inszeminátor

Majd kiderül

Friss topikok

HTML

Ami van...

Utolsó kommentek

  • inszeminator: Köszönöm!!!! Egyébként nem tudom melyiket vállalja szegény bbjnick, azt hiszem egyiket sem Marad a... (2020.08.22. 13:13) MMA levél
  • jose maria padilla: tiszta szívből!!!!!!!! bbjnick nem csak csúnya nő, hanem fodrász is? besz..... (2020.08.22. 12:42) MMA levél
  • inszeminator: Köszönöm Bbjnick.Rákerestem erre a névre, de valami fodrász szalon ajnlotta magát erősen. Szerencs... (2020.08.21. 21:42) MMA levél
  • Szabó A. Imre: Szívből gratulálunk! (2020.08.21. 14:39) MMA levél
  • inszeminator: Egy blogon olvastam: „A történelmi tudás diktatórikus irányítása azokhoz a jól ismert, gyászos mó... (2018.07.19. 14:48) Állj, ki az? Tovább!!
  • Alfőmérnök: Elolvastam a könyvet, nagyon tetszett és köszönöm szépen. Jó, hogy megírtad és jól írtad meg. Aki ... (2018.07.19. 07:41) Állj, ki az? Tovább!!
  • Mormogi Papa: Hál' Istennek, én már nem ismertem... (2018.06.14. 14:23) Kérdés
  • Mormogi Papa: @jose maria padilla: @inszeminator: Hmmm... eszembe ötlik egy régi nóta szövege: "Mert az nem ... (2017.10.10. 16:00) Állj, ki az? Tovább!!
  • inszeminator: Na de ilyet... Hogy mik vannak... Azért a cserebere néhány pofa sör takarásában szerintem lebonyol... (2017.10.03. 20:10) Állj, ki az? Tovább!!
  • jose maria padilla: Te jó ég, de régen jártam erre! Insz, vero adott nekem egy címet küldtem neked mélt. Aztán kaptam ... (2017.10.02. 13:55) Állj, ki az? Tovább!!
  • v_e_r_o: Kedves Insz! talákozót szervezünk, (gasper, padilla örm, mormogi és te) holnap (2017. 06. 08.) du ... (2017.06.07. 11:18) 60
  • inszeminator: Sajnos ebben az "Exek az édenben" világban nem sok olvasója lehet Platonov -nak. Őszintén szólva m... (2017.05.06. 07:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Kabai Domokos Lajos: "Platonov az orosz irodalom nagy hatású írója, művei szamizdatban voltak olvashatóak. Életműve az ... (2017.05.05. 19:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Mormogi Papa: Küldtem emilt ! Üdv MP (2017.04.11. 13:03) Állj, ki az? Tovább!!
  • Mormogi Papa: Sajnos csak ilyen későn ugrott be a "társ vicc", amit a hetvenes években hallottam valamikor. Absz... (2016.08.21. 12:28) 60
  • Utolsó 20

ec-pec kimehec

szinesek

free counters

2011.01.08. 16:18 inszeminator

Csillaghegy határán...

 

 - Csillaghegy határán, a Péterhegy aljában, ahol most elegáns színes villák virítanak, egykor búzatábla sárga kalászait lengette a szél.  Nyáridőben lehallatszott a strand hangszórója zenékkel és talált gyerekekről szóló sürgető felhívásokkal, Jancsikákról és Juliskákról, kik szüleiket keresték, miután azok megfeledkeztek róluk a nagy vigalomban.

 

 

- Itt élt a Morvai gyerek a főút túloldalán elterülő téglagyár munkásai között a telepen. Időnként megbontották a strand keritését, beszökdöstek abba a másik világba, ahol klottgatyában lubickoltak az elegáns medencékben amíg ki nem zavarták őket, s mehettek vissza a saját kubikgödrükbe viháncolni, abba a zöldesen nyúlós valamibe, ami feltört az elhagyott agyagbányában.

 - Jó volt az is, de más. Nem volt zene, meg fagylajtos’ sem, és nem bámulhatták az elegáns, hosszúcombú napernyős kisasszonyokat. 
 - És persze azok sem bámulhatták őket, az aranybarna ruganyos testüket, hosszú, vágatlan hajukat, mely rátapadt a koponyájukra.

 

 - Az öreg Morvai nem ivott. Azt mondta becsületes életet akar élni. Inkább kártyázott nagyban.
 - Jól ment neki a lap, néha nagyon is jól - persze nem odahaza a téglagyári telepen - máshol, idegenek között, nyilvános helyen a belvárosban, ahol az ő keze volt a legdurvább kéz mely a lapokat fogta.

