inszeminátor

Majd kiderül

Friss topikok

HTML

Ami van...

Utolsó kommentek

  • Mormogi Papa: @jose maria padilla: @inszeminator: Hmmm... eszembe ötlik egy régi nóta szövege: "Mert az nem ... (2017.10.10. 16:00) Állj, ki az? Tovább!!
  • inszeminator: Na de ilyet... Hogy mik vannak... Azért a cserebere néhány pofa sör takarásában szerintem lebonyol... (2017.10.03. 20:10) Állj, ki az? Tovább!!
  • jose maria padilla: Te jó ég, de régen jártam erre! Insz, vero adott nekem egy címet küldtem neked mélt. Aztán kaptam ... (2017.10.02. 13:55) Állj, ki az? Tovább!!
  • v_e_r_o: Kedves Insz! talákozót szervezünk, (gasper, padilla örm, mormogi és te) holnap (2017. 06. 08.) du ... (2017.06.07. 11:18) 60
  • inszeminator: Sajnos ebben az "Exek az édenben" világban nem sok olvasója lehet Platonov -nak. Őszintén szólva m... (2017.05.06. 07:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Kabai Domokos Lajos: "Platonov az orosz irodalom nagy hatású írója, művei szamizdatban voltak olvashatóak. Életműve az ... (2017.05.05. 19:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Mormogi Papa: Küldtem emilt ! Üdv MP (2017.04.11. 13:03) Állj, ki az? Tovább!!
  • Mormogi Papa: Sajnos csak ilyen későn ugrott be a "társ vicc", amit a hetvenes években hallottam valamikor. Absz... (2016.08.21. 12:28) 60
  • Mormogi Papa: Köszönöm, valóban meglepett a végkifejlet. Nagyon érdekes adalék ez a 100 éve történtekhez... (2015.03.25. 17:33) A rézkalapács ( harmadik, befejező rész )
  • Mormogi Papa: Nagyon érdeklődve várom a folytatást. (2015.02.15. 16:06) A rézkalapács ( első rész )
  • Mormogi Papa: Pedig elegendő lenne hetente kétszer - állította a fritzkahndozás apostola :-P (2014.10.27. 00:45) Naponta négyszer...
  • Mormogi Papa: Sejtettem én is. NE bánd, hogy "ránoszogattak" - a kor lenyomata van benne, későbbi nemzedékek ok... (2014.02.09. 17:08) Eperlekvár ( "idő múltán"...manulya' szerint)
  • inszeminator: Nem ismertem az idézett sorokat, épp ezért köszönet. A történet nagyjából, illetve túlnyomórészt i... (2014.02.09. 09:57) Eperlekvár ( "idő múltán"...manulya' szerint)
  • Mormogi Papa: On pouvait prendre pour confesseur Sa femme son enfant sa soeur Sans être sûr d'ouvrir son coeur A... (2014.02.08. 22:44) Eperlekvár ( "idő múltán"...manulya' szerint)
  • Mormogi Papa: @inszeminator: Nasszerű! (Állítólag Golda M. mondta ezt a Egyiptom egykori elnökének néhaivá válta... (2014.01.28. 19:20) Eperlekvár (befejezés)
  • Utolsó 20

ec-pec kimehec

szinesek

free counters

2015.02.13. 09:58 inszeminator

A rézkalapács ( első rész )

 

  - Honnan szerezte ezt a bort tizedes? - kérdezte Vadnai százados, amint újra beleszagolt kis kopott  bádogpohárba. Forgatta, újra beleszagolt  és elismerően csettintett. Ez olasz bor - nyilván maga is tudja. Már negyedik éve nem ittam ilyet.
    - Károlyi nem válaszolt, a kis kerek dobkályha lassan kihűlő parazsát nézte és mosolygott. Esteledett.
    - Nem akartam megsérteni - folytatta a százados - de amikor meglepődöm valamin, többnyire őszinte vagyok.
Nyilván az emberei csencselték valami olasz dezertőrrel, remélem fegyvert, vagy lőszert nem adtak érte...
    - Pénzért vették - felelte kurtán Károlyi tizedes.
    - Koronáért? - csodálkozott a százados.
    - Azt hiszik ér még valamit. Mindent eladnak, mert az ő pénzük még annyit sem ér.
    - Fegyvereket is...?
    - Leginkább lőszert, mert hazafelé tartanak. Nem akarják cipelni, vagy eldobálni. Innen a szomszédból is eltűnt két századnyi cseh, s még csak nem is keresik őket. És... csak hogy tudja százados úr, tőlünk is folyamatosan hazaindulnak. Már az őrséget sem tudom rendesen kiállítani. azt hiszem vége a háborúnak, de, hogy ennyire csúfos véget ér magam sem gondoltam.
    - Nem sajnálja a főhadnagyi rangját, a kitüntetéseit ? - mihez kezd ezután a zűrzavar után?
    - Visszamegyek tanítani Zilahra, a családom talán még ott van - merengett károlyi. Oda helyeztek tanítani, amikor nem tudtam kifizetni a kauciót és mégis megnősültem. Dacból tettem, egyáltalán nem szerelemből, mert hamar megúntam a háborút, a sebesüléseket, hülye nagyképű kardcsörtető hátországi főnökeimet.
    - Bátor ember maga főhadnagy - mondta elismerően a százados - ismerem a minősítését, komoly előmenetelre számíthatott volna de eldobta magától.
    - Van egy fiam is azóta - merengett Károlyi - az többet ér minden minősítésnél.

