inszeminátor

Majd kiderül

Friss topikok

HTML

Ami van...

Utolsó kommentek

  • inszeminator: Egy blogon olvastam: „A történelmi tudás diktatórikus irányítása azokhoz a jól ismert, gyászos mó... (2018.07.19. 14:48) Állj, ki az? Tovább!!
  • Alfőmérnök: Elolvastam a könyvet, nagyon tetszett és köszönöm szépen. Jó, hogy megírtad és jól írtad meg. Aki ... (2018.07.19. 07:41) Állj, ki az? Tovább!!
  • Mormogi Papa: Hál' Istennek, én már nem ismertem... (2018.06.14. 14:23) Kérdés
  • Mormogi Papa: @jose maria padilla: @inszeminator: Hmmm... eszembe ötlik egy régi nóta szövege: "Mert az nem ... (2017.10.10. 16:00) Állj, ki az? Tovább!!
  • inszeminator: Na de ilyet... Hogy mik vannak... Azért a cserebere néhány pofa sör takarásában szerintem lebonyol... (2017.10.03. 20:10) Állj, ki az? Tovább!!
  • jose maria padilla: Te jó ég, de régen jártam erre! Insz, vero adott nekem egy címet küldtem neked mélt. Aztán kaptam ... (2017.10.02. 13:55) Állj, ki az? Tovább!!
  • v_e_r_o: Kedves Insz! talákozót szervezünk, (gasper, padilla örm, mormogi és te) holnap (2017. 06. 08.) du ... (2017.06.07. 11:18) 60
  • inszeminator: Sajnos ebben az "Exek az édenben" világban nem sok olvasója lehet Platonov -nak. Őszintén szólva m... (2017.05.06. 07:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Kabai Domokos Lajos: "Platonov az orosz irodalom nagy hatású írója, művei szamizdatban voltak olvashatóak. Életműve az ... (2017.05.05. 19:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Mormogi Papa: Küldtem emilt ! Üdv MP (2017.04.11. 13:03) Állj, ki az? Tovább!!
  • Mormogi Papa: Sajnos csak ilyen későn ugrott be a "társ vicc", amit a hetvenes években hallottam valamikor. Absz... (2016.08.21. 12:28) 60
  • Mormogi Papa: Köszönöm, valóban meglepett a végkifejlet. Nagyon érdekes adalék ez a 100 éve történtekhez... (2015.03.25. 17:33) A rézkalapács ( harmadik, befejező rész )
  • Mormogi Papa: Nagyon érdeklődve várom a folytatást. (2015.02.15. 16:06) A rézkalapács ( első rész )
  • Mormogi Papa: Pedig elegendő lenne hetente kétszer - állította a fritzkahndozás apostola :-P (2014.10.27. 00:45) Naponta négyszer...
  • Mormogi Papa: Sejtettem én is. NE bánd, hogy "ránoszogattak" - a kor lenyomata van benne, későbbi nemzedékek ok... (2014.02.09. 17:08) Eperlekvár ( "idő múltán"...manulya' szerint)
  • Utolsó 20

ec-pec kimehec

Top 9

szinesek

free counters

2008.12.03. 00:00 inszeminator

Mikulás és aranykincs.

 

         Már csak néhányat kell aludni és reánkszabadul Mikulás napja. Ha Nagyszentmiklós, ne adj Isten még mindig Magyarországhoz tartozna, a nagyobb világcégek akik özönével szállítanák a legszükségesebb micsodákat, megszerveznék a helyi postánál, hogy Mikkko Palavenevinten lappföldi favágó és szakipari szenvedély-Mikulás a helyi postán keresztül kaphassa a személyre szóló megrendeléseket. Lehet, hogy elkövetkezik egyszer a pillanat, amikor már ezt a hatalmas lehetőséget sem hagyhatja ki semmilyen ádáz forgalmazó. Ugyanakkor nem lepődnék meg ha már létezne is csak más néven, mondjuk Pikkkeo Rottililele János néven, és nem favágó lenne, hanem jéghalász, vagy valami ilyesmi.

