inszeminátor

Majd kiderül

Friss topikok

HTML

Ami van...

Utolsó kommentek

  • Mormogi Papa: @jose maria padilla: @inszeminator: Hmmm... eszembe ötlik egy régi nóta szövege: "Mert az nem ... (2017.10.10. 16:00) Állj, ki az? Tovább!!
  • inszeminator: Na de ilyet... Hogy mik vannak... Azért a cserebere néhány pofa sör takarásában szerintem lebonyol... (2017.10.03. 20:10) Állj, ki az? Tovább!!
  • jose maria padilla: Te jó ég, de régen jártam erre! Insz, vero adott nekem egy címet küldtem neked mélt. Aztán kaptam ... (2017.10.02. 13:55) Állj, ki az? Tovább!!
  • v_e_r_o: Kedves Insz! talákozót szervezünk, (gasper, padilla örm, mormogi és te) holnap (2017. 06. 08.) du ... (2017.06.07. 11:18) 60
  • inszeminator: Sajnos ebben az "Exek az édenben" világban nem sok olvasója lehet Platonov -nak. Őszintén szólva m... (2017.05.06. 07:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Kabai Domokos Lajos: "Platonov az orosz irodalom nagy hatású írója, művei szamizdatban voltak olvashatóak. Életműve az ... (2017.05.05. 19:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Mormogi Papa: Küldtem emilt ! Üdv MP (2017.04.11. 13:03) Állj, ki az? Tovább!!
  • Mormogi Papa: Sajnos csak ilyen későn ugrott be a "társ vicc", amit a hetvenes években hallottam valamikor. Absz... (2016.08.21. 12:28) 60
  • Mormogi Papa: Köszönöm, valóban meglepett a végkifejlet. Nagyon érdekes adalék ez a 100 éve történtekhez... (2015.03.25. 17:33) A rézkalapács ( harmadik, befejező rész )
  • Mormogi Papa: Nagyon érdeklődve várom a folytatást. (2015.02.15. 16:06) A rézkalapács ( első rész )
  • Mormogi Papa: Pedig elegendő lenne hetente kétszer - állította a fritzkahndozás apostola :-P (2014.10.27. 00:45) Naponta négyszer...
  • Mormogi Papa: Sejtettem én is. NE bánd, hogy "ránoszogattak" - a kor lenyomata van benne, későbbi nemzedékek ok... (2014.02.09. 17:08) Eperlekvár ( "idő múltán"...manulya' szerint)
  • inszeminator: Nem ismertem az idézett sorokat, épp ezért köszönet. A történet nagyjából, illetve túlnyomórészt i... (2014.02.09. 09:57) Eperlekvár ( "idő múltán"...manulya' szerint)
  • Mormogi Papa: On pouvait prendre pour confesseur Sa femme son enfant sa soeur Sans être sûr d'ouvrir son coeur A... (2014.02.08. 22:44) Eperlekvár ( "idő múltán"...manulya' szerint)
  • Mormogi Papa: @inszeminator: Nasszerű! (Állítólag Golda M. mondta ezt a Egyiptom egykori elnökének néhaivá válta... (2014.01.28. 19:20) Eperlekvár (befejezés)
  • Utolsó 20

ec-pec kimehec

szinesek

free counters

2013.02.17. 19:34 inszeminator

Kepi, CiviLINCOLN

   "A kíméletlen 1861-65-ös polgárháború az amerikai nemzettudat máig sajgó sebe. Hollywood a politikai korrektség korában még kevésbé mer hozzányúlni, mint korábban.

 Akinek alkalma nyílik átvizsgálnia az Egyesült Államokban egy nagyobb könyvesbolt kínálatát, csodálkozva fedezi fel, hogy az amerikai polgárháború történetéről ugyanannyi könyv kapható, mint az amerikai történelem más korszakairól együttvéve. A rendkívüli érdeklődésre való tekintettel a kiadók ontják a visszaemlékezéseket, csataleírásokat, képgyűjteményeket, életrajzokat, elemző és összefoglaló műveket. Közel húsz éve megjelent kötetében James M. McPherson amerikai történész azzal a megállapítással kezdte a bibliográfiát ismertető fejezetet, hogy „több mint 50 000 könyv és röpirat foglalkozik kizárólag a háború éveivel – nem számítva a megszámlálhatatlan cikket, doktori disszertációt és kéziratgyűjteményt; azt is mondhatnánk, hogy angol nyelven több könyv foglalkozik Abraham Lincolnnal, mint bárki mással a világon, leszámítva Názáreti Jézust és William Shakespeare-t”.

