inszeminátor

Majd kiderül

Friss topikok

HTML

Ami van...

Utolsó kommentek

  • inszeminator: Köszönöm!!!! Egyébként nem tudom melyiket vállalja szegény bbjnick, azt hiszem egyiket sem Marad a... (2020.08.22. 13:13) MMA levél
  • jose maria padilla: tiszta szívből!!!!!!!! bbjnick nem csak csúnya nő, hanem fodrász is? besz..... (2020.08.22. 12:42) MMA levél
  • inszeminator: Köszönöm Bbjnick.Rákerestem erre a névre, de valami fodrász szalon ajnlotta magát erősen. Szerencs... (2020.08.21. 21:42) MMA levél
  • Szabó A. Imre: Szívből gratulálunk! (2020.08.21. 14:39) MMA levél
  • inszeminator: Egy blogon olvastam: „A történelmi tudás diktatórikus irányítása azokhoz a jól ismert, gyászos mó... (2018.07.19. 14:48) Állj, ki az? Tovább!!
  • Alfőmérnök: Elolvastam a könyvet, nagyon tetszett és köszönöm szépen. Jó, hogy megírtad és jól írtad meg. Aki ... (2018.07.19. 07:41) Állj, ki az? Tovább!!
  • Mormogi Papa: Hál' Istennek, én már nem ismertem... (2018.06.14. 14:23) Kérdés
  • Mormogi Papa: @jose maria padilla: @inszeminator: Hmmm... eszembe ötlik egy régi nóta szövege: "Mert az nem ... (2017.10.10. 16:00) Állj, ki az? Tovább!!
  • inszeminator: Na de ilyet... Hogy mik vannak... Azért a cserebere néhány pofa sör takarásában szerintem lebonyol... (2017.10.03. 20:10) Állj, ki az? Tovább!!
  • jose maria padilla: Te jó ég, de régen jártam erre! Insz, vero adott nekem egy címet küldtem neked mélt. Aztán kaptam ... (2017.10.02. 13:55) Állj, ki az? Tovább!!
  • v_e_r_o: Kedves Insz! talákozót szervezünk, (gasper, padilla örm, mormogi és te) holnap (2017. 06. 08.) du ... (2017.06.07. 11:18) 60
  • inszeminator: Sajnos ebben az "Exek az édenben" világban nem sok olvasója lehet Platonov -nak. Őszintén szólva m... (2017.05.06. 07:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Kabai Domokos Lajos: "Platonov az orosz irodalom nagy hatású írója, művei szamizdatban voltak olvashatóak. Életműve az ... (2017.05.05. 19:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Mormogi Papa: Küldtem emilt ! Üdv MP (2017.04.11. 13:03) Állj, ki az? Tovább!!
  • Mormogi Papa: Sajnos csak ilyen későn ugrott be a "társ vicc", amit a hetvenes években hallottam valamikor. Absz... (2016.08.21. 12:28) 60
  • Utolsó 20

ec-pec kimehec

szinesek

free counters

2009.11.24. 00:15 inszeminator

Sárkány

 

 

      - Vannak dolgok kiknek' említésekor némelyek fölmennek a padlásra és keresgélni kezdenek a ládában'. Tudja kiről beszélek, aki tudja.
      - Tiszteletem a ládában keresgélőknek, mert vannak ládáik, és van mit keresgélniök. Ebben az elektronizált nájlonkorban a többség a villogó doboza előtt ül, belepötyögi a kérdést a klaviatúrába, aztán oldalra koppint és vár. Többnyire alig kell várnia, mert  0.0012 mp.alatt jön neki 1.324356 válsz esetleg több is, vagy éppenséggel semmi.

      - Szeretek nulla válaszokat kapni, mert akkor gondolkozni kell. Másképpen, esetleg mást kell kérdezni, s már ez is valami.

      Most éppen Ipolyi Arnoldról lenne szó, s az ő régészettel vegyes népköltészeti munkájával hozakodnék elő, melyet a magyar néprajz klasszikusai sorozatban, az "Ősi magyar hitvilág" c. gyüjteményben találtam.

       Ipolyi Arnold (Ipolykeszi, 1823. október 18.Nagyvárad, 1886. december 2.) besztercebányai majd nagyváradi püspök, a MTA tagja, a törökszentmiklósi templom plébánosa (róla nevezték el a város könyvtárát). A magyar művészettörténet-kutatás egyik úttörője.

