inszeminátor

Majd kiderül

Friss topikok

HTML

Ami van...

Utolsó kommentek

  • inszeminator: Köszönöm!!!! Egyébként nem tudom melyiket vállalja szegény bbjnick, azt hiszem egyiket sem Marad a... (2020.08.22. 13:13) MMA levél
  • jose maria padilla: tiszta szívből!!!!!!!! bbjnick nem csak csúnya nő, hanem fodrász is? besz..... (2020.08.22. 12:42) MMA levél
  • inszeminator: Köszönöm Bbjnick.Rákerestem erre a névre, de valami fodrász szalon ajnlotta magát erősen. Szerencs... (2020.08.21. 21:42) MMA levél
  • Szabó A. Imre: Szívből gratulálunk! (2020.08.21. 14:39) MMA levél
  • inszeminator: Egy blogon olvastam: „A történelmi tudás diktatórikus irányítása azokhoz a jól ismert, gyászos mó... (2018.07.19. 14:48) Állj, ki az? Tovább!!
  • Alfőmérnök: Elolvastam a könyvet, nagyon tetszett és köszönöm szépen. Jó, hogy megírtad és jól írtad meg. Aki ... (2018.07.19. 07:41) Állj, ki az? Tovább!!
  • Mormogi Papa: Hál' Istennek, én már nem ismertem... (2018.06.14. 14:23) Kérdés
  • Mormogi Papa: @jose maria padilla: @inszeminator: Hmmm... eszembe ötlik egy régi nóta szövege: "Mert az nem ... (2017.10.10. 16:00) Állj, ki az? Tovább!!
  • inszeminator: Na de ilyet... Hogy mik vannak... Azért a cserebere néhány pofa sör takarásában szerintem lebonyol... (2017.10.03. 20:10) Állj, ki az? Tovább!!
  • jose maria padilla: Te jó ég, de régen jártam erre! Insz, vero adott nekem egy címet küldtem neked mélt. Aztán kaptam ... (2017.10.02. 13:55) Állj, ki az? Tovább!!
  • v_e_r_o: Kedves Insz! talákozót szervezünk, (gasper, padilla örm, mormogi és te) holnap (2017. 06. 08.) du ... (2017.06.07. 11:18) 60
  • inszeminator: Sajnos ebben az "Exek az édenben" világban nem sok olvasója lehet Platonov -nak. Őszintén szólva m... (2017.05.06. 07:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Kabai Domokos Lajos: "Platonov az orosz irodalom nagy hatású írója, művei szamizdatban voltak olvashatóak. Életműve az ... (2017.05.05. 19:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Mormogi Papa: Küldtem emilt ! Üdv MP (2017.04.11. 13:03) Állj, ki az? Tovább!!
  • Mormogi Papa: Sajnos csak ilyen későn ugrott be a "társ vicc", amit a hetvenes években hallottam valamikor. Absz... (2016.08.21. 12:28) 60
  • Utolsó 20

ec-pec kimehec

szinesek

free counters

2008.11.25. 11:31 inszeminator

Milan Hodzsa - a csernovai sortűzről.

  

     Pilgrim írta, hogy "érdemes lenne szemezgetni" korabeli parlamenti felszólalásokat, mert tanulságosak lehetnek a ma számára. Igaza van - főleg abban az értelemben, van e valami változás pozitív irányban. Milan Hodzsa felszólalásáról a mai állapotokat nézve és a dunaszerdahelyi eseményeket "ismerve" az jut eszembe, hogy a sérelmek kitartóan hosszúéletüek és alaposak tudnak lenni. Nem akarom Dunaszerdahelyt a csernovai eseményekhez hasonlítani, más egy futbalmeccs és egészen más egy vérengzésbe torkolló templomszentelés, de mindkét eseményt hatalmi gőg fűtötte, a "majd én megmutatom nektek nyomorult szarháziak" erődemonstrációja. Csak közben száz év telt el. És mintha ugyanabban a pocsolyában tocsognánk, de már nem Monarchia a neve, már más, szebb, szivárványosabb csillagözön és sokkal előkelőbb, ki se merem mondani micsoda...

                                                 

                                                   MILAN HODZSA

                      Az Országgyűlés képviselőháza, Budapest, 19o7. október 30.

               "Kik a gyilkosok ebben a vérengzési ügyben ?" - a csernovai sortűzről.

