években ezt már mind megéltük, megélhettük. Csak befelé kell fordulnunk, csak határozottan el kell utasítanunk a rontást és már hellyel-közel készen is van az "új Magyarország". Nem viccelek:-) Nagyon sok lehet még ott a "kollektívba", ahol Pilinszky is van.:-)

Pilinszkyvel egy kicsit többet kellene foglalkoznunk:-)

ü
bbjnick

@Grift:
Én meg azt hittem a Kaddis egy részével kiverem a biztosítékot, dehát nem.
Ahhoz legalábbis Záróizom kell.
És csak már amikor útjára indítottam a postot, akkor vettem észre a kis piros záróizmot' a Google mellett.
Ünnepnapjuk van a drágáknak.
Késtem néhány percet.

@bbjnick:
Minden irányból ömlik a szenny, alulról, felülről és az összes égtáj felől, Pilinszky nem látszik ki mögüle.
De ott van.
És bízom a csömör jótékony megjelenésében, csak az idejét nem tudom.

@bbjnick:

ez nem modernitás. ez a sátán sarkantyúja az ember oldalába vágva. erős a sátán ma a földön.

@bbjnick:
szerintem jól emlékszel. nagyon jelen volt. sokat olvastuk, és hallgattuk a lemezt amin ő mondja a verseit. arról a lemezről mi a véleménye az uraknak?

és micsoda különbség a homoszexualitásban is pilinszky soha ki nem élt, de soha le nem kűzdött hajlama, ami próbatétel lehetett, és pilinszky győzött, és a sátáni ginsberg megélt sátáni buzisága. micsoda különbség.

@Grift: @bbjnick:
Micsoda különbség valóban.
De mindenben.
Egyrészt a szőke, csöndesen pironkodva szemlélődő,
másrészt a sötét bohóc - majdnem dúvadot írtam - Gargantuai hevülettel, ideológiai beütéssel, mer' anélkül szart sem ér az egész.

Nincs már lemezjátszóm, a lemezeimet is apámnak adtam, de azokat már nem találtam a szobájában.
Pilinszkym csak könyvben volt, az is szórványosan.
De most utánajárok.

@inszeminator: & @Grift:

Nem tudhatom, de úgy gondolom, hogy Pilinszky nem volt buzeráns:-)

Egyrészt, Töröcsik Mari néni mesélte egy interjúban, hogy vele is "bepróbálkozott" és aki Törőcsikkel be mert próbálkozni, az csak egy nagyon öntudatos és megátakodott "bakkecske" lehetett:-) Komolyan kérdezem: el tudtok ti képzelni Törőcsiknél nőbb nőt!!!??? Másrészt, és ezt nagyon komolyan mondom, akit süldőlány prostituáltak vezetgettek kéz a kézben aprógyerek korában, abból, legyenek bármilyen hajlamai is, nemigen lesz homoszexuális. (Pilinszky több helyen ír arról, hogy kisgyerekkkorában nagyon sok időt töltött egy zárdában, ahol egyik nagynénje volt a rendfőnöknő és ahol elitélt fiatal bűnöző lányokat neveltek/tartottak fogva (gyakorlatilag egy javító-nevelő intézet volt)).

***

Vázlat

Üss le. A bajuszod tovább nő,
nekem viszont van egy-két oly emlékem,
hogy pontosan tudom a különbséget
a természetes testmeleg
és a szerelem melege között.

Pedig én csak öt éves voltam,
s a lány tizenhat.

A legcsodásabb az, hogy két meleg
tudhat egymásról; mai szóval,
milliárd közlés lehetséges
két test között,
anélkül, hogy találkoznának.

Micsicsák rabruhát viselt,
én habos gallért és bársony ruhácskát.
Ő elpusztult, én pusztulok.

***

"a szőke, csöndesen pironkodva szemlélődő" Pilinszky egy nagyon érzékeny és ugyanakkor nagyon tudatos ember "munkája" volt. Ő dolgozott magán. Leírja, hogy mikor, mint katonát, vonaton vitték Nyugatra és szembesült a háború természetével, a hátizsákjából minden nap eldobott egy-egy számára nagyon fontos könyvet. Érvénytelenné váltak a könyvek. Végül csak a Biblia maradt vele: "de az úgy, mint egy kutya".