   -  Vadnai százados feje kissé előrebillent, szeme lecsukódott. Károlyi gyakran látott efféle pillanatnyi kiesést,  bor nélkül is - várt, tudta néhány perc múlva visszatér a tudata, de már nem ugyan oda. Felállt rágyújtott, kiállt a fedezék leszakadt ajtaja elé, s az október végi estét leste..Felhő egy tenyérnyi se, csak az olasz csillagok ragyogtak fenségesen, s kissé elszomorodott. Azon töprengett, hogyan lehetne rávenni a századost, hogy kövessék a cseheket, s hazainduljanak. Mocorgást hallott a háta megett, visszafordult.

   - Holnap lemegyek a kápolnához, szeretném, ha velem tartana - szólt a sötétből a százados hangja. Szerezzen még vagy két embert, több nem kell, és ne hozzanak semmi felszerelést, csak kulacsot. Hátha találunk valahol iható vizet.

   - A fehér falú, félig bedőlt tetejű kápolna alig egy kilométernyire, magányosan állt a völgyben. A szemközti olasz állásokból időnként lebotorkált valaki egy kisebb batyuval - ezt jól lehetett látni a magyarok oldaláról, s noha lőtávolon belül volt, a csomagos katonát senki sem háborgatta. Az utóbbi napokban azonban Vadnai százados hiába figyelte a túlsó hegyoldalt, senki nem mozdult, még a jól kivehető lőállásokból sem. Pedig messzelátóval figyelte, s nem akart hinni a szemének. Elmentek volna? Már napok óta ez a lehetőség izgatta, és valami gonosz szándékot sejtett.
   - Elmentek azok - morgott mellette Károlyi tizedes - nyugodtan lemehetünk.
A sziklás hegyoldal már lassan felmelegedett, talpuk alól laza omladékok indultak lefelé, veszélyes terep volt, a hatalmas testű százados alig tudott megállni a lábán. Kisebb nagyobb sziklák meredeztek ki gonoszul elállva az utat, de a százados örült némelyiknek, mert kissé megpihenhetett a fedezékükben. Nem bízott az olaszokban, jó célpont lehet a hatalmas testével, már kezdte megbánni a vállalkozását. Legelől, vagy ötven méternyire tőle, Károlyi tizedes haladt az egyik katonával. Gyakorlott, ügyes mozdulatokkal használta ki a nehéz terep adottságait, s jóval hamarabb leért a völgyecske sík szélére. Várt egy kicsit, míg a többiek beérték, s egy mozdulattal jelezte, hogy bújjanak a sziklák mögé. Amikor mindenki elhelyezkedett, fegyverét előre tartva a kápolna napsütötte keleti, épen maradt oldalához osont. Visszanézett, hogy minden rendben van e, s aztán megindult a déli oldalra, ahol a bejáratot sejtette. Az épület sarkánál hasra feküdt, lassan előrekúszott, ott már látta a ledőlt torony maradékát, melyen egy olasz katona feküdt.
   - Károlyi felállt, megindult a katona felé. Fegyvert nem látott a közelben, nyugodtan megtehette. Az olasz felült, hanyag mozdulattal tisztelgett, mintegy köszöntésként, s az előremeredő fegyvert látva unottan legyintett. Károlyi meglepetten viszonozta a köszöntést.
   - Dove sono soldati? - kérdezte, egyébre amúgy sem futotta volna.
   - ...ora sono lontani - válaszolta szomorkásan a katona. Lekászálódott a romos tornyocska oldaláról, s a bejárat felé intett.
   ...venga. Soldati feriti...
   - Károlyi követte a kifordult ajtajú bejárat felé, s belépett utána a kápolnába. Homály, és éles fénycsíkok. A beszakadt tető gerendái között sütött be erősen a nap. A bűzt ami megcsapta az orrát, csak néhány pillanat múlva vette észre ahogy a néhány megmozdult testet is a szanaszét szórt szalmán.
   -...altri? 
   - ...gia molto lontani - legyintett a katona, s egy feltérdelt férfire mutatott. - officier...
Károlyi körülnézett, s aztán kiballagott a romos, rémesen büdös épületből. A kápolna oldalánál intett a többieknek, s azok mintha  látványosságra sietnének egyhamar oda siettek. Rangidősként Vadnai százados lépett be, de rögtön meg is torpant a látványtól. Csak miután kissé megszokta a büdösséget, akkor lépett közelebb a térdelő officier'-hez.
   - Ezek maguk alá szartak, vagy mi - fordult Károlyihoz ingerülten.
   - Egyik sem tud járni - felelte amaz - úgy látom magukra hagyták őket.
Az "officier" ekkor közelebb kúszott, lassan, egészen közel, és megérintette a százados kulacsát. Vadnai dühösen csapta el a kezet. Károlyi a mozdulatot látva, kissé megharagudott a századosra, leakasztotta a sajátját. Intett a két kisérő katonának, s azok ugyan így tettek. Az olaszok mohón ittak, mint akik napok óta nem jutottak vízhez, s amikor vissza akarták adni a kulacsokat, a tizedes leintette őket. Vadnai százados csodálkozva pillantott rá, nem értette a nagylelkűséget.
   - Van elég kulacsunk odafenn -vetette felé a tizedes, s most már vizünk is lesz, tudom hol találunk. Az olaszok elmentek, nincs aki vigyázza.
   - Rendben - mondta Vadnai, és kifelé intett. Elegem van ebből - mondta keserűen.
Károlyi is megfordult, hogy kövesse a századost, de az "officier" elkapta a zubbony szegélyét, s feltartott mutatóujjal jelezte, hogy még akar valamit.
Beletúrt a szalmába, kicsit kotorászott, s egy rongyba csavart valamit húzott elő. Óvatosan bontogatta, mint feltett kincset, s a tizedes felé nyújtotta. Az erős napfény aranyként csillant meg a tárgyon, de Károlyi rögtön látta, hogy csak réz. Egy kicsiny rézkalapács. Talán másfél arasz de semmivel se több. Finom, míves fanyél, s azon olyasmi rézbetétek, mint valami egzotikus ábra. 
   - Mit kezdjek vele - kérdezte a tizedes, de látva az olasz ragyogó ábrázatát amivel kínálta, elmosolyodott. Bólintott köszönetként. Kicsit még alaposabban szemügyre vette, hogy emelje az ajándék értékét, s aztán zsebre rakta.
Kifelé menet a százados derűsen csapott a vállára - na maga sem megy haza üres kézzel úgy látom...
    - Hazamegyünk, valóban? - vigyorgott Károlyi tizedes. Parancs nélkül?
    - A fene az átkozott monarchiába, egyék meg amit főztek. Az emberek legyenek útra készen. Holnap reggel elindulunk - felelte a százados, és úgy lépett ki a romos kápolnából, mint aki nagy elhatározásra jutott.