 

        A 15 ( más adatok szerint )12 halálos áldozatot és több tucat súlyos sérülést okozó csernovai csendőrsortűz az I. világháború előtti korszak egyik legnagyobb nemzetközi  visszhangot kiváltó eseménye volt. Az ügy túlnőtt a helyi egyházi konfliktus keretein, és a tudatos propaganda hatására erősen rontotta Magyarország nemzetközi megitélését. Az eset után három nappal az Országgyűlésben az akkor mindössze 29 éves Milan Hodzsa(1878-1944) interpellált ifj. Andrássy Gyula belügyminiszterhez. A szlovák képviselő magyarul elhangzó beszédében olyan érzékletesen adja elő a lövöldözés lefolyását és következményeit, hogy a t. Ház felbolydul tőle: a konzervatív tábor, élén Szmrecsányi Györggyel minden eszközt megragad, hogy ellehetetlenítse Hodzsát. A szűnni nem akaró obstruktív zajban, és a minősíthetetlen bekiabálástól hangos teremben, a szónoknak nagy lélekjelenlétre van szüksége, hogy interpellációját végigmondja.(A román, szerb és szlovák képviselők 1905-ben nemzetiségi klubot alapítottak, Hodzsa a klub jegyzője, egyébként pedig Hlinkával együtt a Szlovák Néppárt alapító tagja volt.)

 

         Tisztelt Képviselőház! Az elmúlt vasárnap, október 27-én, négy rózsahegyi pap (zaj)/.../ezek között ketten a szepesi püspök megbízásából, megjelentek a Liptó vármegyei Csernova községben, azon célból, hogy az ott nemrég felépített templomot felszenteljék. (Szmrecsányi György. Ez már nem igaz! Zaj..) A felszentelés, melyet megkiséreltek, a nép akarata ellenére történt, azonban a hatóságok /.../, melyek ez ügyben illetékesek voltak, a község és a nép akaratával szemben is megmaradtak szándékuk mellett. (Szmrecsányi györgy: Ez sem igaz! Zaj.)

        Csernova község Rózsahegy egyik külutcája, Rózshegytől négy kilométernyire van, lakosainak száma 1300. A lakosság nemzetiségére nézve tót, vallására nézva tiszta római katólikus: népe szegény, mélyen vallásos. Vallásosságát jellemzi az a szláv vonás, hogy nem formaszerű, nem felületes, hanem a dolgok mélyére hat. ( Egy hang a szélsőbal oldalon: Fanatizálva van! Folytonos zaj.) Nem az én hibám, tisztelt képviselő urak, hogy ha önök nem értenek engem, én az ügyhöz tartozónak tartom ezeket, ennélfogva tárgyalom.

       Tisztelt kéviselőház! A csernovaiak, amidőn templomot építettek, azt saját költségükön építették fel. A püspök úrnak akkor egyáltalán nem volt sürgős a felépítés, sőt, mikor segélyt kértek tőle, akkor a püspök részéről a segély megtagadtatott. Amidőn azonban a templom már készen volt, és a felszentelésre került a sor, amikor e felszentelést maguk a csernovaiak kérelmezték, csak azzal e feltétellel, hogy az időközben hivatalából felfüggesztett plébánosuk legyen a felszentelő, akkor  a püspök a felszentelést elrendelte, azonban nem járult hozzá ahhoz a kéréshez, hogy a fölszentelést a felfüggesztett plébános végezze.....(Csernova katolikus papját, Andrej Hlinkát, aki a falu szülöttje volt, 1906-ban Párvy Sándor szepesi püspök, felfüggesztette politikai agitáció és pénzügyi visszaélés gyanuja miatt.)..Tehát a felszentelés elhalasztását kérték avval a céllal, hogy a felszentelés majd akkor eszközöltethessék, mikor a felfüggesztett plébános vissza lesz helyezve./.../

