Pilgrim írta, hogy "érdemes lenne szemezgetni" korabeli parlamenti felszólalásokat, mert tanulságosak lehetnek a ma számára. Igaza van - főleg abban az értelemben, van e valami változás pozitív irányban. Milan Hodzsa felszólalásáról a mai állapotokat nézve és a dunaszerdahelyi eseményeket "ismerve" az jut eszembe, hogy a sérelmek kitartóan hosszúéletüek és alaposak tudnak lenni. Nem akarom Dunaszerdahelyt a csernovai eseményekhez hasonlítani, más egy futbalmeccs és egészen más egy vérengzésbe torkolló templomszentelés, de mindkét eseményt hatalmi gőg fűtötte, a "majd én megmutatom nektek nyomorult szarháziak" erődemonstrációja. Csak közben száz év telt el. És mintha ugyanabban a pocsolyában tocsognánk, de már nem Monarchia a neve, már más, szebb, szivárványosabb csillagözön és sokkal előkelőbb, ki se merem mondani micsoda...

                                                   MILAN HODZSA

                      Az Országgyűlés képviselőháza, Budapest, 19o7. október 30.

               "Kik a gyilkosok ebben a vérengzési ügyben ?" - a csernovai sortűzről.

        A 15 ( más adatok szerint )12 halálos áldozatot és több tucat súlyos sérülést okozó csernovai csendőrsortűz az I. világháború előtti korszak egyik legnagyobb nemzetközi  visszhangot kiváltó eseménye volt. Az ügy túlnőtt a helyi egyházi konfliktus keretein, és a tudatos propaganda hatására erősen rontotta Magyarország nemzetközi megitélését. Az eset után három nappal az Országgyűlésben az akkor mindössze 29 éves Milan Hodzsa(1878-1944) interpellált ifj. Andrássy Gyula belügyminiszterhez. A szlovák képviselő magyarul elhangzó beszédében olyan érzékletesen adja elő a lövöldözés lefolyását és következményeit, hogy a t. Ház felbolydul tőle: a konzervatív tábor, élén Szmrecsányi Györggyel minden eszközt megragad, hogy ellehetetlenítse Hodzsát. A szűnni nem akaró obstruktív zajban, és a minősíthetetlen bekiabálástól hangos teremben, a szónoknak nagy lélekjelenlétre van szüksége, hogy interpellációját végigmondja.(A román, szerb és szlovák képviselők 1905-ben nemzetiségi klubot alapítottak, Hodzsa a klub jegyzője, egyébként pedig Hlinkával együtt a Szlovák Néppárt alapító tagja volt.)

         Tisztelt Képviselőház! Az elmúlt vasárnap, október 27-én, négy rózsahegyi pap (zaj)/.../ezek között ketten a szepesi püspök megbízásából, megjelentek a Liptó vármegyei Csernova községben, azon célból, hogy az ott nemrég felépített templomot felszenteljék. (Szmrecsányi György. Ez már nem igaz! Zaj..) A felszentelés, melyet megkiséreltek, a nép akarata ellenére történt, azonban a hatóságok /.../, melyek ez ügyben illetékesek voltak, a község és a nép akaratával szemben is megmaradtak szándékuk mellett. (Szmrecsányi györgy: Ez sem igaz! Zaj.)

        Csernova község Rózsahegy egyik külutcája, Rózshegytől négy kilométernyire van, lakosainak száma 1300. A lakosság nemzetiségére nézve tót, vallására nézva tiszta római katólikus: népe szegény, mélyen vallásos. Vallásosságát jellemzi az a szláv vonás, hogy nem formaszerű, nem felületes, hanem a dolgok mélyére hat. ( Egy hang a szélsőbal oldalon: Fanatizálva van! Folytonos zaj.) Nem az én hibám, tisztelt képviselő urak, hogy ha önök nem értenek engem, én az ügyhöz tartozónak tartom ezeket, ennélfogva tárgyalom.