Tudjuk, ivott, halálra bagózta magát, ki tudja, még mi mindent csinált, de végig ott a vezérfonal a művében, ahogy ő mondta: "a hűség a labirintushoz". Simone Weillt idézgette gyakran: " A szépség labirintus. Sokan elindulnak benne, de legtöbben félúton elfáradnak, megállnak. Csak néhányan jutnak be a labirintus közepébe. Ott Isten várja, felzabálja és kiokádja őket. Akkor kijönnek a labirintusból, megállnak az ajtajában, és az arra jövőket szelíden befelé tessékelik..."

Többet kellene foglakoznunk Pilinszkyvel:-) Fülmerült bennem, hogy ha Pilinszky (és még néhány hozzá hasonló tehetségű-érzékenységű alkotó) nem lett volna úgy jelen, ahogyan jelen volt a hetvenes-nyolcvanas években a kultúránkban, lehet, hogy már rég ölnénk egymást:-(

És: nekem két lemezem is van, amin Pilinszky saját műveit mondja. Ha tudnék egy tisztességes hangszedőt venni a lemezjátszómba (a régi hangszedőbe már nem kapok tűt), fel is pakolnám mindkettőt a YouTube-ra, hallgassa mindenki:-) Megvan a Maár Gyula (Törőcsik Mari férje:-D) készítette Lírai beszélgetés Pilinszky Jánossal című film is. No, azt is betömörítve fel kellene rakni a zinternetre, hogy nézze, hogy hallgassa mindenki:-)

ü
bbjnick

@bbjnick:
Korábban nem hallottam "ebbéli" állapotáról, talán mert igaz se volt, de a nyolcvanas évek elején - halála után - már már idegesítő Pilinszky hullám zúdult elő.
Idegesítő azért volt, mert általa próbáltak sokak "megigazulni".
Ő már nem küldhette ezeket a hevült neofitákat a francba, le is csengett a riadalom, mindenki visszaszállt szépen a maga terepére.
Mondhatnám vackára, illetve két lábnyi kedélyes szemétdombjára.

Ü.Insz...

bbjnick,
a dolog köztudomású. mint mondtam, sosem lépett a tettek mezejére. inkább csajozott.

A 30-as évek végén apai nagymamám rendszeres mozi-partnere volt Pilinszky (a Jancsi) és többnyire a Symplonba (késöbbi, ma már megszűnt Bartók mozi a Körtérnél) jártak.
Nagymamám mesélte, hogy kimondottan szórakoztató partner volt Pilinszky, de már akkor sem mutatott különösebb érdeklődést a lyányok iránt.

Sajnálom, hogy a Grift körül legyeskedő decens hölgyeket nem sikerült bevonni a ZÁRÓIZOM szélesebbkörű analizálásá (...úristen miket nem mondok!)
Visszavonom, megyek fát vágni...

@inszeminator: & @Grift: & @Gasper:

Eszembe nem jutott, hogy buzerális (mifelénk a homoszexuálisokat a népnyelvben CSÍRÁNAK hívják) lenne Pilinszky, mikor, itt a bejegyzés alatt, szóba hoztam:-) Ginsberg költészete hívta bennem elő Pilinszky költészetét, mint ellenpontot:-) Bár, még mindig nem világos előttem, hogy mitől lenne valaki buzerális, ha effektíve nem buzerál másokat és őt sem buzerálja senki:-) Lehet, hogy csak - valami szomatikus vagy pszichés ok miatt - aszexuális volt.:-) Lehet, hogy csak nagyon igényes:-)

No, de mindegy is:-) A lényeg nem ez:-)

A lényeg: "a hűség a labirintushoz"

(Egyébként, meg tudnátok-e nekem mondani, miért van az, hogy ha a buzerálisok munkásságon igen mély nyomot szokott hagyni a szexuális beállítódásuk - mert nyomott szokott hagyni -, akkor Pilinszkyén, ha valóban buznyák volt, nem hagyott?)

ü
bbjnick

@bbjnick:

munkásságon=munkásságán
nem hagyott?=miért nem hagyott?

Hmmm, a megnevezések burjánzása láttán eszembe jutott egy példamondat az argó-nyelvkönyvböl… de csak otthon tudom elövenni az idézet mián.