      A felszentelésen maga a püspök személyesen kívánt eleinte megjelenni. Miután azonban a püspök és a nép között régi idő óta viszály forgott fenn, amelyet...( Szmrecsányi Görgy: A népet maga izgatta fel lapjában! Zaj.) ...Ezen viszály folyamán mindkét fél intranzigens álláspontra helyezkedett. Egyrészt a püspök, amint kifejtettem, másrészt a nép, amely azt mondotta: ragaszkodunk a saját papunkhoz, mert bizalmunk van hozzá, mert szeretjük./.../ Eleinte személyesen kivánt részt venni a püspök a felszentelésen, de aztán informálták, hogy Csernova meg akarja ismételni azt a régi rózsahegyi szokást, hogy a lakosság bojkott alakjában távollétével demonstrál./.../ Szóval a püspök lemondott arról, hogy személyesen jelenjék meg a templomszentelésen. Megbízta egyik kanonokját, hogy őt képviselje, a volt rózsahegyi plébánost, Kurimszky Antalt. Ez a megbízást megkapta, de nem akarván veszélynek kitenni magát korábbi egyházában, azt továbbadta. Elhatározásában megerősíthette azon távirat melyet Csernováról kapott: "Nagyságos Kurimszky kanonok úrnak Szepeshely. Felkérjük ne fáradjon el Csernovára, a templomszentelést nem tartjuk meg. A község nevében aláírás." (Felkiáltások jobb felől: Ki volt aláírva?) Kalián Máté. A sürgöny elküldetett október hó 25-én reggel nyolc órakor. (folytonos zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.)

    Az egyházi hatóságok tehát tartottak a bojkottól, és azért, hogy a bojkottnak ne legyen meg a hátrányos következménye, ők maguk, a név szerinti megbízott papok saját községeikben gondoskodtak arról, hogy a templomszentelésen a nép jelen legyen./..../ Hogy a felszentelés meg ne történjék - ez az én információm - naiv cselhez folyamodtak a Csernovaiak, és valaki közülük azt a hírt bocsátotta világgá, nyilván avégből, hogy a felszentelés megakadályoztassék, hogy ők a templomot be fogják csukni. ( Zaj. Halljuk! Halljuk!) Ennek neszét vette egy Bacskor nevű csernovai kisbíró, aki, hogy elejét vegye a cselvetésnek, a templom zárát levette, magához vette, úgyhogy a templom ajtaját becsukni nem lehetett. Szombaton azután történt az, amint a sajtó, nem tudom miféle információk alapján, templomrablásnak minősít, hogy a hívek bementek a nyitott és be nem zárható tamplomba, elszedték onnan azokat a szertartási eszközöket, melyek szükségesek megőrzés végett. (Zaj és derültség a bal oldalon. Nagy zaj a nemzetiségi padokon..)./...nemzetiségi padokon...?/

       Tisztelt Ház! Én nem hiába hoztam fel azt, hogy hány lakosa van Csernovának, nem hiába hoztam fel, hogy ez a szegény nép saját költségén építette fel ezt a templomot: minden tégla az övé volt, minden szertartási és egyéb eszköz az övé volt. (Nagy zaj.) Ez a szegény nép, amely egy templom építésére 79 000 koronát tud áldozni, sokkal ideálisabb, és sokkal magasabban áll, semhogy önök itt nevetéssel fogadhatnák, mikor én róla beszélek../..../

      Vasárnap reggel a környékbeli templomokban, az istentisztelet reggel 7 órakor tartatott meg./.../ )-10 óra felé elment Csernovára  a szomszéd községek népe: Gudrik, Ludrova, Liszkóófalu, Rózsahegy és egyéb községek.

     Mikor a nép inváziója megtörtént - konstatálom, hogy nem ellenséges volt - a csernovaiak hozzácsatlakoztak, és úgy, amint voltak, ünneplő ruhában, együtt foglaltak állást a falu végén, és várták a vendégeket. ( Derültség.) A nép részint egy szűk utcában, részint az út hosszában elterülő mezőn helyezkedett el. Reggel egynegyed tizenegy és fél tizenegy között jött a falu felé két kocsi. Az első kocsiban Pereszlényi Zoltán rózsahegyi szolgabíró úr. /.../ A második kocsiban Fischer Ferenc rózsahegyi helyettes plébános, adminisztrátor, továbbá Pazurik Márton, alsóliptói esperes-dékán és azon kívül még két pap ült, akik nyilván csak nézőknek jöttek oda. (Zaj a középen...Halljuk! Halljuk!) Kérem ne zavarjanak!/.../