       Tisztelt kéviselőház! A csernovaiak, amidőn templomot építettek, azt saját költségükön építették fel. A püspök úrnak akkor egyáltalán nem volt sürgős a felépítés, sőt, mikor segélyt kértek tőle, akkor a püspök részéről a segély megtagadtatott. Amidőn azonban a templom már készen volt, és a felszentelésre került a sor, amikor e felszentelést maguk a csernovaiak kérelmezték, csak azzal e feltétellel, hogy az időközben hivatalából felfüggesztett plébánosuk legyen a felszentelő, akkor  a püspök a felszentelést elrendelte, azonban nem járult hozzá ahhoz a kéréshez, hogy a fölszentelést a felfüggesztett plébános végezze.....(Csernova katolikus papját, Andrej Hlinkát, aki a falu szülöttje volt, 1906-ban Párvy Sándor szepesi püspök, felfüggesztette politikai agitáció és pénzügyi visszaélés gyanuja miatt.)..Tehát a felszentelés elhalasztását kérték avval a céllal, hogy a felszentelés majd akkor eszközöltethessék, mikor a felfüggesztett plébános vissza lesz helyezve./.../

      A felszentelésen maga a püspök személyesen kívánt eleinte megjelenni. Miután azonban a püspök és a nép között régi idő óta viszály forgott fenn, amelyet...( Szmrecsányi Görgy: A népet maga izgatta fel lapjában! Zaj.) ...Ezen viszály folyamán mindkét fél intranzigens álláspontra helyezkedett. Egyrészt a püspök, amint kifejtettem, másrészt a nép, amely azt mondotta: ragaszkodunk a saját papunkhoz, mert bizalmunk van hozzá, mert szeretjük./.../ Eleinte személyesen kivánt részt venni a püspök a felszentelésen, de aztán informálták, hogy Csernova meg akarja ismételni azt a régi rózsahegyi szokást, hogy a lakosság bojkott alakjában távollétével demonstrál./.../ Szóval a püspök lemondott arról, hogy személyesen jelenjék meg a templomszentelésen. Megbízta egyik kanonokját, hogy őt képviselje, a volt rózsahegyi plébánost, Kurimszky Antalt. Ez a megbízást megkapta, de nem akarván veszélynek kitenni magát korábbi egyházában, azt továbbadta. Elhatározásában megerősíthette azon távirat melyet Csernováról kapott: "Nagyságos Kurimszky kanonok úrnak Szepeshely. Felkérjük ne fáradjon el Csernovára, a templomszentelést nem tartjuk meg. A község nevében aláírás." (Felkiáltások jobb felől: Ki volt aláírva?) Kalián Máté. A sürgöny elküldetett október hó 25-én reggel nyolc órakor. (folytonos zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.)

    Az egyházi hatóságok tehát tartottak a bojkottól, és azért, hogy a bojkottnak ne legyen meg a hátrányos következménye, ők maguk, a név szerinti megbízott papok saját községeikben gondoskodtak arról, hogy a templomszentelésen a nép jelen legyen./..../ Hogy a felszentelés meg ne történjék - ez az én információm - naiv cselhez folyamodtak a Csernovaiak, és valaki közülük azt a hírt bocsátotta világgá, nyilván avégből, hogy a felszentelés megakadályoztassék, hogy ők a templomot be fogják csukni. ( Zaj. Halljuk! Halljuk!) Ennek neszét vette egy Bacskor nevű csernovai kisbíró, aki, hogy elejét vegye a cselvetésnek, a templom zárát levette, magához vette, úgyhogy a templom ajtaját becsukni nem lehetett. Szombaton azután történt az, amint a sajtó, nem tudom miféle információk alapján, templomrablásnak minősít, hogy a hívek bementek a nyitott és be nem zárható tamplomba, elszedték onnan azokat a szertartási eszközöket, melyek szükségesek megőrzés végett. (Zaj és derültség a bal oldalon. Nagy zaj a nemzetiségi padokon..)./...nemzetiségi padokon...?/

       Tisztelt Ház! Én nem hiába hoztam fel azt, hogy hány lakosa van Csernovának, nem hiába hoztam fel, hogy ez a szegény nép saját költségén építette fel ezt a templomot: minden tégla az övé volt, minden szertartási és egyéb eszköz az övé volt. (Nagy zaj.) Ez a szegény nép, amely egy templom építésére 79 000 koronát tud áldozni, sokkal ideálisabb, és sokkal magasabban áll, semhogy önök itt nevetéssel fogadhatnák, mikor én róla beszélek../..../

      Vasárnap reggel a környékbeli templomokban, az istentisztelet reggel 7 órakor tartatott meg./.../ )-10 óra felé elment Csernovára  a szomszéd községek népe: Gudrik, Ludrova, Liszkóófalu, Rózsahegy és egyéb községek.

