A temető felett magtalan sirályok víjjogtak
Viola nénit siratták, aki eltávozott.
Bánatosan és csúnyán víjjogtak a magtalan sirályok,
és éppen Viola néni sírhantja felett.
Viola néni ezalatt békésen vigyorgott odalenn szerény koporsójában.
Hosszú munkás életét leélte, és boldog volt, hogy róla nvezték el
A Margit hidat.
Ezt mindenki tudta a környéken.
Még az ostoba szélsőségesek is, akik időnként erre kódorogtak.
A többi boldogtalan, aki csak hápogott,
ha szembesült az igazsággal,
a zöldek, a sárgák, a kockás makacskodók,
s a felvilágosultak is megértették többnyire Viola néni egyszerű igazságát.
Mert mindenki ismerte Viola nénit, s az ő egyszerű igazságát.
Aki meg nem tudta, vagy nem ismerte,
esetleg ostobán kétségbe vonta,
annak meg lett magyarázva.
Vagy rögvest személyes találkozás alkalmával, lett megmagyarázva,
Vagy a kórházban, miután felébredt.
A környékbeli ferde orrok,
letépett fülek, sérvek és látványos foghiányok,
Mindahányan Viola néni igazságát bizonyították.
Amikor Viola néni meghalt,
Éppen szétszedték a Margit hidat.
Darabokra.
A három nagyfia csak nézte és sírt.
Kiürült a kocsma, a gyászhely egyedül őket illette
Sírtak és ittak…
Ittak és sírtak
És nem volt senki aki ezt látta volna…
A környéken bizonytalan állapot uralkodik:
Kiről fogják mostmár elnevezni a Margit hidat?
Utolsó kommentek