( Filmvilág )

- - -

A leghíresebb polgárháborús történet azonban a következő évtizedben hódította meg a nézőket: Victor Fleming 1939-es Elfújta a szél című filmje. Az egykori Konföderáció államaiban élő lányok állítólag mélységesen fel voltak háborodva azon, hogy a közismert regény hősnőjét nem egy déli színésznő alakította, hanem az angol Vivien Leigh, és csak azzal vigasztalták magukat, hogy még mindig jobb lesz így, mintha egy „jenki” lány kapta volna a szerepet. (Hogy ki is az a sokat emlegetett „jenki”, ezt legjobban E. B. White amerikai újságíró foglalta össze. „A külföldiek szerint a jenki amerikai. Az amerikaiak szerint a jenki északi. Az északiak szerint a jenki keleti. A keletiek szerint a jenki új-angliai. Az új-angliaiak szerint a jenki vermonti. A vermontiak szerint a jenki olyan ember, aki gyümölcstortát eszik reggelire…”)

( Filmvilág )

- - -

"Pivány Jenő adatai szerint körülbelül 800 magyar harcolt a polgárháborúban, közülük 7 volt tábornok (ebből 5 dandárparancsnok), 15 ezredes, 2 alezredes, 13 őrnagy, 12 százados és több alacsonyabb rangú tiszt. A közkatonák létszámát még csak körülbelül sem lehet megállapítani, mivel a hivatalos névjegyzékekben nem szerepel a katonák nemzetisége, legfeljebb csak vezetéknevek alapján tájékozódhatunk és akkor sem mindegyikről állítható, hogy magyar, avagy magyarországi kötődésű lenne az illető. Az Amerikai Egyesült Államokba kivándoroltak elsősorban (elvi okokból) az északi oldalon harcoltak a polgárháborúban. Azonkívül, hogy magyarok is szolgáltak nagy számban, az északi hadsereg a magyar nyelvet használta a rejtjeles üzeneteknél. Ezt a kódot a déliek nem voltak képesek megfejteni, mivel nagyon kevés magyar szolgált közöttük, így nem tudhatták, milyen nyelvről van szó."

"Wikipédia"

   - Nagyon sok hasonló érdekességet lehet kimazsolázni a neten föllelhető szerzeményekből. A halottak számát, nagy csaták helyét idejét, és persze a valódi okot is, mely elég nyilvánvaló lehetett abban az időben, s amit a rabszolgafelszabadítás' az emberiesség nemes mázával igyekezett eltakarni. Hogy ebből a célból halt volna meg 620.000, azaz hatszázhúszezer ember...? s persze mindkét oldalon feketék is?

   - Na persze ki lehetett bújni a sorozás alól, derék polgárok ifjai 300 aranydollár fejében meg is tehették. A New-vork bandái c. film e felfordulással fejeződik be - háromnapos ribillióval, melyet persze levertek, s a maradék forrófejüek mehettek szépen a vágóhídra.

   - Mert nyilvánvalóan az volt, s ezen semmiféle szédelgő humanizmus semmit nem változtat. Érdemes végignyálazni a két országrész, észak és dél vámok miatti veszekedését, kisebb háborúskodásait, s mindjárt megváltozik a kép. Ezek a derék amerikaiak akkoriban még csak egymást taposták ahol lehetett, gazdasági célokat másnak álcázva. Egekbe emelték a vámokat, törkretéve ezzel a déliek életlehetőségeit, hát persze, hogy ellenálltak.

 - - -

   "A két országrész közötti gazdasági érdekellentét és a belőle következő belpolitikai dichotómia nem tűnt feloldhatónak. Valahányszor vámtarifa emelésre került sor és ezt ellenezve a déliek azzal érveltek, hogy tönkreteszi a kereskedelmüket, Észak azzal vágott vissza, hogy az alacsony vám pedig az ipari termelésnek kedvezőtlen és a Dél különben is morálisan bűnös rabszolgatartó. Erre a déli viszontválasz arra mutatott rá, hogy az északi gyárakban a munkafeltételek és munkakörülmények nem állnak valami távol a rabszolgatartástól és hogy a szövetségi költségvetést aránytalanul nagy részben töltik fel az amúgy is szegényebb déli országrészben beszedett összegek. A vita általában mind filozofikusabbá vált, mígnem az absztrakcióban anélkül elhalt, hogy bármit megoldottak volna a problémákból. Ez a fajta patthelyzet évtizedek óta állt fenn, miközben a közbeszéd hevessége egyre fokozódott. Már az 1832-33-as dél-karolinai nullifikációs válság során is szecesszió fenyegetett, azóta pedig majdnem három évtized telt el a kiút meglelése nélkül.

