inszeminátor

Majd kiderül

Friss topikok

HTML

Ami van...

Utolsó kommentek

  • Mormogi Papa: @jose maria padilla: @inszeminator: Hmmm... eszembe ötlik egy régi nóta szövege: "Mert az nem ... (2017.10.10. 16:00) Állj, ki az? Tovább!!
  • inszeminator: Na de ilyet... Hogy mik vannak... Azért a cserebere néhány pofa sör takarásában szerintem lebonyol... (2017.10.03. 20:10) Állj, ki az? Tovább!!
  • jose maria padilla: Te jó ég, de régen jártam erre! Insz, vero adott nekem egy címet küldtem neked mélt. Aztán kaptam ... (2017.10.02. 13:55) Állj, ki az? Tovább!!
  • v_e_r_o: Kedves Insz! talákozót szervezünk, (gasper, padilla örm, mormogi és te) holnap (2017. 06. 08.) du ... (2017.06.07. 11:18) 60
  • inszeminator: Sajnos ebben az "Exek az édenben" világban nem sok olvasója lehet Platonov -nak. Őszintén szólva m... (2017.05.06. 07:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Kabai Domokos Lajos: "Platonov az orosz irodalom nagy hatású írója, művei szamizdatban voltak olvashatóak. Életműve az ... (2017.05.05. 19:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Mormogi Papa: Küldtem emilt ! Üdv MP (2017.04.11. 13:03) Állj, ki az? Tovább!!
  • Mormogi Papa: Sajnos csak ilyen későn ugrott be a "társ vicc", amit a hetvenes években hallottam valamikor. Absz... (2016.08.21. 12:28) 60
  • Mormogi Papa: Köszönöm, valóban meglepett a végkifejlet. Nagyon érdekes adalék ez a 100 éve történtekhez... (2015.03.25. 17:33) A rézkalapács ( harmadik, befejező rész )
  • Mormogi Papa: Nagyon érdeklődve várom a folytatást. (2015.02.15. 16:06) A rézkalapács ( első rész )
  • Mormogi Papa: Pedig elegendő lenne hetente kétszer - állította a fritzkahndozás apostola :-P (2014.10.27. 00:45) Naponta négyszer...
  • Mormogi Papa: Sejtettem én is. NE bánd, hogy "ránoszogattak" - a kor lenyomata van benne, későbbi nemzedékek ok... (2014.02.09. 17:08) Eperlekvár ( "idő múltán"...manulya' szerint)
  • inszeminator: Nem ismertem az idézett sorokat, épp ezért köszönet. A történet nagyjából, illetve túlnyomórészt i... (2014.02.09. 09:57) Eperlekvár ( "idő múltán"...manulya' szerint)
  • Mormogi Papa: On pouvait prendre pour confesseur Sa femme son enfant sa soeur Sans être sûr d'ouvrir son coeur A... (2014.02.08. 22:44) Eperlekvár ( "idő múltán"...manulya' szerint)
  • Mormogi Papa: @inszeminator: Nasszerű! (Állítólag Golda M. mondta ezt a Egyiptom egykori elnökének néhaivá válta... (2014.01.28. 19:20) Eperlekvár (befejezés)
  • Utolsó 20

ec-pec kimehec

szinesek

free counters

2009.02.11. 12:25 inszeminator

Ó, ha ifjú Lin-csi lehetnék...

    

Su-La-Ce - AZ IFJÚ LIN-CSI VÁNDORLÁSAI

 ... illetve, ha lehettem volna!

   

    Napok óta ezen a problémán gyötrődöm. Mi lenne ha mégis lehetnék...? Először is a reinkarnáció nehézségeivel kéne megküzdenem. Lehet-e valamilyen irányban befolyásolni a reinkarnációt...ez a legfőbb kérdés..?