Munkássága igen sokrétű, foglalkozott régészettel, a népköltészettel, a népi ipar kérdéseivel, a legmaradandóbbat a művészettörténet-tudományban alkotta. 1862-ben konstantinápolyi tanulmányútja során számos Corvinát fedezett fel Kubinyi Ferenccel és Henszlmann Imrével együtt. 1871-ben besztercebányai, 1886-ban nagyváradi püspök lett.

Wikipédia.


 

 

     -  A képen Bitse vára, mely illusztráció az egyetlen mek-ben közölt Ipolyi kötetből való. Történelmi életrajz Bedegi Nyári Krisztináról az ezerhatszázas évekből, aki Esterházy Miklós nejeként naplójában örökítette meg a korabeli viszontagságokat.

     - Érdekes olvasmány ez is, de most Ipolyi néprajzi munkásságából szeretnék egy nagyon fontos dolgot megemlíteni. Mégpedig jó magyarjainknak sárkányokkal való hitét és mindennapi foglalkozását.

     - Tudom, hogy szegény jó Arnold is kiérdemelte a "sárkány" címet a halszagú rokonságot favorizáló tevékenységéért, de most nem erről van szó.

     - Bevezető sorok a kötet vele foglalkozó részében:

Benczúr Gyula: Ipolyi Arnold arcképe

 

     IPOLYI ARNOLD ( 1823-1886 )

     Amikor 1846-ban a Kisfaludy Társaság kitűzi a "pályakérdést" a magyar mitológia elkészítésére, a pályázók közül Hetényi János már 60, Kállay Ferenc 56, Ipolyi Arnold mindössze 23 éves...

      Az első elismerő sorok csak Ipolyi születésének centenáriumán hangzottak el:

      - " Ő az első...kiben sejtelemszerűen kialakulóban van a mesetípusok és mesemotívumok fogalma: ilyen irányban s íly módon boncolgatja a mondák és mesék anyagát... valósággal megvetette az összehasonlító folklórnak az alapját" (Tolnay Vilmos).

     - Eddig megvolnánk, de most jön a neheze. Be kell másolnom ide az ősi magyar hitvilágban megjelent tanulmány egy részét, hogy kellően képben legyünk. A magyar mitológia nála XIV fejezetből áll - Istennel kezdődik, és a Boszorkánnyal végződik. A nyolcadik fejezet szól állatokról és növényekről, s itt található két nevezetes mitológiai állatunk a Sárkány és a Lidérc. Semmi több. Az hogy az üregi nyúlról nem történik említés, még elfogadható lenne, de a Csodaszarvas legendáját erősen hiányolom. Mindegy maradjunk ezúttal a Sárkánynál. Kicsit tán hosszú,de megérdemli...

      - Próbáltam kicsit tömöríteni, kihagyásokkal szűkebbre szabdalni,de a szöveg furcsasága kifogott rajtam. Meglehet a sok információ zúdítása, egymásba gabalyodása, tán az idő sürgetése, a fiatalsága, vagy csak a korabeli stílus maiaknak való idegensége okoz néha fejtörést, hát hagyjuk szépen úgy ahogyan van.

        Sárkány.  Egyike már a legnevezetesebb és legterjedtebb állat-mítoszi képleteknek a sárkányróli monda...

      - A sárkány az általánosb (csallóközi, honti, kecskeméti stb) néphit szerint, hal- vagy kígyóból lesz, éspedig úgymond olyan kígyókból, melyek hét évig látatlanul mocsárokban tenyésznek : ezen eredetére, s hogy különösen még kígyókkal is kell táplálkozniok, mutatnak a közmondások is: kígyó, ha kígyót nem eszik, sárkány sem lehet belőle.

     - Így egyes mondák még bővebben is tudnak eredetéről: hogyha a vén harcsa vagy csuka az iszapos posványban hét, vagy tizenhárom esztendőt tölt, hasonlóan az öreg házikakas is szemétdomb, pajtaszerhában, üres kutakban hosszas ideig rejtezik, sárkánnyá alakul át. De mindezen esetben a sárkány csak akkor jön elő, ha a garaboncos előbűvöli, kiolvassa, kiimádkozza, kiböjtöli: az így előbűvölt sárkányt ezután megnyergeli, s a légben villámgyorsasággal jár rajta, sebesen, mint a szél és gondolat, általa gerjeszt fergeteget. A sötét felhőkben egyiránt a garaboncos és a sárkány alakját véli észrevenni a nép, mint ez régebbi költőinknél is előjön: 

be nagy felleg áll az égen csak veszteg

nyilván sárkány van benne.

