inszeminátor

Majd kiderül

Friss topikok

HTML

Ami van...

Utolsó kommentek

  • inszeminator: Köszönöm!!!! Egyébként nem tudom melyiket vállalja szegény bbjnick, azt hiszem egyiket sem Marad a... (2020.08.22. 13:13) MMA levél
  • jose maria padilla: tiszta szívből!!!!!!!! bbjnick nem csak csúnya nő, hanem fodrász is? besz..... (2020.08.22. 12:42) MMA levél
  • inszeminator: Köszönöm Bbjnick.Rákerestem erre a névre, de valami fodrász szalon ajnlotta magát erősen. Szerencs... (2020.08.21. 21:42) MMA levél
  • Szabó A. Imre: Szívből gratulálunk! (2020.08.21. 14:39) MMA levél
  • inszeminator: Egy blogon olvastam: „A történelmi tudás diktatórikus irányítása azokhoz a jól ismert, gyászos mó... (2018.07.19. 14:48) Állj, ki az? Tovább!!
  • Alfőmérnök: Elolvastam a könyvet, nagyon tetszett és köszönöm szépen. Jó, hogy megírtad és jól írtad meg. Aki ... (2018.07.19. 07:41) Állj, ki az? Tovább!!
  • Mormogi Papa: Hál' Istennek, én már nem ismertem... (2018.06.14. 14:23) Kérdés
  • Mormogi Papa: @jose maria padilla: @inszeminator: Hmmm... eszembe ötlik egy régi nóta szövege: "Mert az nem ... (2017.10.10. 16:00) Állj, ki az? Tovább!!
  • inszeminator: Na de ilyet... Hogy mik vannak... Azért a cserebere néhány pofa sör takarásában szerintem lebonyol... (2017.10.03. 20:10) Állj, ki az? Tovább!!
  • jose maria padilla: Te jó ég, de régen jártam erre! Insz, vero adott nekem egy címet küldtem neked mélt. Aztán kaptam ... (2017.10.02. 13:55) Állj, ki az? Tovább!!
  • v_e_r_o: Kedves Insz! talákozót szervezünk, (gasper, padilla örm, mormogi és te) holnap (2017. 06. 08.) du ... (2017.06.07. 11:18) 60
  • inszeminator: Sajnos ebben az "Exek az édenben" világban nem sok olvasója lehet Platonov -nak. Őszintén szólva m... (2017.05.06. 07:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Kabai Domokos Lajos: "Platonov az orosz irodalom nagy hatású írója, művei szamizdatban voltak olvashatóak. Életműve az ... (2017.05.05. 19:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Mormogi Papa: Küldtem emilt ! Üdv MP (2017.04.11. 13:03) Állj, ki az? Tovább!!
  • Mormogi Papa: Sajnos csak ilyen későn ugrott be a "társ vicc", amit a hetvenes években hallottam valamikor. Absz... (2016.08.21. 12:28) 60
  • Utolsó 20

ec-pec kimehec

szinesek

free counters

2009.03.24. 16:55 inszeminator

Egy igazi dácsa...

   

    - Egy igazi, egy valódi dácsáról van szó, talán éppen a legutolsóról. Mert valamiféle súlyosbodás történt a helyzetben - mindig az van a politika körül - és akkor például kitalálják odafönn, hogy nem lehet többé dácsát kivinni Magyarországra. Semmilyen külföldi elvtársnak sem lehet odahaza igazi dácsája. Követségi titkár elvársnak sem lehet. Nem vagyunk annyira jóban. Furceva asszony is duzzog. Órákig előszobáztatja a művelődési, vagy oktatási minisztert. Már nem emlékszem pontosan melyiket. Különben is aludtam, legalábbis úgy tettem és nem mertem megmozdulni.

   - Egy korábbi kis szines Furceva Asszonyról:

   - A Kreml Vladimir-termében állt a magyar küldöttség. A Vladimir-terem híres volt jégpálya-simaságú padlójáról. A rajta állók csupán azzal foglalkoztak, hogy el ne bukjanak, és nem gondolhattak arra, hogy kedvükre mozogjanak. Az oroszok, mint például Molotov, szőrrel bevont cipőkben jártak, és így kedvükre ugrálhattak. András egy híres orra bukás történetét mesélte el. A hírhedt Furceva asszony bejött a Vladimir-terembe, ahol Sztálin ült, és elesett, mégpedig úgy, hogy Sztálin láthatta, hogy nincsen bugyogó rajta. Talán ez volt az oka annak, hogy Sztálin megkedvelte, és kultuszminiszternek nevezte ki.