        Ezen előre megfontolt szándékkal elkövetett blogbejegyzés, néhány összeollózott villanásból áll, és megérkezett a könyvtárból Csanádi Imre, Lovasvezér aranykorsón című verse, mely valamikor a hetvenes évek végén került az és' címlapjára, de nem az akkoriban divatos szakMikulás ünneplésére, inkább a leletek szépsége okán.

        Nagyszentmiklós (románul Sânnicolau Mare – régi helyesírással: Sînnicolau Mare, németül Großsanktnikolaus angolul Great St Nicholas) bánáti (Torontál vármegye) város. A határ közelsége miatt Temes megye legdinamikusabban fejlődő kisvárosa, a mérsékelten kontinentális éghajlatú, jellegzetesen alföldi település: Nagyszentmiklós

Nagyszentmiklósi aranykincs

 

( Bevezetőül Csanádi Imre versének kezdő sorai )

 

 " - Van-e üllőd, van-e verőd,
káliz ötvös?
= Van is üllőm, van is verőm...
 mit míveljek?"                                

 

    1799. július 3-án a Bánátban (Torontál vármegye), Nagyszentmiklós (ma: Sannicolau Mare, Románia) határában egy szőlősgazda árokásás közben aranytárgyakat talált. Az aranyból készült korsókat, tálakat, poharakat és egy ivókürtöt egy bécsi görög gyapjúkereskedő vásárolta meg, aki Pesten kívánta ezeket értékesíteni. De a pesti városbíró, Boráros János felfigyelt a különös tárgyakra, és a kincs 23 darabját összegyűjtötte. (Nem került elő a lelet összes darabja, mert néhány a megtaláló és a kereskedők kezén elkallódott, néhány töredékes elemet pedig valószínűleg beolvasztottak.) Ezután a - mintegy tíz kilogrammnyi - kincset II. Ferenc császár (1792-1835) utasítására 1799. október 1-én a bécsi császári és királyi Régiségtárba szállították.

 

 

A viták kereszttüzében

A tudósok ettől kezdve szinte megállás nélkül folytatják a kinccsel kapcsolatos tudományos vitáikat. Alapvető kérdésként merült fel, hogy ki és miért rejtette el ezeket a tárgyakat. Az is foglalkoztatja a kutatókat, hogy mi volt az eredeti funkciójuk ezeknek a tárgyaknak. Mind a mai napig nem jutottak nyugvópontra a viták, mivel nem sikerül megnyugtató, kétségbevonhatatlan válaszokat adni. A lelet megtalálásának körülményei egyértelműen azt mutatják, hogy nem sírleletről, hanem kincsről van szó. Három tudományos értékkel is bíró feltételezés vitatkozik egymással: vagy 8. századi avar korabeli leletről van szó, vagy a 9. századi bolgár ötvösök munkáját dicséri, de az is felvetődött, hogy a 10. századi honfoglaló magyarsághoz kötődik ez a 23 "régészeti" remekmű.
A Magyar Nemzeti Múzeum szakértői azon az állásponton vannak, hogy a nagyszentmiklósi leletanyag eredetileg az avarokhoz köthető. Egyrészt avar szállásterületen került elő, másrészt az adott korban ők rendelkeztek az adott térségben megfelelő nyersanyaggal (ugyanis Bizánc aranyban fizetett nekik adót) és szakértelemmel. Az edények formai, orientalizáló figurális és ornamentális jegyei, valamint ötvöstechnikai kivitelezése perzsa (szaszanida), kaukázusi, közép-ázsiai és bizánci hatásra utalnak. A feltételezések szerint az avar kagánok kb. száz év alatt gyűjtötték össze ezeket a tárgyat (vagyis nem egy megrendelésre készültek, hanem különböző időszakra datálhatók). A földbe pedig úgy kerülhettek, hogy amikor a frankok és a bolgárok támadták az avarokat, akkor a támadók elől földbe rejtették a fejedelmi értékeket. Az avar eredetet látszanak igazolni a szarvasi késő avarkori leletekkel való egyezések is.
A leleteken feliratok is találhatók. Ezek egy részét a készítő ötvösök vésték fel, több írást viszont utólag karcoltak a kincsekbe. Van görög betűs és görög nyelvű, görög betűs, de török nyelvű felirat, és vannak rovásírással készült feliratok is.