     - A garaboncos intésére ilyenkor farkával a legnagyobb tölgyeket gyökerestöl kidönti, dühöng, mint a pusztító szélvész, jégesőt von maga után, és amerre mén, ha kukoricások vannak alatta, ezek oly szélesen,  amennyit a sárkány széltében elfog, fejérek lesznek, mintha mésszel lennének behintve stb.(...) Útja a garaboncost a sárkányon - néphit szerint - sajátlag Szerecsenországba viszi, hol a levágott sárkány húsát drágán adja el a szerecseneknek, kik a szörnyű forróságot csak úgy állhatják ki, hogyha a nyelvök alatt sárkányhús darabkát hordanak, mely őket hűvösíti : érte tömérdek arany-, gyémánt-, drágakövek- és kinccsel rakodva tér meg a garaboncos.

     - Ezen tudomásomra sajátságos és nagyobbára már homályos képletek mellett mondáink és regéink az ismertebb közönséges vonásokkal is előállítják a sárkányt. Lakuk közönségesen mocsáros, iszapos tó, kút vagy barlang, mély gödör, lyuk, melyen le lehet hozzá ereszkedni, s melynek nyílását nagy malomkő fedi, majd ismét a rengeteg erdőséget a vadont uralja : és sokszor a monda még határozottabban is akar róla tudni.

     - A népdal szerint: a kék tenger melletti országban termenek a sárkányok, és a vörös tengernek kékbeli befolyásánál a rézhídon túl, úgymond , csavarganak. Leggyakrabban mégis a föld alatti hármas réz, ezüst és arany-palotában, dús kincsek között honolnak, ezüst folyó és tengeren túl, melyen szinte éles borotvahíd vezet át, inogva kácsalábakon állnak váraik. Alakjára szárnyas, hosszú kígyótestű, pikkelyes kemény bőrrel, melyen a borotvahíd éles kései nem fognak,, hosszú körmű, rőfnyi fogakkal, ostorként csavargó fark s lángoló tarajjal : legjellemzőbb a számos fej. Közönségesen három, hat, hét, kilenc, tizenkettő, sőt huszonnégy, mi már nagyobbrészt mesei nagyítás. A népdal akarja még tudni, hogy a hetedik főben van az ördögsége, azaz legnagyobb ereje - szájából tüzet okád, szikrát szór, s mérges tajték foly...

     - Hasonlón szörnykint állíttatik elő természetére nézve. A hatalmába eső ember martalékáválesz, kit azonnal elnyel, széttép, ember s állatragadozó, közönségesen a város melletti, mocsár vagy barlangban lakva, minden nap áldozatot követel. A kútban lakó nem ád vizet, ha naponta egy leányt nem kap, s a város minden lányait már kipusztítva, a sor közönségesen a királyleányra jő végre, s mire ezt meghozni késnek, már három napja nem kaptak vizet, nagy szélvész támad, mert az éhes sárkány iszonyatosan dühöng : a mesében minden héten követel egy szűzleányt, ez sorsvetve hordatik számára, ellenben a népdal szerint, az áldozat férfiakból áll, minden pénteken 99 embert kell az ország királyának a sárkányoknak felfelásul küldeni, de csak legényeket, mert a sárkányok csupán legényhússal élnek, s midőn már a legényeket egy szálig felemészték az országból, maguk, magukat kezdik enni, úgy, hogy végre csak három sárkány marad, kikkel a királyfiak indulnak küzdeni. Közönségesen azonban maga a sárkány jő s ragadja el prédáját, ez szokottan a három királyhölgy, kik azután a három sárkány által, a föld alatti érc, ezüst és aranypalotákban őrízvék, hol majd mint végzetnők ülnek, fonva és varrva, majd kínozva sárkány által, tagjaikat kigyók csípván, hogy a szétkoncolt királyfiak kéménybe aggatott húsa alá tüzet rakva stb...