     Mikor a nép inváziója megtörtént - konstatálom, hogy nem ellenséges volt - a csernovaiak hozzácsatlakoztak, és úgy, amint voltak, ünneplő ruhában, együtt foglaltak állást a falu végén, és várták a vendégeket. ( Derültség.) A nép részint egy szűk utcában, részint az út hosszában elterülő mezőn helyezkedett el. Reggel egynegyed tizenegy és fél tizenegy között jött a falu felé két kocsi. Az első kocsiban Pereszlényi Zoltán rózsahegyi szolgabíró úr. /.../ A második kocsiban Fischer Ferenc rózsahegyi helyettes plébános, adminisztrátor, továbbá Pazurik Márton, alsóliptói esperes-dékán és azon kívül még két pap ült, akik nyilván csak nézőknek jöttek oda. (Zaj a középen...Halljuk! Halljuk!) Kérem ne zavarjanak!/.../

     Az első kocsi egyenesen a tömegbe hajtott. A nép  közé érve a lovak természetesen megállottak. A kocsis azonban a szolgabíró szolgája /sic/, ez a kocsis mellett ülő szolga kiragadta a kocsis kezéből az ostort, és a lovak közé ütött, valamint a kocsi mentén álló nép közé is csapott az ostorral. ( Zaj a baloldalon.) Én ezeket úgy adom elő Tisztelt Képviselőház, hogy én a vezetett vizsgálatok elébe nyugodtan nézek, mert tudom, honnan kapom az értesülést. Az arcba kapott ostorcsapások alatt az emberek hátráltak: azonban akik a kocsi mentén, tehát elől állottak, a csendőrök háta megett kiáltottak a kocsi felé: Állítsd meg a lovadat, agyongázolod az asszonynépet! Amikor a kocsi erre nem reagált, az elől álló emberek átmentek a csendőrök között az útra, megfogták a lovak kantárszárát, és vagy hátráltatni, vagy vagy pedig visszafelé fordítani kivánták a lovat. ( Mozgás. Felkiáltások: Szép vendéglátás!) /.../ A második kocsiban ülő papok egyike, hogy kicsoda azt nem tudhatom, felugrott akkor a helyéről és átkiáltott az első kocsi felé: "Csak előre! Csak azért is előre" Magyar nyelven mondotta ezt. ( Felkiáltások bal felől: Jól tette! Talán latinul mondja?") Én csak a tényállást adhatom elő, amint arról hitelesen értesültem. Erre átsivított a zajongáson a képéből kikelt szolgabíró hangja: "Lőni!" (Élénk ellenmondások és derültség a jobb és a bal oldalon. Zaj. Felkiáltások: Hazugság! Nem áll! Elnök csenget.) /.../

     A lövések sortűz formában /.../, gyors egymásutánban következő négy sortűz formájában történtek. A művelet néhány pillanatot vett igénybe. ( Halljuk! Halljuk! ) Információm arra is kiterjed, tisztelt képviselő urak, amit egy közbeszólás alakjában méltótattak felhozni, hogy tudniillik a főszolgabíró kocsijában ülő főszolgabírói szolgát valaki a tömegből egy kővel eltalálta. (Felkiáltások bal felől: Véletlenül ugye? Mozgás és derültség. Zaj. Elnök csenget.) A csendőrök pontosan céloztak. Az a kilenc ember aki elsőnek esett el, gyorsan megvívta az utolsó tusát./.../ A vérengzés eredményét nem fogom itt előadni, mert fel kell tételeznem, hogy amúgyis tudva van. A négy öt lépés széles út, amikor az orvosok odajöttek, borzalmas képet tárt fel. A tetemek arcra borulva feküdtek poban és vérben. ( Zaj..) Némelyeket a keritéshez és az iskolaépület lépcsőjéhez rögzitett a golyó, megint mások a távolban, a mezőn voltak elterülve. A négy pap aki jelen volt, rögtön a vérengzés után, anélkül, hogy tovább igyekezett volna behatolni a községbe, kocsin elhajtatott. A szolgabíró a művelet után őrjáratot küldött ki a faluba, maga pedig Rózsehegyre sietett, és onnan katonaságot küldött. A katonaság fél tizenkettőkor már Csernován volt. Egy tiszti és egy magánorvos fél tizenketőtől fél háromig kötözték a sebesültek sebeit. Este hét órakor a lőcsei gyalogezredből érkezett katonaság. Előadtam a tényállást ...amint informálva vagyok./.../