Ezt látni kell!

A kincsek azóta is a bécsi Kunsthistorisches Museum tulajdonában vannak, s eddig egy alkalommal, 1884-ben (az Ötvösmű Kiállításon) voltak láthatók Magyarországon.

EZT, MEG HALLANI!

Ma Romániában találjuk Nagyszentmiklóst, Bartók Béla szülővárosát. Nagyszentmiklós Románia legnyugatibb városa, Temesvártól 64 km-re, Csanádtól 8 km-re található. (Román neve Sânnicolau Mare) A legközelebbi nagyváros Szeged, cca. 40 km a távolság. (Csanádról jó tudni, hogy a főút mellett álló templomban őrzik Szt. Gellért püspök szarkofágját. Érdemes megnézni.)
Könnyen eljuthatunk autóval a Szeged-Makó útvonalon. (43-as főút) Kiszombornál nyílt egy új határátkelő, ahonnan cca.10 km-re található ez a város. Csak románul találjuk meg a városnevet az út mellett, pedig legalább olyan értékű hely, mint Mozart vagy Beethoven szülővárosa. Azért nem írom le a most látható helynevet, mert abban bízom, hogy a közeljövőben magyarul is olvasható lesz a városnév és az utazók üdvözlése legalább 3 nyelven.

Bartók Béla feltételezett szülőháza most egy magánlakás, mellette egy autójavító működik. A ház falán kétnyelvű tábla hirdeti, hogy itt született Bartók Béla.

A Múzeumban készített képek között találtam meg a fotót, ami az eredeti képet mutatja a szülőházról

Az egykori gazdasági iskola, ahol Bartók édesapja tanított, és igazgatója volt, most egy olasz vállalkozó tulajdona. A Német temetőben a Bartók család sírját a Pro Bartók Társaság tagjai gondozzák ügyszeretetből, saját költségen. Vezetője, elnöke ennek a társaságnak foglalkozását tekintve gyógyszerész, de rajongva szereti a zenét, jól gitározik, sokat tesz azért, hogy városa méltó helyre kerüljön az emberek tudatában. 4 év óta rendszeresen szervezi a koncerteket, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara és a Temesvári Vest Egyetem Zenei Fakultása közreműködésével tartják ezeket a hangversenyeket, évente 3-4 alkalommal, ma már mindig telt ház előtt, a Nákó kastélyban. Ugyanitt található a Bartók Múzeum, sajnos a feliratok itt is csak románul olvashatóak.

Ebben, a ma is álló épületben működött az a gazdasági iskola, ahol Bartók édesapja tanított, igazgatott - és Bartók is itt nőtt fela Német temető a családi sírral - A Bartók ősők sírkeresztjeit szegedi kőfaragó mester készítette. A temetőben sok értékes faragott emlék található. Talán egyszer védetté nyilvánítják, ha addig teljesen szét nem porladnak a legrégebbi keresztek.

 

A fotón Nagyszentmiklós egyik legjellegzetesebb épületét láthatjuk. Ez a világos kékre festett, tornyos kastély az 1864-ben épült un. Nákó kastély, a tulajdonosáról kapta nevét. Nákó gazdag uraság volt. Lehet mondani, hogy neki köszönhető az, hogy a Bartók család ebben a kisvárosban telepedett le. (Ő hozta életre azt a gazdasági iskolát, ahol Bartók Béla édesapja igazgató volt.)
Ebben a kastélyban található a szerény, de sok eredeti dokumentumot felvonultató Bartók Múzeum. 2006 március 25-re, a jubileumi ünnepségsorozatra elkészül a magyar feliratozás a dokumentumokhoz. Ebben a kastélyban rendezi a Pro Bartók Társaság a koncerteket. A Nemzeti Filharmónia ajándékozott egy felújított zongorát a városnak 2002-ben. A város lakóinak mintegy 10 százaléka a magyar nemzetiségű. A Bartók család tagjai az un. Német temetőben nyugszanak. Ez is azt bizonyítja, hogy ezen a vidéken a többajkúság igen jellemző.