(Wikipédia)

    - Évekkel ezelőtt, nyár közepén, megunván, s főleg megszenvedvén a "Nagy Alma" rettenetes forróságát buszra szálltam a Brodvéééjn, mely dacolva Manhattan szigorú rácsszerkezetével átlósan vág át hosszában a híres városrészen. Nem mentem végig, mert egy Military shop látványa leszállított.
   - Megvettem a híres Kepi Civil War sapkát, a kéket természetesen, a szürkére rá se néztem. Mint kiderült kínai gyártmány volt, mert - na ezt inkább hagyjuk...( Írtam is  róla egy blogbejegyzést ) Éveken át viseltem, erősen megkopott, ahogy a nimbusza is, mert egyet, s mást olvasgattam időközben a polgárháborúról. Nem cseréltem újra, már nem volt sok kedvem hozzá, s amint lehetett rendeltem a neten egy szürkét - manapság télvíz idején inkább abban járok.

    - A múlt héten a fehérvári "ósenyben" vásárolván ebédidőben betértem a kínai etető részlegbe - nincs más - ha lenne az is török esetleg thai lehetne, mert az kell mostanában a magyarnak. Üres asztalt keresve tébláboltam, amikor megpillantottam egy házaspárt. A műanyag kés és villa előkelően állt mindkettejük kezében, mintha megmerevedtek volna.
    - Nem tetszett, ahogy hideg szemekkel bámulnak. Nyilvánvalóan külföldiek lehettek, nem túristák, azok nem ilyen helyekre járnak. Házat vehettek a közelben, vagy legalábbis a balaton közelében, s beugrottak ebédelni a kínaihoz. Hollandusoknak néztem őket, Van Haas tiszteletes és neje, aki mozdulatlan karjait vékony testéhez szorítva függesztette föl ebédjét a látványt észlelve.
   - Levettem a szürke sapkát, gondosan magam elé helyeztem, hogy jól láthassák onnan a boxból, s enni készültem. Ők is újrakezdték, jól nevelten, ahogy a líceumban tanították - egyenes derékkal, kimért mozdulatokkal szótlanul. Időnként felém néztek, máskor hosszasan rosszalló rosszaló pillantásokkal méregettek, mintha...

   - Igen, mintha az egykori Batáviában lettünk volna, de legalábbis a Keletindiai Társaság valamely ültetvényén, ahol is a nagytiszteletű úr döbbenten észleli, hogy a kis mezítlábas szolgagyerek belehugyozik a harmóniumba.

   - Féladagot vettem, hamar végeztem vele, fölvettem a szürke sapkát, s a tálcával széles kört leírva elsétáltam az általuk birtokot box előtt. Jól esett a séta. Tudom elrontottam az ebédjüket, de oda se neki. Mozdulataikban, hideg megvető pillantásaikban láttam hová könyveltek el egy sapka miatt.
   - Ha esetleg mégsem hollandusok lettek volna, az sem nagy baj. Bennszülött vagyok, s régi tisztelője a harmóniumnak, de a kioktató gőgöt kinevetem, s a Spilberg filmjét sem fogom megnézni, mely a nagy LINCOLN-nak állít hamis emléket.

 

2 komment

Címkék: nem túsistá


A bejegyzés trackback címe:

http://inszeminator.blog.hu/api/trackback/id/tr565081607

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2013.02.18. 21:36:05

Jó írás - s jutott eszembe számtalan… :-P
Egy emlék: valami (spagetti?) westernben kis társaság szemléli aggodalmasan a távolról sebesen közelítő porfelhőt - mármint, hogy milyen színű a mundérjuk, mert katonák lesznek, semmi kétség. Megérkeznek a lovasok, s ruha, sapka - minden szürke. Ennek megfelelően köszöntik is őket, mire a kapitány leporolja a zubbonyát s lám: az út szürke pora alól előtűnik a kék szövet…

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2013.02.18. 23:48:28

Úgy emlékszem a "Jó, a Rossz és a Csúf" egyik a korra valószínüleg jellemző jelenete volt amit említettél.
A beharangozott film megjelenése után, most kicsit hosszabban keresgéltem a neten a kor eseményeivel kapcsolatban, s egyre inkább dühít az utólagos ajnározás...
Persze Amerikai módi - kisebb nagyobb vállalkozásaik' mögött mindig van valami gyomorgorgató.