    Visszafelé például, vagy hogy ne valami ostoba ízeltlábú, de kifejezetten az ifjú Lin-csi lehessek ujjászületésem alkalmával, aki először csak vándorol a nagyvilágban, aztán kolostort alapít a Huo-to folyó partján, vagy bárol, és eközben soha egy pillanatra sem találkozik Tóta W Árpáddal.../ aki elmagyarázná a Zen, a megü-zen, meg a merre van a kassza...? rejtelmeit / akit bizony kemény fából faragtak és ebbéli símára gyalult göcsörtök nélküli mester és lakkos vértezetében nem szeret hallani a " fényességes lélek tulajdonságairól, a gondolat és lélek szavakból varrt öltözeteiről, a lepkeszárnyú igazságról, a helyes, nem helyes tudásról, a balgák égi útjáról, költészetről, túlsó partra vezető útról és végső csendességről odaát... "  stb. stb...de, hogy a jó kurva életbe lehessen ezt mégis megoldani valahogy...? Hogy csak úgy magamban sétálgassak mint az ifjú Lin-csí, aki vándorol, és felfedezi magának a világot. Na még ez az ifjú is, még ez is... Kicsit mintha elkéstem volna. Bár ha meggondolom, ujjászületni ugyabár egészen kicsi korukban szoktak akik ujjászületnek...Na jó hagyjuk a reinkarnációt kevésbé nehezebb időkre, inkább Su-la-ce könyvéből idézek, de csak azért, hogy megnyugodjak, és tovább merengjek egy kicsit.

     4.

     " Az  ifjú Lin-csi egy nap fáradtan ébredt. A nagy hőségben nem tudta kipihenni éji útját. A földeken már gyomlálták a rizst, a tavon szedték a lótuszvirágot az asszonyok, amikor Lin-csi egy fűzfa lombja alatt összegömbölyödve aludt. A lomb temploma egészen a ló órájáig őrizte álmát, de a déli nap forrósága áttörte a falát.

     - Ha mondjuk udvari előkelőség lennék, palotám hűvös termeiben most kedvemre alhatnék. Alhatnék a Naptól. De nem alhatnék a hivataltól! Elöljáróim parancsaitól! - morgolódott magában Lin-csi...- Hová kell felküzdenie magát annak, aki eleget akar aludni? Aki oly nagyravágyó, hogy nyomába kiván érni az erdő vadjainak vagy akár a kóbor kutyáknak?

      Egy szürke csuhás tao barát nyitott akkor Lin-csi templomába, széthajtva a lehajó fűzfaágakat...- Szerencsekívánataimat, ifjú vándor, fogadd szeretettel szerencsekívánataimat. - szólt meghajolva Lin-csi előtt. Hosszú haja az arcába hullott.

      Vándorló szerzetes vagyok, itt töltöttem az éjszakát e fa lombja alatt. Hajnalban bementem a faluba élelemért. Neked nappali szállásod e fa árnya?

      - Én éjszaka utazom, nappal általában alszom - felelte mogorván Lin-csi az Út követőjének. - Ha hagynak! - tette hozzá még barátságtalanabbul. - Én hagylak ! Aludni jöttem vissza magam is - szólt a tao barát.

      - Mert a délutáni álom kétszerte nagyobb gyönyörűség mint az éjszakai. Különösen ajánlom nyáron! - mondta őszinte lelkesedéssel, máris háton fekve fészkelődve.

      - Hosszú a nyári nap, nem okos dolog talpon lenni estig. Ha az ember nyáron csak éjszaka pihen, az egész nap negyedrészét tölti el erőgyüjtéssel, háromnegyed részét pedig fáradozással. Tönkreteszed magad, ha nem alszol eleget...! Én nem reggelizem, de sokat ebédelek. Aztán máris lepihenek. Lehetőleg a szabadban, lomb alatt. Hogy mielőtt elalszom lássam a a napfény és a szél játékát a faleveleken. Vagy lássam a felhőket. És miközben bámulom őket, úgy alszom el, hogy észre sem veszem. Ezt nevezem én az erőfeszítés nélküli alvás művészetének, mely minden utazó számára a legfőbb tudnivaló - fejezte be előadását a tao barát, s míg Lin-csi kissé eltöprengett tanításán, a barát már hortyogva szundikált, két kezét összekulcsolva a hasán.

     - Eszem valahol egy jót, aztán én is alszom tovább. Keresek egy másik fát, vagy egy kis szobát. Lássuk, hogyan fogad Álomország délután - tervezgette Lin-csi a napját, s ahogy elnézte a szuszogó barátot, ijedten döbbent rá, hogy ő még aludni se tud igazán.