 

EZt VISZONT ELÉG OLVASNI.

 

                                  L O V A S  V E Z É R

                                A R A N Y   K O R S Ó N

                   Nagyszentmiklósi kincs, az 1000-dik év tájáról.

                             

                            - Van-e üllőd, van-e verőd,
                            káliz ötvös?
                            = Van is üllőm, van is verőm..
                            mit míveljek?
                            - mívelj nekem, mívelj
                           evő-ivó edényeket,
                           nem imilyent-amolyant,
                           nem is ebből-abból:
                           kő rejtette napból,
                           sáraranyból!
 
                           = Hol vennék én sáraranyat,
                           szegény káliz ötvös?
                           - Én adom,
                           magam adom,
                           magam-nyeresége:
                           haddal hoztam,
                           magam ragadoztam!
 
                           = Mi legyen az az edény?
                           - Tál legyen,
                           csésze legyen,
                           de leginkább mívelj
                           egy szép arany korsót.
                           Annak a szép korsónak
                           szép szűk nyakat,
                           hogy jól szorongathassam,
                           szép dombos hasat,
                           hogy jól megtölthessem.
                           Annak dombos hasára
                           négy nagy karikát,
                           mind a négy nagy karikába
                           egy- egy jeles képet.
 
                           Azok közül egynek
                           engemet tégy, magamat,
                           Bojlát, -
                           kit mondanak,
                           ha oroszok, ha nándorok,
                           nyelveken: zsupánnak,
                           kit mondanak törökök
                           nyelveken: bégnek,
                           kit mondanak magyeriak
                           hét úr hét országában:
                           bőnek,
                           bőség fejének...
                           nem is ínség fejének,
                           nem szolganép nagyjának,
                           nem vármegye-ispánnak.
 
                           Bőségemet, bőségemet
                           két víz mossa:
                           Krassó vize mossa,
                           Duna vize mossa.
                           Neveket kik nevezik
                           bolgároknak:
                           laktam- földem határos
                           nándorokéval. -
 
                           Azt verd, ötvös:
                           Bojla megtér hadból!
                           Bojla megtér bőségébe!
 
                           Lova lépked kényesen,
                           fényes-fonott sörénye:
                           farkát fennen hordozza,
                           ágba-bogba bogozva:
                           míves mennyi szíja.
 
                           Üli lovát Bojla,
                           Orcáját úgy fordítja,
                           méltóságát mutatja, -
                           ha - ki látja alítsa
                           kőnek,
                           győzhetetlen győzőnek.
 
                           Fejét fedezi
                           sisak csúcsos vasa,
                           dombos mellét fedezi
                           rücskös kemény bőr,
                           karját, szárát fedezi
                           gyűrüsen kivarrt bőr.
 
                           Jobbjával markolja,
                           vállán nyugtatja
                           hegyes-éles nyársát:
                           kisded zászló rajta,
                           szélben röpköd
                           szalagos farka.
 
                           Baljával markolja,
                           lova mellett futtatja
                           maga-fogta foglyát,
                           erős ellenségét,
                           erőtelent immár,
                           meztélfő és meztélláb.
 
                           Hajánál fogva
                           húztozza,
                           hátra kezét
                           kötözve.
 