     - Ezen vagy a föntebb említett emberadót követelő sárkányok leküzdésére indulnak ki a hősök, királyfiak, párbajra híva ki a mocsárban lakót, vagy a kilesett üregen leereszkedve a sárkány lakába : meglepve fogadja a jövőt a fogságban lévő királyhölgy, kérdi: hogy jutott erre a helyre, hová ismét " a madár sem repülhet" stb. Óvja a sárkánytól, elrettenti s le akarja beszélni merész szabadítási szándékáról, tudósítva a sárkány írtózatos erejéről, de a nem tágító hősnek végre kezére jár : majd ismét segéd állatok mint a tátos stb, majd varázszserek, bájital által, melynek neve sárkányerősség, és ezernyi ember erőt ád, majd a bűvös gyűrű, melynek forditása húszezernyi óriáserőt kölcsönöz, és rozsdás karddal képes lesz a küzdésre. Hasonlón óriási színezetű a további küzdés is : az érkező sárkány már messziről szaglalja az idegen emberbűzt, előre hajítja buzognyát, hogy a vaskapu sarkaiból kiugrik, négy mérföldnyire szórja a mérges tüzes szikrát, szálltára az erdő fái zúgnak, azokat földre teríti, s szárnyával az egész vidéket elsetétíti.

      - Mielőtt a küzdés megkezdődik, szinte próbára teszi a hőst : fakéssel kőkenyeret kell átszelnie, mint vas és papiros kerék, kék és vörös láng ütnek össze, a vasalt szérő fenekébe sujtják egymást. A küzdés többnyire kétesen alakul: a hét főt hét negyedig tart levágni, közben titkon kell fordítani a varázsgyűrűn, hörpenteni az erősítő bájitalból, s a hármas küzdés mindinkább növekvő erővel emelkedik : hasonlóan szinte különféle fortély és cselnek van helye : jól meg kell csupán előre számlálni a sárkány fejeit, hajnal előtt kell vele küzdeni, mert a nap erőt ad neki, bor s kenyérnyujtással meg lehet engesztelni, s a jóllakott elalvónak fejét levágni. A leölött sárkány iszonyú ordítással dől le, testéből kén gőzölög, végtre hét mérföldnyire patakként árad el, döghalál támada utána. De a győzelem, leküzdése és megölése által a szörnytől zaklatott lakosok megmentvék, az átok alatt lévő hölgyek a föld alatti ércpalotákból megmenekülnek, a leölött torkából hull elő az aranykulcs, mellyel az elátkozott paloták- és kincsekhez jut a hős : s általában ez által  egy új világ nyílik, a föld alatti elsűllyedett, az átoktól megszabadul a sárkány által nyomorgatott ország, város, vidék lakói a nyomortól megmentetnek. A hős a sárkány levágott fejét, nyelvét, fogait magával viszi hősi tette jele s tanulságul...

     - Manapság választások vannak, és lesznek is hamarosan, ahol szintén van fortélynak cselnek helye, s olyan helyek is vannak ahol fakéssel szelik a kőkenyeret. Az  aranykulcsot már régen ellopták azt hiába is keresnénk, legfeljebb tekergethetjük jobbra balra a varázsgyűrűt és hörpenthetünk a bájitalból. Amikor pedig kék és vörös láng ütnek össze, a vasalt szérő fenekébe sujtják egymást. Hagyom békében itt ezt a fura mondatot úgy ahogy van, nem vagyok politológus, nem tudom megfejteni. Fejtse meg az aki jobban ért a fenekekhez.

    

 

 

   

 

   

 

 

16 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://inszeminator.blog.hu/api/trackback/id/tr391545160

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.11.24. 05:15:00

Kedves Inszeminator!

Olvastam Csutakaszürkeló bejegyzését

magyarido.blog.hu/2009/11/23/mely_en_benn_magyar_foldon

majd a tiédet a Sárkányról.

És ezt olvasom a bejegyzésedben: " - A sárkány az általánosb (csallóközi, honti, kecskeméti stb) néphit szerint, hal- vagy kígyóból lesz, éspedig úgymond olyan kígyókból, melyek hét évig látatlanul mocsárokban tenyésznek : ezen eredetére, s hogy különösen még kígyókkal is kell táplálkozniok, mutatnak a közmondások is: kígyó, ha kígyót nem eszik, sárkány sem lehet belőle. (...) ...a sárkány csak akkor jön elő, ha a garaboncos előbűvöli, kiolvassa, kiimádkozza, kiböjtöli..."