     - Valóban meg kellene tanulnom az erőfeszítés nélküli alvás művészetét. Az erőfeszítés nélküli ébredés, készülődés,egész napi tevékenység és létezés művészetét - gondolta Lin-csi, de elbizonytalanodott. Ezeket vajon hol tanítják...? Tanítják-e valahol egyáltalán...? Vagy ez is mind égi tudomány...? Ó megint, megint az Ég! Az Égbe való vágyódás! - sóhajtott Lin-csi. Fölismerte ő már régen az alvás fontosságát, de csak most értette meg: álmában az ember az Égben jár." 

     Én sajnos nem tudom milyen az erőfeszítés nélküli alvás, mert soha nem vettem még észre mikor alszom el. Az erőfeszítés nélküli ébredésel már másképpen vagyok. Ez utóbbi akkor szokott megtörténni, ha elromlik a vekker. Ilyenkor szépen minden erőfeszítés nélkül történik az ébredésem. Aztán néhány pillanat múlva, amikor már magamhoz tértem a frász tör rám hirtelen, mert valamit egészen bizonyosan lekéstem. Szóval semmi nem tökéletes, csak a mesékben. Pl. az ifjú  Lin-csi vándorlásai c. kötet kis meséiben, illetve tanításaiban. Csak azt nem tudom, ha mindenki az erőfeszítés nélküli alvás művészetét gyakorolná, ugyan ki tépné a gazt a rizsföldeken és kik szednék szorgalmasan a lótuszvirágokat...?

    

Lin-csi apát tanitása

A szavak csak rabigák;
bennük falak közé szorul a világ.
A szavak nem maguk a dolgok;
aki ezt nem érti, sosem lesz boldog
Ha az Úton sok a beszéd,
a vándor elveszíti eszét,
nem érti meg az Egészet.
Nem jut el céljáig, eltéved.

 

     "Nekem éppenséggel a talpam alatt van"

Lin-csi kolostorában egy nap így fordult idősebb társához Jen-csao szerzetes.

- Mondd, öreg Hszi-jüan! Hogy lehet, hogy hiába keresem az elmém, sehol nem lelem?

- Hol Keresed Jen-csao?

- Hát bennem. Itt kell lennie valahol a testemben.

- És miért kell az neked ilyen sürgősen?

- Buddha, a nagy Tanító egyszer azt mondta Vaccshagotta remetének, hogy a Tanítást nem hinni, hanem érteni kell. Szeretném érteni a Tanítást. Te érted?

- Persze, hogy értem! Vágta rá az öreg Hszi-jüan. – Én már megtaláltam az elmém, tudom, hogy hol lakozik bennem.

- Ne mondd! És hol? – kérdezte kíváncsian Jen-csao.

- Nekem éppenséggel a talpam alatt van. Látod?

És valóban, mintha az öreg talpa alól Jen-csao valami nagy fényességet látott volna sugározni."Ez tehát az elme!" Állapította meg, de hiába kereste a testén a világító felületet. Bekopogtatott hát Lin-csihez, igazítsa el őt a Mester.

- Nagy Tanító! Kérlek, segíts meglelni az elmém, hogy értsem a Tanítást! Nem találom, hiába keresem!

- Felejtsd el a szavakat, Jen-csao! Felejts el olvasni, írni, beszélni! S az elméd megleled- tanácsolta neki Lin-csi, de Jen-csao hitetlenkedett.

- Mester! Gúnyt űzöl belőlem, pedig én a Tanításért jöttem. A segítségedet kérem.

- Szűnj meg a szavak körül forgolódni, szerzetes! Az elme egyetlen szó csupán. Te kipányváztad magad e szóhoz, akár egy szamarat a gazda, s most körülötte forogsz. Elméd minden erejével az elmédet keresed. Felejtsd el a szavakat! Mielőtt teljesen elmenne az eszed - mondta Lin-csi, s őszintén sajnálta a szavak hálójába gabalyodott szerzetest.

-A szavak sosem a dolgok
Ne figyeld a sok beszédet!
A szavak közt csak bolyongsz,
Ki csak beszél, eltéved. –

Figyelmeztetett még a Mester, s elbocsátotta magától Jen-csao szerzetest. A jóravaló Jen-csao lassan ballagott visszafelé a cellájába. Fejében mint mérges darazsak dongtak a szavak. De mióta a Mester leleplezte őket, már nem voltak olyan hatalmasak.