   Este felé Vadnai százados ábrándos képpel sétálgatott a durva gerendákból eszkábált fedezék előtt, amikor megjelent Károlyi, egy újabb kulaccsal. Olasz bor volt abban, a százados rögtön sejtette.
   - Komolyan gondolta a holnapi indulást? - érdeklődött a tizedes, s amikor Vadnai aprókat bólogatva helyben hagyta korábbi merész kijelentését, átnyujtotta a kulacsot.
    - Isten éltesse, a magáé - Köszönt, kifelé indult, de a százados szava megállította.
   - Megvenném magától azt a rézkalapácsot főhadnagy, bár fizetni nem tudok érte - mondta csendesen.
Károlyi visszafordult, várt, miként folytatódik az ajánlat. S aztán hirtelen megszólalt

   - Lemegyünk a tanyaházhoz, és kérek tíz  szabad percet odabenn.
   - A százados először nem is értette mit akar, de aztán beleegyezett.
   - Rám bízták ugyan a kommendánsok - mondta töprengve - itt a kulcsa, de leltár sehol. Elszivárogtak azok is. Azt visz- amit akar. Nemigen tudom mi van odabenn, de csak talál valami használhatót..

   - A tanyaház környékén egy árva lélek se volt, nemhogy rendes őrség, mint korábban. Vadnai kinyitotta a rozoga kaput, és elővette kulcsos zsebóráját. Még öt perc sem telt el amikor zsákkal a vállán, s egy másikkal a hóna alatt megjelent a tizedes. Szabad kezében már ott volt rongyokba csavarva a rézkalapács.
   - Köszönöm, vigyázzon rá, értékes darab - mondta kissé szuszogva,s elindult a körlete felé.

   - Vadnai százados gyertyát gyújtott, kiterítette maga elé a rongyokat, úgy bámulta a rézkalapácsot. Nézte nézegette, s közben egyre jobban izgatta a tanyaház. Ami odabenn van senkié - de itt hagyni szabad prédaként súlyos vétség lenne. Így határozott, s hatalmas testét kinyújtva ledőlt a lapos szalmazsákra.
    

   

    

 

1 komment


A bejegyzés trackback címe:

http://inszeminator.blog.hu/api/trackback/id/tr687169319

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2015.02.15. 16:06:04

Nagyon érdeklődve várom a folytatást.