No, az elmúlt háromszor hét év alatt a transzformáció a mocsárban nálunk is megtörtént és a mi szodomita "garaboncaink", kemény munkával, elő is bűvölték az a sárkányt. Csakhát megnyergelni már nem fogják tudni, mert ehhez ők már...

Ez nem az emberek, hanem az "erők" harca lesz:-( Isten irgalmazzon nekünk!

ü
bbjnick

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.11.24. 08:40:30

@bbjnick:
"Tudja kiről beszélek, aki tudja." - s hogy miről azt is.
Nehéz volt nem megfejelni töméntelen aktualitással a szöveget, szinte fájt.
Minden tiszteletem az aszkétáké, illetve nem is azoké, na mindegy - Ipolyi néhol zavaros szövegei nagyban hozzájárulnak műve "megértéséhez"
Ü
Insz...

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.11.24. 17:10:11

Ipolyi Arnold jól összeszedte a föbb jellemzöket a magyar mese- s mondavilágból. Csakhát a sárkány nem magyar kiváltság: létezik akkan több neme - magyar, s világirodalomban, népköltészetben megannyi formát ölt.
Legutóbb beólálka a Fantasy- s gyermekirodalomba. EredetérŒl váltig vitatkoznak az tudósok, szintúgy jellem- s jelentkezésbéli különbözöségéröl: mert a világnak egyéb szeglettyeiben bizony szerencsének hírmondója…
Mifelénk azonban nem nézhettyük jó szemmel garázdabillegetgö voltát.
Bízzunk, de ne reménykedjünk hijába'.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.11.24. 19:45:35

az én tudomásom szerint ezek a meseképek, segítő és akadályozó lények, és ezek cselekedeteinek összessége a megvilágosodásról, az érte való belső kűzdelemről szóló allegorikus események és azok szereplői. szent számokkal és egyéb attribútumokkal, sötétbe merüléssel, világosságra feljövetellel, egyebekkel. miféle rituális cselekménysorok vezetnek a tudatlanság, vagy gonoszság sárkányának legyőzéséhez. miért hét a fej, miért kell egyszerre levágni? itt érdemes egy kis kitérőt tenni madzsusri kardjához amelyik a tudatlanság fátylát vagdossa!
hát, hosszú dolog ez na. sok megközelítéssel.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.11.25. 08:21:34

@Grift:
Ez mind igaz - úgy általában.
De engem most gonosz célzatosság vezérelt, amikor kiszedegettem részleteket magyari vonatkozásokra gondolva.
A Szerecsenországi sárkányhússal való üzleteléssel kapcsolatban például - bár nem túl adekvát módon - nekem pl. offsóór üzelmek kattantak be.
Jó tudom nem ugyan az, de mégis. Ha már a mesék amúgyis példázatok.

Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.11.25. 08:48:26

persze, értem, meg a párhuzamokat is, csak elmondtam ami erről eszembe jutott. :)

Csutakaszürkeló 2009.11.25. 16:22:05

Bibi, nekem megvan a szerző Magyar mythológiája: franciások, tudjátok-e, honnan az "ogre"?
Ha nem, rátaláltok a magyarido-n.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.11.25. 17:28:09

@Csutakaszürkeló:

Na most mit mondjak...? Hát ezt:

" - Vannak dolgok kiknek' említésekor némelyek fölmennek a padlásra és keresgélni kezdenek a ládában'. Tudja kiről beszélek, aki tudja."

Akkor csodálkoztam volna, ha nincs meg, akár a padláson, akár máshol.

Ami pedig az ogre-t illeti, Mormogi Papa lesz szives megnyilvánulni, mert ebben ő az illetékes.
Orákulumszolgáltatás éjjel és nappal.

Magyaridőn, de hol?
Túl vagytok a 250. adáson.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.11.26. 02:14:14

@inszeminator:

magyarido.blog.hu/2008/08/08/oriasi_alak_oriasi_faj

És: Gondolom, neked is megvan a Magyar Mythologia, valószinűleg abból idézted a szövegrészt.:-) Nekem is megvan, hasonmás kiadásban:-)

Megnéztem, kíváncsiságból, és fenn van a Világhálón is pdf-formátumban. Én úgy emlékszem, hogy a neumann-haz.hu oldalon régen ott volt html-ben is, de most nem találtam:-( A html-szövegeket én jobban szeretem, mint a pdf-et, könnyebben olvashatóak, másolhatóak, kezelhetőek.