     Az első kocsi egyenesen a tömegbe hajtott. A nép  közé érve a lovak természetesen megállottak. A kocsis azonban a szolgabíró szolgája /sic/, ez a kocsis mellett ülő szolga kiragadta a kocsis kezéből az ostort, és a lovak közé ütött, valamint a kocsi mentén álló nép közé is csapott az ostorral. ( Zaj a baloldalon.) Én ezeket úgy adom elő Tisztelt Képviselőház, hogy én a vezetett vizsgálatok elébe nyugodtan nézek, mert tudom, honnan kapom az értesülést. Az arcba kapott ostorcsapások alatt az emberek hátráltak: azonban akik a kocsi mentén, tehát elől állottak, a csendőrök háta megett kiáltottak a kocsi felé: Állítsd meg a lovadat, agyongázolod az asszonynépet! Amikor a kocsi erre nem reagált, az elől álló emberek átmentek a csendőrök között az útra, megfogták a lovak kantárszárát, és vagy hátráltatni, vagy vagy pedig visszafelé fordítani kivánták a lovat. ( Mozgás. Felkiáltások: Szép vendéglátás!) /.../ A második kocsiban ülő papok egyike, hogy kicsoda azt nem tudhatom, felugrott akkor a helyéről és átkiáltott az első kocsi felé: "Csak előre! Csak azért is előre" Magyar nyelven mondotta ezt. ( Felkiáltások bal felől: Jól tette! Talán latinul mondja?") Én csak a tényállást adhatom elő, amint arról hitelesen értesültem. Erre átsivított a zajongáson a képéből kikelt szolgabíró hangja: "Lőni!" (Élénk ellenmondások és derültség a jobb és a bal oldalon. Zaj. Felkiáltások: Hazugság! Nem áll! Elnök csenget.) /.../

     A lövések sortűz formában /.../, gyors egymásutánban következő négy sortűz formájában történtek. A művelet néhány pillanatot vett igénybe. ( Halljuk! Halljuk! ) Információm arra is kiterjed, tisztelt képviselő urak, amit egy közbeszólás alakjában méltótattak felhozni, hogy tudniillik a főszolgabíró kocsijában ülő főszolgabírói szolgát valaki a tömegből egy kővel eltalálta. (Felkiáltások bal felől: Véletlenül ugye? Mozgás és derültség. Zaj. Elnök csenget.) A csendőrök pontosan céloztak. Az a kilenc ember aki elsőnek esett el, gyorsan megvívta az utolsó tusát./.../ A vérengzés eredményét nem fogom itt előadni, mert fel kell tételeznem, hogy amúgyis tudva van. A négy öt lépés széles út, amikor az orvosok odajöttek, borzalmas képet tárt fel. A tetemek arcra borulva feküdtek poban és vérben. ( Zaj..) Némelyeket a keritéshez és az iskolaépület lépcsőjéhez rögzitett a golyó, megint mások a távolban, a mezőn voltak elterülve. A négy pap aki jelen volt, rögtön a vérengzés után, anélkül, hogy tovább igyekezett volna behatolni a községbe, kocsin elhajtatott. A szolgabíró a művelet után őrjáratot küldött ki a faluba, maga pedig Rózsehegyre sietett, és onnan katonaságot küldött. A katonaság fél tizenkettőkor már Csernován volt. Egy tiszti és egy magánorvos fél tizenketőtől fél háromig kötözték a sebesültek sebeit. Este hét órakor a lőcsei gyalogezredből érkezett katonaság. Előadtam a tényállást ...amint informálva vagyok./.../

     ( A tisztelt képviselő úr akként adja elő interpellációját, hogy az egy jogos védelemnek ad helyet, annak tudniilik, hogy a képviselő úr szándéka az, hogy a többi interpelláló ne juthsson szóhoz.   Igaz! Úgy van! Felkiáltások a középen: Joga van beszélni! Zaj. Elnök: Kérem méltóztassék gyorsabban beszélni, és ne tessék olyan óriási hézagokat tartani. Helyeslés. Ugron Gábor: Agjunk neki Ferenc József keserűvizet, hogy gyorsabban beszéljen. Zaj.)

     Tisztelt képviselőház! (Zaj. Elnök csenget.) Minden félreértés kikerülése végett kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy én semmiféle jogos védelemnek nem akarok helyt adni, és azért beszélek lassan, mert kénytelen vagyok jegyzeteimbe igen gyakran beletekinteni. Onnan olvasom az adatokat. ( Most például a képviselő úr nagyon szépen, folyékonyan és gyorsan beszélt. Kérem így folytatni. Derültség.)

