inszeminátor

Majd kiderül

Friss topikok

HTML

Ami van...

Utolsó kommentek

ec-pec kimehec

szinesek

free counters

2012.09.18. 12:07 inszeminator

Gagarin érkezése

- Késő délután teljesen megtelt az 'ambulancia...'

- Nevezetes hely volt a kerületben, egyesek Feltámadásnak, mások Sárgarigónak is nevezték, ez utóbbit a sötétsárga olajfestékről kapta, de csak a legöregebbek emlékeztek már a régi névére, az igazira. A fiatalabb nemzedék, akik a felszabadulás körül születtek, leginkább Feltámadásként emlegették, s aztán mindent elsöpört az Ambulancia. Ez tűnt a legelfogadhatóbbnak. Az öregek is hamar megszokták, mert jól illett a gyógyhely szelleméhez, de leginkább elnyűtt állapotukhoz, s a közeli gyógyszergyárban összeszedett nehéz nyavalyáikhoz.

- Hárman vörös zászlókkal érkeztek aznap - nekitámasztották a hajlított fából készült míves ruhafogasnak, és letelepedtek a pult előtt. Rozgonyi úr, a csapos, aki nem volt elvtárs, mert az éberebb hivatalosságokat zavarta túl sok iskolája, melyeket külföldi alkalmazásai során szerzett - bizalmatlanul nézte a zászlós vendégeket. Jól ismerte a bevonuló társaságot - Bélát is, a szomorkás hímkanárit, akit a brigád vezetője hozott állami kalitkájában. Béla alkalmazott volt a gyógyszergyári kémia XII-ben ahol a szénmonoxid váratlan megjelenéseire kellett ügyelnie. Ha elhallgatott és hanyatt vágta magát, kapott egy kis állami pálinkát a csőrébe, ettől feléledt, és a rend helyreállt. Saját mentőszekrénnyel is rendelkezett sürgős esetek alkalmára, s a brigád csak akkor tért vissza munkájához, ha Béla újra éneklésbe kezdett.

- Vörös zászlók a 'Kék Rókában'...? - és mindjárt három? Mert se nem Feltámadás, se Sárgarigó de legfőképpen 1325 számú vendéglátói egység nem volt soha Rozgonyi úr gondolataiban, csak a Kék Róka, s az ottani izgató rejtély emlékére, hogy ...járt e valóban Cecil a Török utcában...?

- Sokszor látta a darabot Varsányi Irénnel és Bajorral is, és mindannyiszor beleszeretett a titokzatos nőbe, aki Bajor Gizi volt. Varsányi Irénnek nem voltak titkai, érdektelennek tartotta, hiányzott belőle mindaz amit a másik nő sugárzott. Varsányi nem járhatott arra, de Bajor Gizi annál inkább.

- Ez a nő...ez a kis nő, micsoda izgalom...-motyogta magában hazafelé a villamoson, és arról álmodozott, hogy betér hozzá egyszer, a már már külvárosi kis terecske oldalában épített házba, melynek földszintjén külországi útjain megkedvelt kispolgári kedélyű, a környezethez illő, kéttermes kávéházfélét rendezett be zónával, halk megnyugtató zongoramuzsikával.

- Ma már, csak egy fekete pianínó jelentette a valamikori zongoramuzsikát, melynek helyén kényelmesen elfért volna egy kisebb asztal két székkel, de Rozgonyi úr nem volt hajlandó megválni tőle. Éveken keresztül igérgette, eltávolítja, hogy nőhessen a bevétel az előírt tervutasítás szerint, de csak az időt húzta, s végül sikerült meggyőznie a kerületi elvtársakat, hogy a dolgozók igényes szórakoztatásához nemcsak a válogatott italok, hanem kultúrális tevékenységek is hozzájárulhatnak, s ennek bizonyságául meghívta a közeli gyógyszergyár csasztuskabrigádját, akik boldogan jöttek, mert egyéb dolguk amúgy sem volt.
- A fekete pianínón kívül már amúgy sem emlékeztette semmi Rozgonyi urat a hajdani időkre, legfeljebb a ház előtt kanyarodó villamos egyre hangosabb csikorgása ahogy körbevicsorgott a kis terecske oldalában.
- A szemközti optikus is maradhatott a boltjában, de csak segédként - egyetlen hiteles mozdulatsor maradt meg régi életéből, s ez a rolóval volt kapcsolatos, melyet esténként úgy csapott le hatalmas nyikorgással, hogy beleremegett a ház.
- Zárás után gyakran átballagott a valamikori Kék Rókába, olykor a pianínót is kipróbálta, és fejcsóválva kellett megállapítania,, hogy immár élvezhetetlen, olyannyira lehangolódott.