Forrás: Terebess Ázsia E-tár.

   

       " A szavak csak rabigák - bennük szavak közé szorul a világ " - mondja fenntebb immár apátként Lin-csi mester. Értem persze a bölcsességet, de profán a lelkem, és ezért nagyon vártam ma, hogy az ifju Zus - lag mester megszabaduljon néhánytól a bíróságon. Mármint néhány kellemetlen rabigától, de erősen tartotta magát. Talán egy másik apát, egy bölcsebb, hatalmasabb, setéttalpú apát, Gyurr-csány főapát szavai bíztatták a távolból:

    Ha az úton sok a beszéd,

    A vándor elveszti eszét,

    nem érti meg az Egészet.

    Nem jut el céljáig, eltéved.

   

 

    

 

 

 

26 komment


A bejegyzés trackback címe:

http://inszeminator.blog.hu/api/trackback/id/tr57936726

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.12. 07:44:23

Kedves Inszeminator!

Ez a kontempláló, szemlélődő attitűd jóformán minden kultúrának meghatározó eleme, talán azt is mondhatnánk, egyik fontos alapja. A kereszténység virágkorában (az érett középkorban) a szerzetesrendek közötti hierarchia csúcsán is a szemlélődő rendek álltak. Nem véletlen ez. Gondolom, a kicsit is egészséges kultúrák bennük (a szemlélődőkben) látják a transzcendeshez fűződő egészséges viszonyuk fenntartását, biztosítását.

"A szavak csak rabigák;
bennük falak közé szorul a világ.
A szavak nem maguk a dolgok;
aki ezt nem érti, sosem lesz boldog
Ha az Úton sok a beszéd,
a vándor elveszíti eszét,
nem érti meg az Egészet.
Nem jut el céljáig, eltéved."

Ezt talán így is meg lehetne fogalmazni: Nem fogalomalkotás, hanem viszony!!!

Lin-csi apát nagy király!:-)

ü
bbjnick

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.02.12. 08:40:36

Rien n'est parfait - fit le Renard...

Olvasgassunk Hábi-Szádi-t olykor. Ez volt az egyetlen könyv, amit
- bárkinek ajánlottam, végigolvasta és megköszönte,
- mikor régen egy ifjú filmes azt állította, mindenből lehet filmet csinálni, kölcsönadtam neki - ő beismerte: ebből képtelenség...
- aminek a margójára megjegyzéseket írtam egykor, mert nem szokásom könyvbe írni.
Sajnos az a példány már nincsen meg, de nem sajnálom: akinek szüksége volt rá, az felejtette el visszahozni...

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.02.12. 09:23:46

Ugyebár nem véletlen, hogy a megyei könyvtár "Szerettük" elnevezésű polcán találtam a kis kötetet kedves bbjnick. És nagyon megörültem neki, hogy vannak olvasói.
Ebben a nyomorult racionális világban, sokkal nagyobb szükségünk lenne némi kontempláló szemléletre mint gondolnánk.
A mindent elborító tárgyi világban egyre nagyobb ürességet érzek és nem tehetek ellene semmit.
Legfeljebb felvillanthatok a magam módján apróságokat.
Meglehet olykor csak családi körben, de tudom, hogy ott sokszor tovább sodródik egy egy gondolat, vagy téma.
A fiam könyvei között nem oly rég fölfedeztem a Hábi-Szádi-t.
Füst Milánról beszélgettünk korábban, ez azt jelenti, hogy én nyomok valamit, a többiek hallgatnak, és a könyvesboltban ezt nyomták a kezébe.
Elhoztam, kedves Mormogi Papa, mostmár bele is néztem. Valódi nachtkasztli olvasmány. Na jó ez egy kicsit súlyos, de igaz. Egyébként ilyen könyveket leginkább vonaton olvasgatok. Nézem a tájat, aztán belelapozok, elgondolkodom, fut a vonat, robognak a gondolataim, így utaztam a fiatal Lin-csi-vel is. Jó volt.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.02.12. 13:02:13

Vagy mint a (profán hasonlat) a Bibliát…
Elég rövid részeket "bevenni" belőle, abbahagyható-folytatható-megmérhető-továbbgondolható.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.12. 16:59:47

Kedves Inszeminator!