    Úgy tüntetik fel a dolgot, hogy izgatás műve a csernovai eset, és hogy a magyar állameszme ellen irányul...( Úgy is van!) Engedelmet kérek, hiszen ott a magyarság nem is volt érdekelve, hiszen ott - a közigazgatás egy emberét kivéve - magyar nem is volt. Itt a püspökről volt szó és az egyház dolgáról. ( Ugron Gábor: a rendről van szó, a törvényes rendről van szó! Igaz! Úgy van! bal felől) A törvényes rendről volt szó, igen. Azért kérdem én, hogy kik voltak a gyilkosok ebben a vérengzési ügyben....

    ( Hosszan tartó nagy zaj és nyugtalanság a Ház minden oldalán.Elnök ismét csenget. /.../ Az ülést öt percre felfüggesztem! Szünet után Elnök csenget: Az ülést újból megnyitom. Hodzsa Milán képviselő urat felhívom, hogy folytassa beszédjét.)

    Tisztelt képviselőház! Más időre tartom fenn jogomat, hogy disszkusszió tárgyává tegyek ezen házban olyan ügyeket, amelyek ma itt a Házban a kedélyeket most fellázították ( Zaj.) és amely ügyeket én itt ma ezen interpelláció megindoklása keretében érinteni nem kivánom. Nem pedig azért, mert látom, hogy nincs meg a képviselő urakban ez idő szerint kedv és a hidegvér hozzá...( Ugron Gábor: Ne legyen szemtelen! Zaj. Felkiáltások: Halljuk az interpellációt!), hogy az ügyet annak érdeme szerint megitélés tárgyává tegyék..Ennélfogva én interpellációmat tovább nem indokolom, csak tiltakozom az ellen, mintha akár velem, akár pártfeleimmel szemben szabad volna gyanusításokkal élni oly irányban, hogy mi katasztrófába vezetjük a népet. (Nagy zaj.)

    - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

    Csernova után az egymásnak feszülő politikai érdekcsoportok kölcsönös diszkreditációs kampányt indítottak. Hodzsa többszr találkozott Ferenc Ferdinánd trónörökössel, a vérengzés ügyét pedig felkapta a nemzetközi sajtó. Hlinka Szegeden került börtönbe, ám X. Pius pápa közbenjárására végül 1910-ben ő szentelhette fel szülőfaluja templomát. "1905-től egy etnikai kissebbség vezetőjeként folyamatosan harcolnom kellett a régi Osztrák-Magyar  Monarchiában egy nagyravágyó uralom ellen"- írta jóval később emlékirataiban Hodzsa, aki - nem mellékesen - Trianon környékén egy ideig a határokról tárgyaló küldöttség tagja, 1918 után pedig a csehszlovák politikai élet prominens képviselője lett.

 Forrás: A XX.század magyar beszédei. 

    - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

    Hiányzik valami innen a végéről, tudom. Valami állásfoglalás féle. De nem megy. Rózsahegy a mai Szlovákia északi részén a Magas-Tátra nyugati végénél található város, szlovák neve Ruzsomberok. Lehet, hogy sípályák is vannak a környéken, ahol ilyenkor tél közeledtével magyar szót is hallani. Jó utat.

14 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://inszeminator.blog.hu/api/trackback/id/tr20787432

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.11.25. 19:29:33

kedves Inszeminator,
ezt a történetet pont valamikor nyáron olvastam az egyik Rubicon folyóiratban.

Most akkor egy kis személyesre váltanék.
Élt Liptószentmiklóson -nem messze Rózsahegytől- apámnak egy nagyon jó barátja és kollégája, egy bizonyos Kern Mihály/Michal Kern, szlovák képzőművész, aki legalább olyan jól beszélt magyarul, mint a saját anyanyelvén.
Egyszer el is mesélte, hogy neki az apja kisgyerekként elmagyarázta, hogy miután ők szlovákok évszázadok óta együtt élnek a magyarokkal, ezért kötelessége megtanulni a magyar nyelvet is.
Namost. Ez a jó Kern Mihály olyan ember volt, hogy az ő társaságában, baráti körében totálisan mindegy volt, hogy ki a magyar és ki a szlovák. Az volt a fontos, hogy valamikor egy országban éltünk és ezek a dolgok köteleznek minket bizonyos dolgokra. Továbbá az volt a fontos, hogy különbözőségeink ellenére is több kell hogy legyen a közös dolog, mint az agyament viszályok szítása.
Sajnos a jó Kern Mihállyal úgy tíz-tizenöt éve egy banális baleset történt. Az ükapja által épített családi kúria tetejének javítása közben leesett egy nem túl magas létráról és olyan roszul esett, hogy a baleset következtében meghalt.