                           Szaladj, ebszülötte!
                           Alázlak, mint aláznál,
                           gyalázlak, mint gyaláznál!
                           Húzol-e még újjat
                           Bojlával?
                           Nem húzol újjat
                           Bojlával!
                           Bojla húz most horgára ! -
                           Bojla nyűgöz nyergére
                           véres jelet,
                           szablya-szabta fejet:
                           ne mi feleink
                           üvöltsenek!
                           ti nőstényeitek
                           üvöltsenek!
                           erdei vadak,
                           égi madarak
                           nem mi testünkön
                           torozzanak -
                           tiéteken
                           torozzanak! -
 
                           Vígadj, bőség!
                           Bojla megtér földjére!
                           Fekete-víz mellé:
                           Krassó vize mellé,
                           kőből készült házába,
                           kényén-kedvén
                           itt vont, ott vont sátrába.
                           Kincset hoz, kincset!
                           foglyot terel, foglyot.
 
                           Tűz fölött, rúdon
                           ökör förög : megegyük!
                           Koponya-kupában
                           lótej habzik : megigyuk !
 
                           Szökjünk ! Tombjunk !
                           Jöhetnek a regesek -
                           síppal,
                           dobbal,
                           nádi hegedűvel !
 
                           Csanádi Imre, 1972.
 

 

 

 

 

 

10 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://inszeminator.blog.hu/api/trackback/id/tr72800332

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.12.05. 12:57:42

Gyakran kiugrunk Bécsbe egy kis emberi levegőt szívni. Most is kéne menni, inni egy weihnachtspuntsch-ot (szép osztrák szó) az utcán, aztán beugrani a Kunsthistorisches-be.
Merthogy a kincseket mindig meg szoktuk nézni. És az a durva, hogy azt mondom hogy inkább legyenek kint Bécsben -Bocskai koronájával együtt- minthogy mondjuk a románok benyomják rájuk komolyan az igényt.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2008.12.05. 14:08:08

Pedig sajnos nem lehetetlen, hogy a XXI. században kitört "műkincshazatérítési mizéria" erre is kiterjed majd.
Az már a mi szegénységi bizonyítványunk, hogy mindig a visszaszolgáltató vagyunk, s (talán két ritka kivételtől eltekintve) nem azok, akik visszakapnak. Ha még van mit.
Kicsit ide tartozik az is, hogy az Egyesült Államokban az őslakosok visszakövetelik őseik csontjait-testét - miközben Európában eszükben sincs a (például Párizsban is) emberi csontokból épített műveket megszűntetni. Most az egyiptomiak vannak soron - holott az a nép már régen nem az a nép, szerintem.
És itt kell visszatérnem a Gasper említette szokáshoz: a kövek elhejezése a sírköveken. Szerintem egyszerűen az az oka, hogy valamikor a sír fölé kőhalmot kellett hordani a sivatagban, hogy a sakálok ne háborgassák az elhúnytat - és a betegségekkel az élőket.
És ehhez az Off-hoz tartozik még annak a megamlítése, hogy azokban a temetőkben az egyszer megvásárolt hely mindörökre az elhúnyté, nem kell tízévente megváltani - amit méltánytalan kufártempónak tartok.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2008.12.05. 14:41:49

Mormogi Papa, ne riogass, pláne így karácsony előtt. Nehezen küzdenénk meg a szomszédokkal, nincs Bojlánk, aki megtér bőségébe, nincs miért vigadjunk.
Gasper is wienahtspuntschról ábrándozik, úgyhogy sógor ide, labanc oda muszáj lesz megkóstolni, meg van más is a programban.
A Bocskai koronát kerülgettem,kerülgettem de nem találtam szálat egyenest Nagyszentmiklóshoz. Meg hát a Mikulásra próbáltam figyelni. Bocskai egyébként szép történészi téma, én csak messziről bámulhatom.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2008.12.05. 15:36:13