Nem tartozik a témához, amiért elnézést kérek, de ígértem, hogy írok Chestertonról. Némiképp gátolva voltam/vagyok, de azért csak elkezdtem. Itt:

magyarido.blog.hu/2009/02/12/chestertonrol_es_roluk_1

ü
bbjnick

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.02.12. 19:26:31

Kedves Bbjnick!
Hallottam én Chestertonról, mint annyi minden másról, úgy emlékszem olvastam is róla érintőlegese, de tuladonképpen Te hívtad föl rá a figyelmemet. Kár, hogy nem ismertem előbb.
Amit a bevezetődben írtál, a kamaszkori rácsodálkozást, így én jóval későbben élhettem át, de végül is megtapasztalhattam.
Nem akarom ismételni a szavaidat, pontosak, lényegretörőek, s én mindezt egy fogorvosi várószobában élhettem át.
Amikor sorra kerültem, még hatása alatt voltam, s egyáltalán nem féltem semmitől. Nem tudom miért. Kedves bizalomgerjesztő légkör vett körül, mosolygós arcok stb. Nem ragozom tovább: az Eretnekek-et olvasgattam odakinn s nagyon meglepett minden sora, kifejezése, gondolatmenete.
Néhány napja a Reakción valaki belinkelt egy hosszabb részt csak úgy magában. Jó, hogy nem tett hozzá semmit. Jól tette. Magáért beszélt. Nem szükséges magyarázni, olvasni, idézni kell.
Várom a folytatást. Nem kell sietni, hadd érjen.
Üdv.
Inszeminator.

Csutakaszürkeló 2009.02.13. 15:28:53

Kedves Inszeminátor, könyvedet most olvasd újra, az olvasott szöveget fejben az alábbi szempontok szerint alakítva.
Nincs: rag, képző, előljáró, többesszám-jel.
Személyes névmás csak nagyon ritkán.
Nincs létige. Nincs igeidő.
Ehun egy példa:
"A Dao de jing (Az Út és az Erény könyve) egyik passzusa így szól: ren fa di di fa tian tian fa dao dao fa zi ran - ember törvény föld föld törvény ég ég törvény dao (út) dao törvény maga ég (természet)" /Miklós Pál/
Ezt aztán lehet műfordítgatni sokféleképpen, de én azt hiszem, magyar nyelvünk csodája, hogy értünk ebből annyit mi is, mint a kínaiak!
(Angolok, németek, franciák sírjatok!)

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.02.14. 00:07:01

Ajaj...nem hoztam el a munkafüzetem, pedig mondta este is a Mami, hogy csomagoljak be rendesen, de azért megpróbálom...

Csutakaszürkeló 2009.02.14. 20:19:07

Hogy segítsem a ráhangolódást, még egy, ugyanonnan:
"Wang Wei (699-759), híres festő és költő egyik legnépszerűbb versét Kosztolányi így fordította le:

BAMBUSZOK KÖZÖTT
Fekszem, köröttem bambuszok.
A lantomon lágy dal buzog.
Oly szép, ne hallja fül soha,
Csupán te Hold, vén cimbora.

Ilyen viszont szó szerinti fordítása

BAMBUSZ BELÜL PALOTA
magány ülni sűrű bambusz között
pengetni lant ismét fütyörészni
mély liget ember nem tudni
fényes hold jönni szemben fényleni

Kommentár talán nem is kell hozzá."

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.02.14. 21:40:32

"Mondjuk, én rossz magaviselet miatt hatóságilag ki vagyok tiltva az Európai Unió összes galériájából (nemmellesleg vidéki is vagyok; nagyon), de a művészet azért még érdekel."

E sorokat bbjnick jegyezte Gasper posztjához, a Barcsay díjasok bemutatása alkalmával.
Én csak a Magyarországon található összes középiskolából voltam hatóságiag kitiltva, s ezt tudomásom szerint a mai napig senki nem hatálytalanította.
Úgyhogy folyvást szemtelenkedem a rossz magaviselet miatt. Megpróbáltam ráhangolódni, s rögtön az az Indzsa Manzsós kínai vers jutott eszembe, biztos ismered:
Csendesen teázom
előttem findzsa kancsó
Reád gondolok ó Indzsamandzsó.