Sajnálom, hogy a Mihály barátunkhoz hasonló szlovák emberek hangja nagyon halkan hallatszik, pedig tudom hogy vannak még páran.
De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy mind a jelenlegi magyar külpolitika beleszarása a dolgokba, mind pedig az a néhány hülye egyenruhás masírozása is rengeteget ártott mostanság.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2008.11.25. 20:12:01

Na akkor én is személyesre váltok kedves Gasper. Annál is inkább mert a Rubikonnal hiába próbálkoztam, nem jött össze pedig érdekelt volna a cikk. Ami nálam íródott, az szinte teljes egészében a parlamenti felszólalás.
A személyes pedig, Pozsonyban egy idős magyar házaspár férfi tagja biztosított arról, hogy az ő segitségével kapunk majd biciklialkatrészt a csehszlovák gépemhez. A boltban az eladólányka hamar felfedezte, hogy magyarok vagyunk, lekezelően bánt, sokan voltak, el akart hajtani. Ekkor előállt egy szép szál férfi és közölte, hogy ő Budapesten dolgozik az óbudai hajógyárban, magyarul nem tud, de jó viszonyban van a kollégáival, segítik mindenben és szégyeli magát, hogy itt az ő fővárosában stb stb. Mindezt az öreg magyar tolmácsolásában hallgattam, és persze a nagy csendben gyorsan kiszolgáltak minket.
Azokat a tollas katonaruhás faszkalapokat pedig el kéne zavarni a halálba a pincérekkel egyetemben.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2008.11.26. 09:30:13

Apai nagyanyám családja Lőcsén élt, ő is ott született testvéreivel, édesanyjával, dédanyjával... egyetemben.
Gyermekkorukban, mint arrafelé mindenki, ők is három nyelven tanultak meg beszélni. Otthon németül (cipszer család), a napi közlekedésben magyarul, s a helyi gyerekek némelyikével szlovákul. Az akkori - nem lenéző - szóhasználat szerint tótul.
Mert akkoriban a pánszlávizmus még nem tette be a lábát az "egyszerű nép" mindennapjaiba. Volt arrafelé - főként a lengyel határhoz közeledve - igen sok népcsoport, mind többé-kevésbé önálló szláv nyelvvel, amiket később a mindennapos rádió- és tévéhallgatás bedarált. Pedig nem álltak közelebb a ma általánosan használt szlovák nyelvhez, mint például a cseh. Egyik-másiknak még írásbelisége is volt. Múlt időben.
A mai nemzetfogalmat visszavetíteni olyan korba, mikor a magukat jó magyarnak valló pesti népek újságjai, színháza, sőt a pincérekkel beszélt nyelve is német volt... A korabeli fényképeken is több a német cégér és hirdetés. Ellentétben a mai divattal, mikor önkényesen minősítenek (persze csak ismert tudósokat, írókat, stb.) ilyen-olyan nemzethez tartozónak rég elhunytakat, figyelembe sem véve életükben tett nyilatkozataikat, akkoriban az számított magyarnak, aki annak vallotta magát, függetlenül a beszélt nyelvektől, de még a származástól is.
Nem véletlen, hogy annyi üldözött keresett menedéket nálunk (még a XX. században is) és lett köztünk magyarrá...

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.11.26. 11:46:29

Különben Pozsonyból nekem is rossz élményeim vannak úgy három évvel ezelöttről. Magyar beszédünket meghallva bunkók voltak a pénzváltónál, bunkók voltak egy cukrászdába, bunkók voltak az utcán, amikor el akartuk magunkat navigáltatni egy helyre.
Egyedül egy amerikai turista -egy idős hölgy- volt nagyon kedves, amikor a pozsonyi vár alatti kis parkban éppen az egyéves kislányunkat etettük valami péppel és a hölgy odajött csak úgy beszélgetni velünk.