Kedves Inszeminátor, dehogy akartalak én riogatni, nincsen nekem arra jogosítványom :-)
(Semmire sincsen, egyébként.)
Ma viszont láttam egy BKV-télapót. A ruhája halványzöld volt, a fehér szegély fölött ráhímezve: BKV. Így.
Adott egy szem szaloncukrot az unokánknak. Neki ízlett.
Délután Mikulásünnepségre megy…
Néha azt gondolom: jbb volt, mikor csak elképzelni lehetett Őt, nem tolakodott elénk zavaróan sokfélének mutatkozó alakban. Az ősi misztérium erősebbnek látszik…

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.12.05. 17:21:07

Szeretem még Bécsben az Arsenalt is, az ottani hadtörténeti múzeumot. Tele van magyar dolgokkal.
Azt tudtátok, hogy a monarchia felbomlása után nemsokkal megalakult a Magyar Hadtörténeti Levéltár Bécsben kihelyezett intézete?
A mai napig csak a magyarok rendelkeznek ott -az osztrákokon kívül- állandó kutatási joggal. Ha mondjuk egy szlovén történész engedélyt kér kutatásra, akkor a magyarok beleegyezése is szükséges. A románok például vagy tizenöt éve akarják kutatni az ottani, rájuk vonatkozó iratokat, de valahogy még nem sikerült kutatási jogot szerezniük :)))

Érdekes, hogy kicsiben hogy működik még ez a dualista dolog. Hozzáteszem azért, hogy nem igazán szeretem a Habsburgokat és annak a világnak a felemás romantikáját.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2008.12.05. 17:40:48

Még szerencse, hogy a románokat visszafogták, mert még elterjesztik, hogy egyenesen bécsig ért a dáko-roman hadiösvény.
Ez a dualista dolog meg olyan jobbik felem, balfelem, így vagyunk egész, persze a nagyobbacska jobbik fél szendén takargatja szeplős kis balfelét.

Pilgrim 2008.12.05. 22:35:22

Bécsbe sok szempontból megéri elmenni, főleg így az adventi időszakban.

Olvasgatva a kommenteket szembesültem vele, nagyjából nekem is hasonló gondolataim támadtak a mai nappal kapcsolatban, mint Mormogi Papának. Nosztalgiázós időket élünk. :)

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2008.12.07. 15:15:56

A Nemzet szombati mellékletében éppen erről a Dáko-román (inkább golyós román - mert az kell a dákóhoz :-) elméletről, és annak érsekesen változó támogatóiról volt egy bő cikk.
Néhol nehezen értelmezhető, mivel mi itthon nem ismerjük annyira az ellenálláspontot mint ők otthon.
Rendkívül tanulságos viszont, és a szerző "majd csak kihalnak az efféle nézetek" elméletének is némileg ellentmond a "töreténelmi film"-nek aposztrofált "Dacii" (Dákok) 1967-es műalkotás nagy népszerűsége a mai napig az IMDb-n. Úgy lelkendeznek a kommentálók, mintha ez lenne a filmművészet csúcsa.
Tudom én, hogy a nézők ilyen régi filmet csak akkor keresnek meg kommentre, ha amúgyis kedvelik, de ez mégiscsak túlzás...
(Új filmnél előfordul, hogy azért, mert mérhetetlenül utálják.)

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2008.12.07. 16:19:31

Olvastam szomorkás bozgorként melléklet cikkét, s az jutott eszem, hogy cikkek, tanulmányok könyvek milyen hatásokat válthatnak ki, és milyen hatást képes kiváltani akár egyetlen személy olyan körben, ahol bátran szórhatja a mérget.
Brüsszelbe kellett mennem, tuladonképpen csak szállítóként ,mert a wartburg kombi tekintélyes méretére volt szükség. A cég irodáját egy kb negyvenes dögös román nő uralta, elég lekezelően bánt velünk magyarokkal. És már a belgák is kellően informálva voltak undorító szokásainkról. Elég rosszul éreztem magam, mintha valami bűnbánat félét vártak volna. Később kiderült, hogy becsaptak, nem csak minket, másokat is, cseheket például. Ezt már nemzeti ellenszenv nélkül, magánszorgalomból...