A szó szerinti fordítást illetően pedig, hogy nincs új a nap alatt. Illetve, hogy a múltszázadi modernisták, ezúttal a dada sem hozott semmi újat. Mert - bár zavarosabbn és összehányva, valami hasonlóval próbálkoztak. Legalább is emlékfoszlányaim szerint.
Abban viszont igazad van, hogy mi magyarok értünk belőle annyit mint a kínaiak.
Jaj most megint beugrott valami ehhez a kínaihoz...Mondtam, hogy nevelhetetlen vagyok...
Tegnap valaki egy fél órán keresztül tartott telefonon előadást Badinyi Jóós Ferenccel kapcsolatban

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.02.15. 09:34:06

Tegnapi válaszom végére pontot sem tehettem, megint elment magától. Nem bántam, az APEH bevallásommal kellett amúgy is foglalkoznom, hagytam hadd menjen, majd folytatom, ha befejeztem a papírozást. De utálom ezt a februári nyűglődést. Ha telne könyvelőre, talán jobb lenne, dehát...

Kedves Szürkeló!
Mindig érdekelt, illetve izgatta a fantáziámat, hogyan lehet írásjelekkel kommunikálni. Akár egy egyszerű történetet elmesélni, hangulatában is tovább adni.
A szó szerinti fordítást olvasva úgy érzem az írásjelek megtanulásával egyidejüleg ki kell hogy alakuljon bennük valami olyasmi gyakorlat ami túlmutat ezen jelek formáján és alakján, és talán még esztétikai támpontot is nyujt a jelek olvasóinak.
Nem tudom...lehet, hogy csak hozzáképzelem és hülyeségeket beszélek, de mindig volt valami olyan érzésem, hogy az írásjeleknek kettős értelmük van. Ezt egy japán kisfilm alkalmával vettem észre amikoris az ecsetével lendületes ábrákat rajzolót láttam munka közben. Nekem inkább grafikának tűnt a tevékenysége mert nem értettem, de a "festőnek", és jeleket felismerőnek ezen túl közölt is valamit.
Kiváncsi lennék mi az igazság, létezik e ilyesmi egyáltalán...
Még valami. Ázsai tüntetők homlokán gyakran látni valami szines textilkötést azonos írásjelekkel. Látványos. Harci jelnek tűnik, vonzza a tekintetet.
Na jó ennyi elég, még nem fejeztem be az Apehhel izgalmaimat.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.15. 10:00:29

Jelekről és azok értelmezéséről jut eszembe. Van egy régi híres japán film, A kopár sziget, amit Shindo Kaneto rendezett. Tudjátok, ez az a mozi, amiben egyetlen mondat nem hangzik el, talán csak egy női sikoly hallatszik egyetlen egyszer. De a másik nagy kedvencem Kuroszavától a Dodeskaden, amely egy kisfiúról szól, aki villamosnak képzeli magát.
Azért a japánok is tudnak valamit :)

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.02.15. 10:09:00

A kopár szigetben valóban egyetlen szó sem hangzik el, de a szavakat ezúttel a kép és a ZENE tökéletesen helyettesíti. Vízhordás és vízhordás nap mint nap, s e monotóniát ugyan az a zene kiséri, mindezt megemelve, s tulajdonképpen valahogy mégiscsak elfelejtetve a monotóniát.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.15. 10:16:28

Most be is ugrott: az a sikoly is akkor töri meg a monotóniát, amikor az egyetlen drámai jelenet lezajlik, nevezetesen hogy a nő talán megbotlik és kiömlik a vödörből a víz, mire a fétjtől majdnem egy saller a válasz. Hú de jó film!

Csutakaszürkeló 2009.02.15. 16:22:15

@inszeminator: A dada azért más alapokon állt.
Ottan kinn Kínában: lát kép ír jel kép /Csu-Szü Ló/

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.02.15. 16:54:33

Persze, hogy más alapokon, tulajdonképpen az a bajom, hogy a könyveim nagy része kb 90 százaléka odafenn van, és sokmindent csak emlékezetből kapisgálok. Ebben az esetben egy háborús vers képe volt előttem, vagy nem is vers, valami novellaféle, talán Tzara mestertől.
A ló meghal a madarak kirepülnek például már címében megszegné az általad követelteket, hogy semmi rag, képző, elöljáró, többesszám jel. Huhh.
Nem kellene nekem ilyesmikbe bonyolódnom, ha már messzire vagyok a háttérországomtól.
Persze nem is baj, fejlődhetek is - rámfér.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.02.15. 19:11:49