    / Faludy /

   - Túlságosan is ráértem abban az időben, jól jött egy kis mellékes. Nem mintha imádnék másnak trógerolni, de ha ráérek, szükségem is van rá és megfizetik miért ne. Márpedig megfizetik, arról biztosítva voltam. Ismertem a fiatal házaspárt, aki segítséget kért, s az asszony nagybátyjáról is tudtam. Nem nagyon dicsekedtek vele, ott van ahol van - követségi titkár, vagy valami ilyesmi. Egyébként parasztgyerek, még onnan a politika magasából is tartja a kapcsolatot földijeivel. Alföldi juhász dinasztia, nem éppen gazdagok, mindenkinek jut egy egy levetett nadrág ami már nem fájintos a követségen.

   - Nagyon hirtelen történtek éppen a változások, vagy csak szerettek volna megtörténni...Idehaza  rebesgették, hogy a Kádár beteg - utódot keresnek, de nehéz ám utána bárkinek is a sorompóba lépni. Jaj, de nehéz...A szovjet is haragos egy kicsit, nem tudják eldönteni valóban beteg, vagy csak kéreti magát. Kiismerhetetlen ez az ember. Vonattal utazik...Valaki tehát eldöntötte, hogy akkor nincs többé kedvezményes dácsa az elvtársaknak. Majd, ha rendesen viselkednek...

   - Voltunk vagy hatan a gyülekezőhelyen, friss tavaszi szél fujt, bemutatkoztunk, engem a sors abba a kocsiba rekesztett ahova a titkár úr vette be magát. Tulajdonképpen nem is nagyon bántam, kiderült, hogy a sofőr, az autó tulajdonosa valami akadémikus, nemrég hallottam riportot vele a rádióban. Gondoltam érdekes utazás lesz. Az új Volgát amúgy sem ismertem, hát most kipróbálom.

   - Az akadémikust a kinti helyzet, a titkárt pedig hazai pletykák érdekelték. Ekkor került szóba - odafele menet Kádár állitólagos betegsége, meg a lemondás, és az utódlás rejtélyes problémája. És persze a választék, és a választék sanyarúsága. Nem bővelkedett a Párt hozzá hasonló furmányos koponyákban. Csupa egyforma száraz, munkásfazon. Legalábbis ezt írták mindegyikről ha valamit írtak róluk egyáltalán. Munkás, munkás, munkás, paraszt csak Dobi István volt, a részeges államelnök.  Szerettek gyárakba járni, üzemeket óvodát felavatni, munkásokat nézegetni munka közben és okos tanácsokat adni, mintha értenének hozzá. Arra pedig mindig is vigyáztak az elvársak, hogy legfeljebb nyakbőségben különbözzenek egymástól. Emlékszem sokakat érdekelt a főnök betegsége akkoriban. Nem mintha változásokban reménykedhettek volna, a póráz mindenképpen megmarad, de lehet hosszanbb is, rövidebb is. Az akadémikus egyáltalán nem hitt a főnök betegségében, valami álnok belső harcról filozofált, a titkár pedig nagyon neheztelte Furceva asszony eljárását, a gőgöt, amiben részesítette a magyar miniszteri potentátot, de semmit sem tehettem - mondta, így is alig jött létre a találkozás. Egy idő után már nem érdekeltek az udvari pletykák, szép csendesen elaludtam.

   - Nehezen, álmosan kászálódtam ki a kocsiból, friss szél fújt idelenn is a Balaton északi partján, de hamar kimelegedtünk, mert a dácsát rejtő kamion elég messze tudott csak leparkolni. Vagy száz métert kellett gyalogolni a dácsa minden egyes darabjával és csak estére végeztünk vele. A titkár elvtárs nagyon vigyázott minden apró darabkára, jött ment futkosott, utolsó, értékes darab a szállítmány, nehogy elkallódjon valami. Az akadémikus egy kőrakás aljában süttette magát a gyenge napfényben, láthatóan szívességi fuvar volt a részéről. Nem messze tőle a szemüveges szőke, aki mellettem ült a hátsó ülésen nyugodtan olvasgatott. Senki nem szólt rá a nagy hurcolkodásban, hogy kapjon már fel valamit, a titkár elvtárs sem. Mintha ott se lett volna.

   - Sok darabból áll egy emeletes dácsa. Sok sok gyalulatlan ronda göcsörtös fadarabból, szálkás gerendákból, girbe gurba megvetemedett deszkákból lécekből nekem nem kéne, legfeljebb gyujtósnak, hamar megállapítottam. Arra gondolni sem érdemes ki fogja ezt a sok limlomot passzentosan összerakni, és ha összrakja mi lesz belőle...? Mindegy, nem az én dolgom, alig vártam ,hogy hazainduljunk. Valahol Almádi környékén vacsorát is kaptunk egy útmenti vendéglőben, egyenvacsorát, nem túl fakszisat, talán pörköltet nokedlivel, de jó sokat.

