inszeminátor

Majd kiderül

Friss topikok

HTML

Ami van...

Utolsó kommentek

  • Mormogi Papa: @jose maria padilla: @inszeminator: Hmmm... eszembe ötlik egy régi nóta szövege: "Mert az nem ... (2017.10.10. 16:00) Állj, ki az? Tovább!!
  • inszeminator: Na de ilyet... Hogy mik vannak... Azért a cserebere néhány pofa sör takarásában szerintem lebonyol... (2017.10.03. 20:10) Állj, ki az? Tovább!!
  • jose maria padilla: Te jó ég, de régen jártam erre! Insz, vero adott nekem egy címet küldtem neked mélt. Aztán kaptam ... (2017.10.02. 13:55) Állj, ki az? Tovább!!
  • v_e_r_o: Kedves Insz! talákozót szervezünk, (gasper, padilla örm, mormogi és te) holnap (2017. 06. 08.) du ... (2017.06.07. 11:18) 60
  • inszeminator: Sajnos ebben az "Exek az édenben" világban nem sok olvasója lehet Platonov -nak. Őszintén szólva m... (2017.05.06. 07:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Kabai Domokos Lajos: "Platonov az orosz irodalom nagy hatású írója, művei szamizdatban voltak olvashatóak. Életműve az ... (2017.05.05. 19:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Mormogi Papa: Küldtem emilt ! Üdv MP (2017.04.11. 13:03) Állj, ki az? Tovább!!
  • Mormogi Papa: Sajnos csak ilyen későn ugrott be a "társ vicc", amit a hetvenes években hallottam valamikor. Absz... (2016.08.21. 12:28) 60
  • Mormogi Papa: Köszönöm, valóban meglepett a végkifejlet. Nagyon érdekes adalék ez a 100 éve történtekhez... (2015.03.25. 17:33) A rézkalapács ( harmadik, befejező rész )
  • Mormogi Papa: Nagyon érdeklődve várom a folytatást. (2015.02.15. 16:06) A rézkalapács ( első rész )
  • Mormogi Papa: Pedig elegendő lenne hetente kétszer - állította a fritzkahndozás apostola :-P (2014.10.27. 00:45) Naponta négyszer...
  • Mormogi Papa: Sejtettem én is. NE bánd, hogy "ránoszogattak" - a kor lenyomata van benne, későbbi nemzedékek ok... (2014.02.09. 17:08) Eperlekvár ( "idő múltán"...manulya' szerint)
  • inszeminator: Nem ismertem az idézett sorokat, épp ezért köszönet. A történet nagyjából, illetve túlnyomórészt i... (2014.02.09. 09:57) Eperlekvár ( "idő múltán"...manulya' szerint)
  • Mormogi Papa: On pouvait prendre pour confesseur Sa femme son enfant sa soeur Sans être sûr d'ouvrir son coeur A... (2014.02.08. 22:44) Eperlekvár ( "idő múltán"...manulya' szerint)
  • Mormogi Papa: @inszeminator: Nasszerű! (Állítólag Golda M. mondta ezt a Egyiptom egykori elnökének néhaivá válta... (2014.01.28. 19:20) Eperlekvár (befejezés)
  • Utolsó 20

ec-pec kimehec

szinesek

free counters

2015.04.17. 17:06 inszeminator

Utószó, a rézkalapácshoz'

 

  

 Manulyának', aki szerint "minden történetnek vége van egyszer"

   Pedig ezúttal nem is igaz. Ha nem írja le ezt a mondatot, talán megelégszem a Befejezéssel', de így, ezek után...képtelen vagyok ellent állani a kísértésnek. Tehát...

   Nagyapám bal kisujjának hosszúra növesztett körmét sakkozásaink közben figyeltem meg, amikor már régen kidobták a nyugalmas banki állásából.. A háború után nyugdíja természetesen nem volt, nálunk lakott míg befejezte földi létét. Nem nagyon szerettem a hosszúra növesztett körmöt, de ragaszkodott hozzá, épp úgy mint banki cvikkeréhez, s a rézkalapácshoz. E két utóbbit hagyta rám, kisujjának hosszú körmét magával vitte amikor örökre eltávozott.

   - 57' után amikor két és fél évre kivontak a forgalomból', a Gyüjtőbéli Kisfogház' és a Fő utca után kerültem  Sátoraljaujhelyre, melyhez képest az előbbiek később nagyon kívánatos helynek tűntek. Ágyam az első télen egy örökké nyitott ablak alatt volt a kiblisor mellett, s csak akkor nem fáztam, ha belepett a hó. Tavasz felé szabadult a Perczel' ( leszármazottja ama híres Mórnak), aki megígérte, hogy felkeresi a szüleimet, s megbeszéli velük, hogy a legközelebbi beszélőn, s ezután mindig nagyapám állapotáról beszéljenek, aki ezúttal a kegyelmi kérvény aktuális állapotát jelentette.
   Szomorkásan vettem tudomásul folyamatos rosszullétét, mást nem tehettem.