- Rozgonyi úr tisztában volt a vörös zászlók jelenlétével, tele volt minden újság a nagy vendég másnapi érkezésével, tudta, hogy a népek majd kivonulnak és ünnepelnek, mert ember járt a világűrben, először a történelemben.
- Igazi szocialista hős, s ez az ember három napig a mi országunk vendége lesz.
- Honnan tudja, hogy ő volt az első, kérdezte a kis kopasz optikus, aki oly megvetően rángatja esténként egykori üzlete rolóját és vékony ujjával Rozgonyi úr széles mellkasa felé bökött. Legfeljebb ő volt az első, akinek sikerült visszajönnie. Nem gondolja?
- Mindig ez a dekadens rémlátás - morogta Rozgonyi úr - nem törődött a savanyú megjegyzéssel – a zászlós brigád korsóit csapolta, és töltött egy felest Bélának is. Kálmán úr a társaság feje és Béla patrónusa, minden kör alkalmával a madárra emelte a kis poharat, s csak azután foglalkozott saját sörével. Sokáig élj Béla - mert addig élünk jól mi is...! Másképp nem is tudnánk teljesíteni az ötéves tervet!
- Néhányan felröhögtek a közelében, de nem törődött vele. A két rendőrt nézte, amint hangos jóestét' köszöntéssel beléptek a helyiségbe, s röhögés abbamaradt. Lassan körbejárták az asztalokat, némely vendéget igazoltattak, egyikük megsimogatta a fogashoz támasztott vörös zászlókat és elégedetten biccentett.
- Rozgonyi úr rögtön megbocsátotta a szászlók jelenlétét és szélesen elmosolyodott. Nem sokáig maradtak az egyenruhások, pedig tömve volt az üzemegység, s csupán egy szakállas fiatalembert vittek el a nőjével együtt,akinek nem volt munkahely a személyi igazolványában.
- Amikor végre kiléptek az ajtón, Kálmán úr egy oldalsó székre helyezte a kalitkát, és kártyát vett elő. Kezdhetjük, kolléga urak...!

- Hosszúra nyúlt az este. Éjfél tájban már megbánta,hogy belekezdett a kártyázásba, nem is rendelt több italt Bélának, csak magával törődött, mert elfogyott a pénze. Lopva Rozgonyi urat leste,miként lehetne a kedvében járni, Hitelre, ismerve Rozgonyi úr hajthatatlanságát nem számíthatott. Kölcsönre sem. Csak a zálog jöhetett számításba. Óra, nagykabát, bármi egyéb tárgy, amit Rozgonyi ha szükség volt rá értékesíthetett.
- Kálmán szomorkásan körbenézett. A kanári szóba sem jöhetett. Hétfőn, amikor újrakezdődik a műszak szükség lesz rá. Rögtön jövök - mondta, és a pulthoz ballagott. Intett Rozgonyinak, hogy hajoljon közelebb, súgott valamit a fülébe.
- Zászlót...?- egyenesedett föl Rozgonyi megütközve.
- Csendesebben - sziszegte Kálmán - holnap visszajövök érte. Hétfőn reggel mindenképp le kell adnom a portán,mert aláírtam.

- Későre járt, kevesen voltak már a teremben - Rozgonyi töprengett egy kicsit, de legalábbis úgy tett minta elgondokodna egy vörös zászló értékén, s közben az Indiánt figyelte amint az belépett egy gitárossal,meg egy harmonikással.
- Poharakat készített a keze ügyébe - nem bánom - mondta megenyhülve - de csak vasárnap estig, érti...?
- Kálmán visszament az asztalához, beleivott a sörébe - folytatjuk főnök..? - kérdezte valaki a társaságból.
- Persze, hogy folytatjuk, csak meg kell keresnem ami még megmaradt. Sok zseb nemigen van egy nyári ruházaton, de sikerült megtalálnia a százast, amit a pultostól kapott.
- Amaz mintha csak a pénzét féltette volna, mert vörös zászlóval kereskedni nemigen jó üzlet, bekiabálta az utolsó tíz percet.