Volt különben mégegy érdekes élményem úgy hat évvel ezelöttről.
Egy kisbusszal mentünk Varsóba forgatni egy anyagot és a szlovák-lengyel határnál kilépésnél(!) a kurva határőrök mindent kipakoltattak velünk a novemberi havazásban és tételesen el kellett számolni a magunkkal vitt felszerelést. Közben vagy két órát várakoztattak minket egy fűtetlen helységben.
Miután vége lett a tortúrának a lengyel határőrök a belépésnél(!) rendszámunkat meglátva vigyorogva csak annyit mondtak "wegier!!!" majd intettek hogy menjünk nyugodtan tovább. Szóval nem volt semmi ellenörzés. A kellemes tapasztalatok persze folytatódtak, hiszen valami elképesztően szép volt a behavazott Zakopane környéki táj a jellegzetes faházakkal, templomokkal, stb.
Azt pedig talán már mondanom sem kell, hogy magyarként kocsmázi Varsóban szintén nagy élmény.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2008.11.26. 16:06:28

Nem akarok mérget csepegtetni a levesbe,de nemrég jártam Füleken, illetve a magyar határ közeli Filakovo várában. A wikipédiafotóján jól kivekető egy felújított torony, ahol bemutatják a vár és környéke történetét, szlovákul és a angolul. Minden magyar nevet, Széchenyit és másokat csakis szlovák írással, mintha született szlovákok lennének. Eleinte dühített, aztán rájöttem, hogy valami facsaró kissebbségi érzés keseríti szegényeket, mindent igyekeznek túljátszani. A bunkóságra pedig: Párizsból jövet egy vasútállomás közeli étterembe tértem be, de mindössze néhány pillanatig tartózkodtam benn az egyébként elviselhető légkörű étteremben / Kínai/ ,mert a kínai pincérlány kb. másfél méter távolságból célozta elém egy lapos ívben az étlapot. Elég jól sikerült. És csodálkozott, hogy felálltam és otthagytam.

Pilgrim 2008.11.27. 12:09:30

Multikulti érzés hatja át a szlovák-magyar viszonyt - beszámolóitok alapján... :) Pozsonyban az amerikai turisták a kedvesek, a kínai pincérlány pedig bunkóságban 2 kört ráver a szlovákra.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.11.27. 12:38:33

Inszeminator,
nyelvi dolgokról jutott eszembe, hogy valamikor 1992. környékén apámmal és egy kisebb baráti társasággal átugrottunk Kassára megnézni az akkor frissen megnyílt Rákóczi emlékházat. A pénztáros spiné nem beszélt a saját anyanyelvén -a szlovákon- kívül semmilyen nyelvet, pedig a magyaron kívül megpróbáltuk a németet, az angolt, majd a franciát is. De se kép se hang. Mondom, a Rákóczi emlékházban. Azt az undort pedig nem is ecsetelném, ahogyan konstatálta nemkívánt jelenlétünket.
Aztán a kassai dómban meglátogattuk a fejedelem sírját, ahol megint csak szlovákul volt minden kiírva: Frantisek Rákóczi, Mikulás Bercsényi, stb stb. Zrínyi Ilona szlovák nevére hál' Istennek már nem is emlékszem.

Tényleg, és arra emlékeztek, amikor még Meciar volt a miniszterelnök és a haverjának, a Horn Gyulának felvetette, hogy szívesen odaadná Szlovákia Rákócziék hamvait, cserében a Galériában található M.S. mester képekért?
Szerencsére a mi pufajkásunk akkor igazi reálpolitikusként passzolta a témát :))))

Pilgrim, a multikulti ütött :))))

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2008.11.27. 14:41:41

Na most megleptél Gasper. Nem hallottam a csere lehetőségéről. Meciar képekkel kereskedne....?
Assszem felhagyok a XX. század beszédei témával, pedig érdekes.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2008.11.27. 15:09:03