Addig csak annyi, hogy a fentebb többször hivatkozott testrész (?) egyik argó neve magyarul annyit tesz:

Müvészbejáró…

Sapienti sat…

@bbjnick:
a buzik munkásságán akkor szokott nyomot hagyni a buziságuk, ha az az életük tengelye. mint a szexomán heterókon. a hetero szerzők mindegyikén sem hagy nyomot a szexualitása.
az nem értem, hogy azon mit nem lehet érteni, hogy valaki vágyaiban homo, de nem enged a hite szerint bűnös hajlamnak, hanem legyűri.
de bánom, hogy szóba hoztam. hagyjuk meg az ideálokat marcipán talapzaton tündöklő cukorangyalnak.
talán az a helyes megközelítés, hogy igazi csoda a test bűneivel megvert ember angyali lényege. mert pilinszky valami ilyen. de eltagadhatjuk a dolog hús részét. csak ebből nem lesz sem igazság, sem magyar feltámadás.
a bűnnel nem állítható szembe a kegyes félrenézés.
de mindegy is, mondom, bánom, hogy szóba hoztam, majd figyelmesebb leszek máskor és nem lehelek homályt az idolok aranyszobrára.
valami így el fog romolni.

@bbjnick:
Hálistennek elment a kommentem - szarozik a kapcsolatom.

Közbejött viszont Grift kommentje, mellyel egyetértek.
Nekem igen rossz tapasztalataim vannak, tulajdonképpen kerülöm a témát.
Sok mással egyetemben ezt is megpróbáltam mélyre ásni.
Nem arról van szó, hogy öklendezem, de nagyon fiatalon kaptam durva adgokat.
Ü:
Insz...

Nem akarok én Pilinszky szexuális irányultságán rugózni, hiszen az ő munkásságában aztán tényleg nem ez a lényeg, legalábbis direkte nem, de az asszexualitás nem fér bele ebbe a dologba?

@Grift:

"hagyjuk meg az ideálokat marcipán talapzaton tündöklő cukorangyalnak"

A napokban volt egy beszélgetésünk (@Gasper szaró Lenines posztja alatt a Reakció-blogon) a falu 1945 utáni átalakulásáról, a kommunisták áldásos tevékenységéről. Próbáltam pedzegetni, hogy falun ez nem úgy zajlott le, mint a városokban. Megkaptam, hogy idealizálom a parasztokat. Pedig, pedig, ha valaki nem idealizálja a parasztokat, az bbjnick:-) Mit idealizáljak rajtuk?:-) Most egy kicsit hasonló helyzetben érzem magam.:-)

"A szépség labirintus. Sokan elindulnak benne, de legtöbben félúton elfáradnak, megállnak. Csak néhányan jutnak be a labirintus közepébe. Ott Isten várja, felzabálja és kiokádja őket. Akkor kijönnek a labirintusból, megállnak az ajtajában, és az arra jövőket szelíden befelé tessékelik..."

Éppen azért idéztem Simone Weillt, mert ha valami, ezek a weilli mondatok nagyon távol állnak a ragacsos, cukormázas látásmódtól. Ennél "keményebben" nem tudom, hogyan lehetne megfogalmazni a "történetet".

Nem tudom, kimondjam-e, amit gondolok? Nem szeretném, ha sértődés lenne belőle. @Grift! Nem én idealizálom a témát. Én mindössze, képességeimhez mérten, értelmezni szeretném a "jelenséget". Azért kérdeztem vissza Pilinszky homoszexualitására, mert műveiből sokminden kikövetkeztethető volt számomra, ez a vonal nem.

Kérdések merülnek itt fel: Egy "passzív homoszexuális", ahogyan egy "passzív heteroszexuális" minőségileg másként éli meg az őt érő "kísértéseket", mint egy aktív. Vajon, hogyan élheti meg egy homoszexuális hajlamú, aki próbál heteroszexuális életet élni - megyógyulni (?). És vajon valóban ez történt-e Pilinszky esetében? És, ha igen, mennyire volt ez meghatározó számára? Milyen szerepet játszott ez gondolkodásában, érdeklődésében, kereséseiben és alkotótevékenységében?

Úgy próbálok erről gondolkozni, mint egy katolikus. Ebben talán tudom követni Pilinszky útját. Ha így nézzük a homoszexuális kísértés semmiben sem különbözik bármilyen más kísértéstől. A kísértés bűnre csábít, tehát ellent kell annak állni. Innéttől nem a kísértés jellege, hanem az intenzitása az elsődleges kérdés... Így már érthetőbbé válik, hogy miért nincs Pilinszkynél közvetlenül jelen a kísértés tárgya.