- Még tíz perc és záróra, figyelem a mutatókat...
- Tíz perc egy partira sem elég, de Kálmánnak sikerült ezalatt kettőt is veszítenie. Szinte várta, hogy vége legyen, s amikor vége lett, átballagott az Indián asztalához.
- Játssz valamit - tudod mit...
- Rozgonyi hallott mindent - egy csaposnak jó füle van - tudta mikövetkezik, ha ezek hárman benéznek ilyen késői órán. Névnap, halottbúcsúztató, mindegy honnan érkeznek, csak a hangulatért jönnek, fel vannak már töltve rendesen.
- Mit játsszak...?
- Tudod te azt...amit mindig...zárás előtt.
- A harmonikás egy könnyű futammmal jelzett, hogy részéről mehet a dolog, az Indián kicsomagolta a hegedűjét és komótosan elhelyezte az álla alá.
- Rozgonyi a pultra könyökölve dúdolta a refrént:

- '...csak azt nem mond, hogy hűvös a börtön,
és éjjel rács van a csillagokon,
dupla rács van a csillagokon...'

- Később a kis terecske oldalában három férfi ballagott szótlanul. Sötét éjszaka volt. Csillagfényes augusztusi éjszaka. Kálmán a sarkon kezet fogott a másik kettővel, elköszönt. Ezek vátak egy kicsit, rágyujtottak, s amikor a főnök eltűnt a sötétben lehúzták a vásznat a rúdról, zsebregyűrték, s a csupasz rúddal ballagtak tovább


 

9 komment


A bejegyzés trackback címe:

http://inszeminator.blog.hu/api/trackback/id/tr274785659

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2012.09.20. 21:10:15

A tö9rténet és a hangulat, az atmoszféra nagyon ott van…

Sajnálom, hogy csak most értem ide - ez a pár nap sokat kivesz :-P

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2012.09.21. 05:34:24

@Mormogi Papa:
Hát igen...
Ebben az ikszfaktoros, ájpodos, pártoktól bűzlő csodavilágban talán sokan nem is értik, érthetik miért is fordulhat az ember vissza egy kissé.
Nem nosztalgia, ezek inkább csak rajzok kiveszett,meghaladott alakokról.
Hogy nagyképű legyek, Kosztolányinak van egy Alakok c. sorozata amit volt szerencsém meghallgatni a rádióban, ez olykor eszembe jut, inspirál.
Nincs benne sex, sem lövöldözés melyek nélkül már nem jut el az agyakig szinte semmi.
Ez van...
Ü:
Insz...

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2012.09.23. 14:10:35

@inszeminator: Nekem még sok más írás is beugrott - Krúdytól a régi (még normális) Reif Györgyig :-)

Megannyi érdekes, izgalmas karakter - és semmi egyéb. Tálentum, az van - és semmi ikszes :-P De nekünk így is jó...

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2012.09.24. 13:38:37

@Mormogi Papa:
Mindig meg tudsz lepni valamivel.
Reif Györgyről például semmit sem tudtam, pláne a származásáról.
Érdemes volt utánanézni.
Kösz...

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2012.09.25. 20:24:21

@inszeminator: Nincsen ebben semmi érdem :-)
Mint már meséltem, évfolyamtársa volt közeli rokonomnak… még azelőtt.
De mondhattam volna azt is, hogy Kirch Kálmán hegesztő…
www.szosszenet.hu/orkeny_rossz_alom.html

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2012.09.26. 08:20:34

Sajnos nem találom az egyperces kötetet, s így nem tudom az írásnak a címét, mely egy íróemberről szól, aki valamely vízparti alkotóház gondnokával beviteti magát a tóba és...

Nem tudom kire, esetleg kikre gondolhatott Ö.I. s pláne ki mindenki vehette magára a célzást.
Akkoriban egy kicsit Reif et-ra is gondoltam, aki már nem is volt Reif et. inkább valami más.

coucou 2012.09.26. 10:01:54

Gagarin érkezése mellett szeretnék gratulálni egy pici jövevény érkezéséhez is! :)
Üdv: coucou

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2012.09.26. 16:29:35

Gyorsan terjedhetett a hír Domokos érkezéséről.
Benedek apa lett én meg nagyapa.
Nagyobb öröm mint Gagarin érkezése.
Kösz, hogy erre jártál.
Üdv:
Insz...

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2012.09.26. 16:36:47

@coucou:
Az előző válasz természetesen Neked szól coucou...
Üdv:
Insz...