 - Ilyenkor ünneplőbe öltözött – így vegyült el a fehérgallérosok között. Befogadták, mert jól játszott - nagy tétekben - mely téteket csak fillérek jelezték az asztalon.

 

- Amikor híre ment, hogy látta valaki egy kávéház mellékutcára néző oldalablakában amint nem az övéi között tölti az estét, Morvai bosszankodva fogadta a sustorgást. Keményebb lett, pedig korábban sem kímélte az embereit a nehéz munkában.

 - Odahaza nem esett szó a dologról, nem nagyon beszélt a feleségével a fia születése óta. Ervint nem tartotta a saját fiának de elfogadta.
 - A telep apró lakásaiba inkább csak télen húzódtak be az emberek, úgy éltek mint valami kommunában egymás hegyén hátán, bármi megtörténhetett. Volt ott lopás, még gyilkosság is, néha eltűnt valaki hosszabb időre, aztán előkerülve nehezen bírta a nehéz munkát, elszokott tőle. A téglagyár szinte rommá darálta az embereket, férfiakat, nőket, egyiket sem kímélte. Nyári éjszakákon, amikor a szedett vedett házak ajtaja ablaka nyitva volt, messzire hangzottak a nehéz nyögések köhögések, amire válaszul a környék kutyái is felébredtek.

 - Az öreg Morvai is eltűnt, de ő nem került elő soha többé.

 - Ervin magányosan nőtt fel, idegenül. Morvainé félt tőle. Az arcától félt, a tekintetétől. Nem tudta mi rejtőzik a fiában. Nem látott még olyan gyereket, aki soha nem nevet, még egy mosoly sem tellett tőle.

- Amikor katonának vitték szinte megkönnyebbült, s csak később vette észre, hónapok múltán, hogy néha hiányzik a fia. Levelet nem írt, várt, azt sem tudta, hol van, melyik kaszárnyában.

- Egyik másik, akikkel együtt vonult be, néha hazajött, de hiába kérdezte őket, csak a vállukat vonogatták. Megvan – ennyi volt a válasz.

- Amikor végre előkerült, Morvainé is sütött főzőtt, hogy kedvében járjon, de a fiú ahol lehetett továbbra is kerülte.
 - Tíz nap jutalomszabadság – mondta, a többi nem érdekes. Pedig Morvainé tőle szerette volna megtudni, mi lett az egyik telepivel aki meghalt. Egyidősek voltak, együtt vonultak be, a fiú már háromszor is járt otthon és most meghalt. Miért?

 - A tizedik nap végén, már elmenőben Ervin csak annyit mondott…

- Én lőttem le.

- A Fricit?

Azt. Többet nem mondott, elment.

 

 - Lenn a határszéli laktanya udvarának egyik sarkában volt egy nyitott úszómedence. Morvai Ervin tizedes volt beosztva az őrzésére.

 - Ott ült naphosszat a medence partján, nézte a beléhulló faleveleket, s közben sokszor látta maga előtt az utolsó képeket.
  - Frici katonai térképet szerzett valahonnan, s kijelölte az irányt a terve szerint.

 - Jugoszlávia közel van, semmi az egész, de Ervin közlegény csak a fejét rázta. Nem és nem. Ő nem megy sehova. Nem tudta megindokolni miért, de nem.

 - Jó darabig abba is maradt Frici tervezgetése, de egy reggel nem találta a váltás az őrhelyén a fegyverrektár mellett. 
 - Teherautón két szakasz érkezett, felsorakoztak, betáraztak és miután megkapták a lőparancsot megindultak.

 - Morvai Ervin közlegény néha lemaradozott, aztán végképp leszakadt a maga szakaszáról. Tudta merre kell mennie, s nem is tévedett.

 

 - A dombvidék egy magasabb pontján letáborozott, a ritkás, köves túloldalt figyelte. Amikor feltűnt az óvatos alak, rövidet, éleset füttyentett, mint a telepen volt szokás. Az alak fölegyenesedett, mindkét karját fölemelve intett, s aztán hanyattvágódott.

 - A szakasz visszafordult a lövés irányába - futólépésben közeledett Morvai közlegényhez, aki a túloldalra mutatott. Nem érzett semmit, ahogy később sem érzett semmit a medence partján ülve már tizedesként. Csak abban volt biztos, hogy többé nem mehet vissza a telepre.

 - Talán az apja után, ha van még valahol…

 

1 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://inszeminator.blog.hu/api/trackback/id/tr402569892

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2011.01.08. 20:35:05

Volt ilyen ember többfelé. Szépen fűződnek s sorsok egymás után. Olvasom tovább.
süti beállítások módosítása