   - Az igazi nagyapám persze jó egészségnek örvendett, hát még azután, hogy állandó sakkpartnere végre hazaérkezett. Nem sok barátom maradt a visszaérkezés után, de akadt egy régi, akkor már egyetemista, aki sikeresen rábeszélt, hogy iratkozzunk be az olasz intézet nyelvtanfolyamára. Nem siettem el a dolgot, csak azután kezdett érdekelni, hogy elmondta, a sikeres vizsga esetén némi készpénzzel támogatva ki lehet jutni Olaszországba. Képtelenségnek tűnt, de mindig vonzottak az effajta képtelenségek..
   - Na innentől kezdve már erősen érdekelve voltam, mert semmi disszidálás, semmi újabb börtön, és ha jól magolunk, még eredménye is lehet..Arra nem is számítottam micsoda külvilági' hatások érhetnek az egykori országházban', mert az volt egykoron az Olasz Intézet, és arra sem, hogy Pest kultúrnépe' titokban ugyancsak oda jár leselkedni egy kicsit a nagyvilágra. Legalábbis ami az akkoriban idehaza be nem mutatható filmeket illeti. A nagy érdeklődés miatt idővel megszüntették a kapu alatti hirdetőtáblát, s a vetítések csak a hallgatók számára maradt nyilvános.
   - Jól teljesítettük az évet, de már csak oklevelet és könyvjutalmat kaphattunk - a hatalom bezárta a nyilvánvaló kiskaput, ( ha igaz volt egyáltalán...!) Beleszerettem ugyan az olasz nyelvbe, de már nem volt kedvem az intézetbe járni. Rádióadásokat hallgattam, s csupán néhány svájci ismerőssel volt lehetőségem az olaszt gyakorolni, s aztán jött Balatonfüred.
   Camping világtalálkozót tartottak odalenn, s a sok lakókocsihoz sok gáz kellett. Töltőállomás híján tele palackokból fejtettük át a gázt, s végre alkalmam nyílt igazi olaszokkal is találkozni. Zsebbe ment a lé' este háromfelé osztottuk, s ment mindenki a maga útjára.
   Soha nem szerettem táncolni, de ekkor lekértem egy lányt, aki később a társaságához vezetett. Kiderült három rajztanárnőről, s három hozzájuk társult olaszról van szó. Hozzájuk csapódtam tolmácsnak. Napokig jártam velük főleg éjszaka, de inkább a lányoknak volt rám szüksége. Bennem, a magyarban jobban megbíztak. Párban járt a két nyitott sportkocsi mindenhova, az utolsó reggel is, amikor a lányoknak haza kellett menniök.
    A nagyszálló teraszán költöttük el utolsó reggelinket, bár furcsállottam, hogy az olaszok csak kávét kértek, mondván náluk ez így szokás.

    Lakhelyemhez bandukolva vettem észre, hogy hiányzik valami. A táskám...Elrohantam a szálláshelyükre, de semmi. Elmentek.
    Néhány nap múlva kaptam egy ajánlott levelet a Camping vezetőjétől, hogy egy csomag vár az időközben bezárt tábor portáján.
Szeptember eleje volt, szeles viharos idő, hajóval mentem át Siófokról. Hatalmas hullámok dobálták a kis hajót, nem mondhatnám, hogy élveztem, Füred valahogy nem tudott föltűnni a horizonton.
    A portás igazolványt kért, anélkül nem tudja kiadni a csomagot - mondta, s,én nagy nehezen elmagyaráztam, hogy annak a csomagban kell lennie.

   - Végül kibontotta, megtalálta az igazolványomat, az üres tárcámat, a svájci óra viszont eltűnt, s vele a rézkalapács. Rossz véget ért a balatoni fennhéjázás.

   - Néhány hét múlva viszont levelezőlapot kaptam Milánóból. Néhány sornyit csupán:

   Kedves L 
   - Nagyon szegények voltunk, amikor találkoztunk, de mégis jól éreztük magunkat. Szépek voltak a lányok, csak nagyon tartózkodóak. Szeretnénk ha meglátogatnál minket, hogy kárpótolhassunk.

Piero, - és még másik két macskakaparás.

    Még a nyár elején beadtam egy utazási kérelmet Jugoszláviába. Úgy gondoltam, oda talán lehet. Eltelt néhány hét amikor is hívattak a személyzeti osztályra. útlevél ügyben.
    Sajnos jelenleg nem áll módunkban a kiutazását javasolni, tette elém a kérelmet az osztályvezető hölgy. Próbálja meg úgy öt év múlva, akkor talán már lesz rá lehetőség - ugye érti!
   - Nagyon is értettem.

   -  Sokáig őrizgettem a levelezőlapot, aztán megfeledkeztem róla. Néha eszembe jut, hogy kocsiba ülök, és néhány óra alatt ott vagyok Milánóban. Megállok a dóm előtt, s az eget kémlelve várom az aranyszál, mely a magasból csapódik a földbe az elvesztett tárgy helyére. Gyerekkoromban is ezt tettem, ha elvesztettem valamit. Vártam az aranyszálat az égből, de sohasem jött, s amit elvesztettem, azt sohasem láttam újra. Sokszor kaptam verést ilyenkor, talán ezért reménykedtem annyira az égi segítségben.Mire felnőttem, beláttam hiábavaló.
   - De azért mégis - hátha egyszer...Az az aranyszál nyugtalanít...

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

http://inszeminator.blog.hu/api/trackback/id/tr347299773

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.