     ( A tisztelt képviselő úr akként adja elő interpellációját, hogy az egy jogos védelemnek ad helyet, annak tudniilik, hogy a képviselő úr szándéka az, hogy a többi interpelláló ne juthsson szóhoz.   Igaz! Úgy van! Felkiáltások a középen: Joga van beszélni! Zaj. Elnök: Kérem méltóztassék gyorsabban beszélni, és ne tessék olyan óriási hézagokat tartani. Helyeslés. Ugron Gábor: Agjunk neki Ferenc József keserűvizet, hogy gyorsabban beszéljen. Zaj.)

     Tisztelt képviselőház! (Zaj. Elnök csenget.) Minden félreértés kikerülése végett kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy én semmiféle jogos védelemnek nem akarok helyt adni, és azért beszélek lassan, mert kénytelen vagyok jegyzeteimbe igen gyakran beletekinteni. Onnan olvasom az adatokat. ( Most például a képviselő úr nagyon szépen, folyékonyan és gyorsan beszélt. Kérem így folytatni. Derültség.)

    Úgy tüntetik fel a dolgot, hogy izgatás műve a csernovai eset, és hogy a magyar állameszme ellen irányul...( Úgy is van!) Engedelmet kérek, hiszen ott a magyarság nem is volt érdekelve, hiszen ott - a közigazgatás egy emberét kivéve - magyar nem is volt. Itt a püspökről volt szó és az egyház dolgáról. ( Ugron Gábor: a rendről van szó, a törvényes rendről van szó! Igaz! Úgy van! bal felől) A törvényes rendről volt szó, igen. Azért kérdem én, hogy kik voltak a gyilkosok ebben a vérengzési ügyben....

    ( Hosszan tartó nagy zaj és nyugtalanság a Ház minden oldalán.Elnök ismét csenget. /.../ Az ülést öt percre felfüggesztem! Szünet után Elnök csenget: Az ülést újból megnyitom. Hodzsa Milán képviselő urat felhívom, hogy folytassa beszédjét.)

    Tisztelt képviselőház! Más időre tartom fenn jogomat, hogy disszkusszió tárgyává tegyek ezen házban olyan ügyeket, amelyek ma itt a Házban a kedélyeket most fellázították ( Zaj.) és amely ügyeket én itt ma ezen interpelláció megindoklása keretében érinteni nem kivánom. Nem pedig azért, mert látom, hogy nincs meg a képviselő urakban ez idő szerint kedv és a hidegvér hozzá...( Ugron Gábor: Ne legyen szemtelen! Zaj. Felkiáltások: Halljuk az interpellációt!), hogy az ügyet annak érdeme szerint megitélés tárgyává tegyék..Ennélfogva én interpellációmat tovább nem indokolom, csak tiltakozom az ellen, mintha akár velem, akár pártfeleimmel szemben szabad volna gyanusításokkal élni oly irányban, hogy mi katasztrófába vezetjük a népet. (Nagy zaj.)

    - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

    Csernova után az egymásnak feszülő politikai érdekcsoportok kölcsönös diszkreditációs kampányt indítottak. Hodzsa többszr találkozott Ferenc Ferdinánd trónörökössel, a vérengzés ügyét pedig felkapta a nemzetközi sajtó. Hlinka Szegeden került börtönbe, ám X. Pius pápa közbenjárására végül 1910-ben ő szentelhette fel szülőfaluja templomát. "1905-től egy etnikai kissebbség vezetőjeként folyamatosan harcolnom kellett a régi Osztrák-Magyar  Monarchiában egy nagyravágyó uralom ellen"- írta jóval később emlékirataiban Hodzsa, aki - nem mellékesen - Trianon környékén egy ideig a határokról tárgyaló küldöttség tagja, 1918 után pedig a csehszlovák politikai élet prominens képviselője lett.

 Forrás: A XX.század magyar beszédei. 

    - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

    Hiányzik valami innen a végéről, tudom. Valami állásfoglalás féle. De nem megy. Rózsahegy a mai Szlovákia északi részén a Magas-Tátra nyugati végénél található város, szlovák neve Ruzsomberok. Lehet, hogy sípályák is vannak a környéken, ahol ilyenkor tél közeledtével magyar szót is hallani. Jó utat.