"igazi csoda a test bűneivel megvert ember angyali lényege"

Ezt a kettőt nem lehet elválasztani egymástól és csak kölcsönhatásukban léteznek (és pontatlan is az angyali lényeg megfogalmazás - az emberben semmi angyali nincs; isteni van, állati van, egymás kölcsönhatásában) . Tehát, amikor azt mondod, hogy letagadnám az ember "hús részét", akkor igazságtalan vagy velem, mert eszembe sem jutna ilyesmi:-) Megintcsak visszautalnék a Weill-idézetre.

Az, hogy Ginsberg kapcsán került szóba Pilinszky és, bár szándékomtól függetlenül, a homoszexuális kontextus, még inkább kiemeli a kontrasztot, még inkább nyilvánvalóvá teszi, hogy mennyire szükségünk van ma Pilinszkyre.

És: csak mert be vagyunk itt zárva, ebbe a virtuális gettóba, ne játszuk le egymás között azokat a csatákat és ne osszunk ki itt egymásra olyan szerepeket, amik nem illenek ránk:-)

ü
bbjnick

@Gasper:

Ezt az aszexualitást én is felvetettem fentebb:-) Fel is dühítettem vele egy kicsit Griftet:-) Merthogy "le akarom tagadni a húst". Pedig hát nem. De azt én is el tudom képzelni, hogy egy "profi" katolikus úgy el tudja absztrahálni a kísértés tárgyát, hogy annak már csak az intenzitása lesz jelenvaló számára. Tehát nem az, hogy ki a vágy tárgya, mi a vágy iránya, hanem maga a vágy (a jelenvaló bűn). És Pilinszkynél ez központi téma, ha jól meggondoljuk.

ü
bbjnick

@inszeminator:

Annyira még én sem vagyok "egyszerű", hogy ezt ne értsem meg. És természetesen tiszteletben tartom. Nem tudom, hogyan lehet ezt itt, egy h*lye internetes kommentben megfogalmazni, de, őszintén együttérzek veled. (Nem jön ez itt át, pedig nagyon komolyan gondolom.)

ü
bbjnick

@bbjnick: Kösz...
Tulajdonképpen nincs ellenemre a beszélgetésetek, csak úgy vagyok vele, mint a kisgyerek aki riadtan, gombóccal a torkában figyeli az asztal körül ülőket, s képtelen eldönteni maradjon e a szobában, vagy kimenjen a térre, hogy rendes szokása szerint jól megkergesse a galambokat.

@bbjnick:

"Úgy próbálok erről gondolkozni, mint egy katolikus. Ebben talán tudom követni Pilinszky útját. Ha így nézzük a homoszexuális kísértés semmiben sem különbözik bármilyen más kísértéstől."

valahogy így gondolom én is, valami ilyet is mondtam, amire jött a nem hiszem, hogy az volt...
amire volt válasz a fékezett habzásom. :)

insz.! ne menj ki galambot kergetni, itt, az asztalnál, szellemi rokonok egyengetnek némi eltéréseket. és ahogy ez lenni szokott, a valamilyen szinten "közük van egymáshoz" emberek esetében, hamar élesek az érzelmek. és szerencsés esetben sosem bántóak!

na emberek, fel a fejjel, olvassunk, hallgassunk pilinszkyt!
:)

@inszeminator: Van bennem is ilyen háttérérzés. Ezért (is) próbáltam meg kicsit elviccelni/elbliccelni a témát.
Egyetértek a kísértés általános jellegével.
Szent Antal talán eldicsekedett vele (?), de a többi néma csönd. Ez is lehet indok.

@inszeminator: & @Grift: & @Mormogi Papa: & @Gasper: & @bbjnick:

Egyenes labirintus

Milyen lesz az a visszaröpülés,
amiről csak hasonlatok beszélnek,
olyanfélék, hogy oltár, szentély,
kézfogás, visszatérés, ölelés,
fűben, fák alatt megterített asztal,
hol nincs első és nincs utolsó vendég,
végül is milyen lesz, milyen lesz
e nyitott szárnyú emelkedő zuhanás,
visszahullás a fókusz lángoló
közös fészkébe? - nem tudom,
és mégis, hogyha valamit tudok,
hát ezt tudom, e forró folyosót,
e nyílegyenes labirintust, melyben
mind tömöttebb és mind tömöttebb
és egyre szabadabb a tény, hogy röpülünk.

baráti ü
P J

:-)