Gasper, erről a cserealku ajánlatról még nem hallottam, de nem lep meg - hiszen volt "lakosságcsere" is…
Két dolog még - megkésve:
hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3zsahegy
itt olvasható többek között az is, az egykor népszerű amerikai színész, Peter Lorre is itt született 1904-ben, még Löwenstein László néven.
A fontosabb: van egy cég, kész filmfelvételeket kínálgatnak a neten. Csehek, vagy szlovákok - azt nem tudom, az angol mellett mindkét nyelven hozzáférhetők a galériáik. Az egyik lapon a kitelepítésről forgatott anyagok vannak: főleg híradórészletek, szinkron nélkül.
www.isifa.com/detail_dispatch_ff.php?id_dispatch=572
Az 50 filmrészletből a 41. számú a kedvencem - az olyan valószerű… vagy a nr. 44 se rossz… a 35-ben a gyerekek - "Sag mir, wo die mädchen sind…"
(Alul meg, a complete gallery gomb visszavisz a négylapos tartalomjegyzékhez - vannak egyéb csemegék is: 68 Prága, 45-ös prágai felkelés, Emil Zatopek és Koncepciós perek, a "Bársonyos forradalom" és a csehszlovák elnökök - de vannak állatok, országok, természeti szépségek vegyesen.

Ady Endre 2008.12.07. 09:21:41

Ez ugyan nem a szlovákokkal való viszonyunk taglalása, de néplélektani szempontból a trianoni BORDERline pszichózis elemzéséhez remek..Mert nem old meg önmagában a kibeszélés semmit. De kibeszéletlenség mégkevésbé..


www.itt.allunk.iv.hu/05-mosdas-holnapi-hoban.html

Ady Endre 2008.12.07. 09:39:11

És okulásul, ezt tegnap olvastam, még ezt is érdemes elolvasni, a kettős álompolgárságra gondolva, így dec. 5.-e után pár nappal...

www.karpatinfo.net/article81232.html+unian+orosz+k%E1rtya&hl=hu&ct=clnk

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2008.12.07. 10:39:53

A Fő utcán hallottam először katonatisztek körében a vajdasági mészárlásokról. Nem hittem el, még jobban összezavarodtam. Ezek a bukott rendszer katonái, hogy mondhatnak ilyesmit...!Persze szó volt ott mindenről,s egy egészen új világ nyilt ki előttem. Parókián, zárt körben, oltalomban nevelkedett lelkecskémben őrületes zúzódások keletkeztek, és minden irányból.
Sokáig hittem, hogy már semmi sem tud meglepni. December ötödike erre a cáfolat.
A gyávaság és sunyiság keverékében fogant aljasság.
Miért vagyunk ennyire súlytalanok. Jó rendben, a lengyelek és az oroszok többen vannak, nagyobb tömeggel bírnak jbban használhatják az erejüket. Időnként szégyelem magam gyáva politikusaink helyett. Mintha csak biztos státusukkal törődnének.

Ady Endre 2008.12.07. 14:12:20

Ez egy jó kis Zelei Miklós a határok természetrajzáról

www.itt.allunk.iv.hu/26-a-schengem.html

Ady Endre 2008.12.07. 22:11:13

HATÁROGATÓ
A háborúban szétszabdalt országokat a vasfüggöny drótjával varrták össze a tábori sebészek, s ezek nem felszívódó varratok voltak. Milliónyi sebészi csomó. Maradnak, akkor is, ha nem láthatók, s a legváratlanabb időben, s helyeken idegentestként a bőrünkön áttörve ezek a vasfüggöny drótvarrat-darabok lökődnek ki belőlünk. Mert milyen magasba kell emelkedni, hogy ki gépen száll fölé, annak ne térkép, hanem domborzat legyen táj, mely jól mutatja hol a határ? Menny-magasba. A trianoni HATÁRadás egyébként már nevében is hordozza az ökokatasztrófát: hatÁRADÁS.
Hiába a felgöngyölített vasfüggöny, ha marad a tudatban a borderline psychosis, mely azt létrehozta, mely annak következményként kialakult, leülepedve egészen a kollektív tudattalan mélyéig, mint rossz kávézacc. Annál is aki területet nyert (meghamisított történelmi múlt) annál is, aki vesztett (neglect szindrómáig jutva, már összevert önmagunk mellett is elmegyünk). Vitrinbe souvenirként eltett vasfüggönydarabokban, „szögesdrótnál jobban butító szólamokban...”.
Talán minden határátkelőhöz keresztet kellene állítani, hogy Isten határtalan szeretetére emlékeztessen minket, amellyel Ő „előbb szeretett minket”, s átlépve az Isten-ember határt emberré lett érettünk. Mert nevetségesek emberi határaink, akármilyen Kínai Nagyfallal védjük őket. Valójában csak egy igazi határ van: ahol Isten vár. Hogy végre megérkezzünk.
Attól kezdve miénk a határtalanság.

süti beállítások módosítása