Az irodalmiakademia.hu és a neumann-haz.hu oldalak is nagyon takaros oldalak voltak régebben, sok jó, fontos szöveg volt ott azokon könnyen elérhetően, letölthetően; mára mindkettőt "megújították", szétdúlták, használhatatlanná tették:-( Biztosan kellett valami elvtársbarátnak az állami megbízás, hát rábízták a cégére, hogy javítsa fel az oldalakat. A pénzt felvette, az oldalakat szétdúrta, majd ott hagyta romokban. Ez ma Magyarország:-(

ü
bbjnick

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.11.26. 09:40:08

@bbjnick:
Nem onnan idéztem, valahol mintha az is meg lenne, talán apám hagyatékában, hanem egy kisebb formátumu valamiből, az Ortutay által szerkesztett Ősi Magyar Hitvilágból.
A hátsó fülön ez van:
"A könyv az 1971-ben nagy sikert aratott mű második kiadása."
Ha jól emlékszem sógorkámtól kaptam, aki Ortutay-t még ilyen formában sem tűrt meg a házában.
Állította, hogy a "neves" szakember 5-6 kiadványbl csinál egy hetediket és persze magát helyezi előtérbe. Máshoz nem is ért.
Akkor is voltak ilyen "szakemberek", de hogy ilyen túláradó mértékben képesek voltak azóta függetlenként elszaporodni, csak bámulok.
Ebben a kötetben éppen hét szerző van, lehet, hogy éppen innen jutott eszébe ez a megjegyzés.

A linket köszönöm, és...
@Csutakaszürkeló: most már mi is tudjuk, és rendesen fogunk viselkedni.
Legalábbis jómagam.
Mormogi Papa, akit kineveztem szolgálatos orákulumnak, szerintem már megszokásból az.

Ü.
Insz...

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.11.26. 19:16:58

Orákulum hívja Földet. MP/X jelentkezik :-)

Nos, a wikin (a francián) kategorikusan tagadják, hogy az "ogre" az "Hun - Hongrois" származéka lenne, mert a kiejtés ilyen megváltozása kizárt. Ezt csak a francia "délibábos nyelvészek" állították régebben. Ma már ök se nagyon: olasz közvetítéssel latin eredetet valószínüsítettek. (Orcus: a pokol, illetve annak istensége - uerco nápolyi dialektusban és orco egyebütt Olaszországban. Lásd még Ariosto: Orlando Furioso (1516) illetve a Tolkien-nél megjelenö Ork-ok.)

Érdekes azonban, hogy míg a fr lap szerint a szó elsö irodalmi megjelenése Charles Perrault "Lúd anyó meséi" (1697) címü horror-mesekönyve, addig az angol lap citál korábbi példát - mégpedig meggyözöen: ófrancia idézettel. " Chrétien de Troyes' late 12th century verse romance Perceval"
azaz a szerzö a 12. század végén írt Perceval, li contes del graal (Parsifal, a Grál története) címü verses történetében:

"et s'est escrit que il ert ancore

que toz li reaumes de Logres,

qui ja dis fu la terre as ogres,

ert destruite par cele lance"

Külön érdekesség, hogy az itt szereplö "Logres" birodalma a lap szerint Anglia. Tény, hogy London (Londinium) városát a franciák ma is "Londres"-nak írják…

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.11.26. 19:47:01

@bbjnick:
Kösz, a linket.
Beleolvastam.
Kifejezetten érdekes összehasonlítani a két szöveget.
Amit én használtam, erősen átfésült, "rendbe szedett" valami.
Gyanítom a "jobb érthetőség" okán simítgatták modernebb nyelvezetűvé.
Kár volt.

@Mormogi Papa:
Köszönjü, köszönjük.
Nagyon passzol ez a Logres-ogres...!
( Lancelot rombolta volna szét az ogres-ek földjét?)
Lehet, hogy hülyeség, nem is kérdezek többet.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.11.27. 08:49:32

@inszeminator:

OFF!

Küldtem neked emilt:-)

ü
bbjnick
süti beállítások módosítása