"talán ha sakkozni tudnék
de én semmihez sem értek igazán
a levágott disznó combjai ringlispielen ülnek a kirakatokban
én láttam párist és nem láttam semmit
szeretőm másállapotban várt rám az angyalföldi állomáson
anyámnak már egészen citromfeje lett a szegénységtől
nevetni akartam előttük de nagyon szégyelltem
hogy két nadrág van rajtam gatya nélkül
bizonyos hogy a költő vagy épít magának valamit amiben kedve telik
vagy bátran elmehet szivarvégszedőnek
vagy
vagy
madarak lenyelték a hangot
a fák azonban tovább énekelnek
ez már az öregség jele
de nem jelent semmit
én KASSÁK LAJOS vagyok
s fejünk fölött elröpül a nikkel szamovár"

Csutakaszürkeló 2009.02.15. 20:19:29

@inszeminator:
Gyenge. Mondok durvábbat.
Lánglelkű kamaszkoromban, amikor már éppen kifelé állt szekerem rúdja egy roppantul igényes középiskolából (nem politikai, fegyelmi okokból), egy hasonló tanintézmény néhány hasonszőrű tanulójával megalapítottuk a Tridadaista Szövetséget. Én otthon a pincében be is rendeztem egy príma dada-alkotóműhelyt. (bbjnick még láthatta.) Kollázsokat készítettem. Leginkább. Kurt Schwitters volt a választott példaképem. "Schwitters mindent felhasznált: fa- és vasdarabkákat, szövetdarabokat, borítékok részeit, kárpitfoszlányokat, tyúktollat, villamosjegyet, postabélyeget, szöget, kartont, követ, bőrt és így tovább." /Wiki/ Én is (képzeld magad elé ezt a pincét!), de nem ide hegyezném most a történetet, hanem: egy este szétdaraboltam valami újságlapokat (Népszabi, megyei pártlap), aztán véletlenszerű húzással sikerült "kiválasztani" ezt a négy sort, amit a dekorativitás követelményének megfelelően nagyméretű letraset-betűkkel (Gasper tutira tudja miről beszélek) egy centrifugás papírdoboz oldalából kihasított felületre fel-iratoztam, s mai napig birtoklom:
"keserűek vagyunk, amikor
nem akarunk példák lenni
a kultúrát a nemzeti érzéssel
megújító cselekvésre van szükség"
(Az örökké bujkáló gabriel syme, ha nem bujkálna éppen, azt mondaná, erre fogj egy nagytercet!)
És most felejtsük el, hogy ez velem történt, s vegyük észre így, hogy egy középoskolából kirúgott magyar gyerek a nyolcvanas évek elején, egy ócska pincében is többet kap felhasználásra (akár) a dadán keresztül, mint Tzara meg... mondjuk Hans Arp, és a többiek összesen.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.02.15. 21:12:14

"Vegyetek újságot. Vegyetek ollót. Válasszatok ki az újságban egy olyan hosszú cikket, amilyen hosszúnak a költeményt szánjátok. Vágjátok ki a cikket. Gondosan vágjátok ki belőle a cikk szavait és az összest tegyétek bele egy zacskóba. Gyengéden rázzátok össze. Egymás után húzzátok ki a szavakat és olyan sorrendbe rakjátok le, amilyenben előjöttek. Lelkiismeretesen másoljátok le őket. A költemény rátok fog hasonlítani. Íme végletesen eredeti és elbűvölő érzékenységű íróvá váltok…”

Sok dadaista „mű” készült el a „kalapköltemény” módszere szerint, azaz a legkülönfélébb elemek formája, színe, anyaga szerinti véletlen összevegyítéséből." - mondja Tzara.

Csutakaszürkeló!

Látom érzékeny pontra tapintottam, pedig csak megjegyeztem valamit odavetőleg.