   - Sört is ittam, jóllakottan, fáradtan terpeszkedtem a hátsó ülésen, robogott velünk a legmodernebb Volga hazafelé, le-le csukódott a szemem. Egy idő után láttam hogy a titkár elvtárs egyre többet pislog hátra, mintha arról szeretne megbizonyosodni valóban alszom e? Úgy döntöttem kedvére teszek, s a továbbiakban nyitott szájjal horkoltam is egy kicsit...

   - Na meséljen - szólt a titkár félig hátrfordulva. Van időnk...Ekkor szomszédom a szőke szemüveges, aki egy nyomorult fadarabot nem vett a kezébe, valóban mesélni kezdett. Mesélt az egyetemről, az egyetemistákról, némelyiket csak úgy futólag emlitette, másokat kimeritőbben. Volt köztük olyan akit ismertem mielőtt rádiós lett, s mivel rádiós lett, / ma is az, egyik fő megmondóember /odakinn  el kellett végeznie a legfontosabb tudományokkal való ismerkedést. A titkár elvtárs sok csúnya dolgot hallhatott most felőle. Önfejű, kritikus, kifejezetten javíthatalan. Idegenekkel barátkozik és nem érdeklik túlságosan a szovjet hétköznapok. Haza kéne hívni mielőtt baj lesz - ajánlotta csendesen a szemüveges. A titkár elgondolkodott mitévő legyen - gondom lesz rá - mondta töprengve - maga csak figyeljen. A hónap végén újra kinn leszek - akkor keressen meg.

   - A hosszadalmas jelentés pontos, kimeritő lehetett, a titkár elvtárs meg volt elégedve. Köszönöm, hogy időt szakított rám - mondta. Holnap visszautazik...? - kérdezte kurtán, s a szőke szemüveges buzón bólogatott. Annál is inkább - fejezte be a beszélgetést a titkár.

   - Sokáig csend volt a kocsiban, csak a motor duruzsolt, aztán a titkár elvtárs az órájára nézett, hallgassunk híreket, mondta hirtelen, és bekapcsolta a rádiót. Egyszerüen csak bekapcsolta, nem keresgélt, megnyomta a gombot és rádió megszólalt:

   - Itt Washington, Amerika hangja - híreket mondunk.

   - Az akadémikus meg se rezzent, a Volga gurult tovább, a titkár elvtárs előremeredt, én látványosan magamhoz tértem. Az adás vége felé értünk fel Budapestre. Amikor kiszálltam és elköszöntem, még mindig szólt az Amerika hagja, a szabad Magyarország hangja.

   

3 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://inszeminator.blog.hu/api/trackback/id/tr101022798

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.03.30. 10:54:20

Szolgálati Volgában szól az Amerika hangja. Nem rossz, nem rossz.
Végső soron jó időben kell elkezdeni a mocorgást a térfél másik irányába. Mi lehetne ennél jobb helyszín, mint egy kellemesen elringató szolgálati Volga, ahol az Amerika hangja szól.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.03.30. 20:07:58

Kedveseim - mit lehetne hozzátenni? Ezen töprengek az első olvasat óta.
Az azért fúrja az oldalamat, esetleg, véletlenül, egészen véletlenül - nem ismerjük mi is ezt a szőke, szemüveges...
legalább virtuálisan?
Nekem beugrott egynéhány...
Meg az is, mikor a felettünk járt évfolyamból az a fickó, aki megkapta a legjobbnak ígért ösztöndíjat (Egy év Párizsban! A mi évfolyamunk nem volt esélyes, ezt csak kétévente ítélték oda...) az ünneplő ivászatkor a kocsma rejtekén bőgve mondta, hogy ő írta a jelentéseket évekig a csoporttársairól...

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.03.30. 21:15:29

Sokféleképpen lehetett karriert csinálni.
A szőke szemüveges igazi féreg. Jelentéktelen figura.
A főszereplőt viszont ismertem.
Tőlünk indult a József Attilából. Amikor én odakerültem már csak visszajárt. Megnyert valami riporterversenyt és hát ki kellett mennie tanulni Moszkvába.
A férgek persze csodálják és irigylik az ilyen paradicsommadarakat, nekem a beszámolójából ez tünt ki.
Az illető jó darabig üdvöskéje volt a magyar rádiónak, most persze már "karakteresebb" adónál nyüzsög, én mégis az egykori jelentő pályaívére lennék kiváncsi.
Lehet például, hogy ő most az adó tulajdonosa...?
Vagy másfelé csalinkázott....?
Hüje világ.!!!!!!!
süti beállítások módosítása