Az pedig, hogy többet kaptál felhasználásra a dadán keresztül, a kor és a Te pillanatnyi korállapodod találkozása.
A nagyapám szinész volt. A háború után a Néphadsereg szinházban játszott. Vígszinház volt korábban. Vonalas darabokban szenvedett. Egy alkalommal egy fiatal tehetség lerohanta - olvass Sztanyiszlavszkíjt...!
Nagyapám azt sem tudta kicsoda. Szerintem a dadáról sem hallott soha.
Te lánglelküen fogékonnyá váltál és meg is tartottál belőle valamit. Mert Neked új volt, és talán szembe is mehettél vele a korszellemmel.
Ami ebből az egészből számomra érdekes, hogy manapság ezekből a "szellemi" nekibuzdulásokból semmi sem maradt.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.17. 08:17:17

Kedves
@inszeminator:
@Csutakaszürkeló:
@Gasper:

(Nem bírom megállni, hogy ne p*fázzak bele mindenbe:-))

"Ami ebből az egészből számomra érdekes, hogy manapság ezekből a "szellemi" nekibuzdulásokból semmi sem maradt." --- írod, kedves Inszeminátor.

No, erről nekem az jutott eszembe, hogy én a világról alkotott képemet, és általában a hozzáállásomat a "dolgokhoz" (mint olyat) a nagyszüleimtől (s leginkább nagyanyámtól) kaptam/örököltem. Lehet, hogy létezik valamiféle genetikai, mimetikai, szociológiai stb. oka annak, hogy a generációk nem az őket közvetlenül megelőző nemzedék, hanem a nagyszüleik tulajdonságait/szemléletét öröklik, teljesítik ki. (?)

Mikor effélék jutnak eszembe, no, ilyenkor szeretnék még sokáig élni, legalábbis addig, míg az unokáimnak átadhatok valamit abból, amit én a nagyszüleimtől kaptam.:-) Nem tudom hogyan lesz...

De addig is:

do-desz-ka-den, do-desz-ka-den, do-desz-ka-den... :-)

ü
bbjnick

Csutakaszürkeló 2009.02.17. 14:24:47

@bbjnick: Az örökítő gének biztosan benne vannak, ezt szerintem a mindennapi szülői tapasztalat egyértelműen mutatja, ugyanakkor nem lehet-e felelős az ifjú emberekben lévő dac a közvetlen előttük élő nemzedékkel szemben? Mer' hogy olyat már sokat hallottam, hogy "maga nekem nem apám", ha nem is konkrétan ebben a megfogalmazásban, csupán lényegét illetően; de olyat, hogy "maga nekem nem nagyapám", még soha. Talán az időbeli távolság miatt (ami ugyebár megszépít) fordul feléjük a szüleiben "csalódott" kamasz.
A fene se tudja...

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.02.17. 16:00:37

@bbjnick: Az úgy van-lehet, hogy minden nem (és igen) zedék a szülei hibáit szeretné elkerülni, azzal helyezkedik szembe - s így alkot egészen új hibákat, melyek néha egybeesnek azokkal, melyeket apáik (anyáik) megtagadtak :)
De gondolkodhatunk szélesebb körben is: a szerző - megtartó - herdáló háromság már vagy nyolcezer éve ismert, csak neveket adtak nekik.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.18. 12:07:06

Kedves
@Csutakaszürkeló: &
@Mormogi Papa:!

Nekem is nagyon hasonlók jártak a fejembe. Meg azon is gondolkodtam, hogy a "szerző - megtartó - herdáló háromság" melyik stációját képviseli a generációm (kb. a mai negyven körüliek):-)

ü
bbjnick

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.02.18. 12:16:25

@bbjnick: Idővel kiderül majd :-)
Kedvenc viccem a 14-18-as Nagy Háborúból - ahogy akkor hívták:
Hátország, kis falu főtere. Jön a Kisbíró dobbal, híreket mondani.
- Közhírré tétetik: a tegnapi napon nagy győzelmet arattunk. Az ellenségből vagy harmincat megöltünk, ötvenet megsebesítettünk, zsákmányoltunk húsz fegyvert, egy gépfegyvert és egy trénkocsit lőszerrel.
Egy atyafi hümmög, bajuszt pederít, majd megkérdi:
- Bíró uram, mik a veszteségeink?
- Hja fiam, azt odaát dobolják…

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.19. 05:48:27

Kedves @Mormogi Papa:!

Nem rossz, nem rossz:-D És milyen találó!:-)

ü
bbjnick