inszeminátor

Majd kiderül

Friss topikok

HTML

Ami van...

Utolsó kommentek

ec-pec kimehec

szinesek

free counters

2009.02.02. 16:19 inszeminator

A kelta homály.

        

          ( Először ezt a részt kéretik itt alant elovasni, részint mert ez van e bejegyzés elején, részint, mert komolyan szól az olvasóhoz Erdődi Gábor tollából ajánlásképpen a mű hátoldalán. Aztán majd meglátjuk....mert szörnyű gyanú ébredezett bennem e könyvecske olvastán)

         "A kelta homály, a Nobel díjas Yeats korai, prózai műve (1893)."Egyszerre krónika és önéletrajz" - ahogy a híres irodalomtörténész, Kathleen Raine mondja róla. Mintegy költői néprajz, mondhatnók, a két műfaj között lebeg. A költő miközben folklór- kőrútra indul, a saját, kialakulóban lévő költészetéhez keresi az ír forrást. A "kelta homály" később korszakmegjelölő fogalommá lett írországban. Yeats és néhány társa mítoszban , költészetben és politikában "kitalálta" Írországot".

         Na eddig megvolnánk. Most pedig jöjjön az ír Whisky.

         "Senki nem tudná megmondani, hogy pontosan mikor és hol kezdődött, de a legtöbb történész megegyezik abban, hogy a lepárlás tudományát a hatodik században hittérítő szerzetesek hozták Írországba. Ezek a szerzetesek fedezték fel, hogy a közép-keleten, parfüm készítésére használt szerkezetet hogyan lehetne másra használni. Tulajdonképpen ők voltak azok akik először pároltak le alkoholt. A szerzetesek jöttek rá arra, hogy ha a péppé zúzott árpát vízzel és élesztővel melegítik egy edényben, akkor az alkoholt vissza tudják nyerni, s az így kapott terméknek csodálatos ereje van. Az italt "Uisce Beatha" azaz az élet vize névre keresztelték. A XII. században II. Henrik angol király volt az első aki Írországban járt katonáival, és teljesen az ital hatása alá került. Az évszázadok alatt tökéletesedett az eljárás, sőt az ital neve megváltozott. Kialakult az ital ma világszerte ismert neve a whisky (vagy whiskey). Az ír whisky egész világon ismert márkája a Jameson. A Jameson Whiskey születése 1780-ra tehető. A nagy változások éve volt ez az esztendő. Watt tökéletesítette a gőzgépet. Mozart zenéje meghódította a szíveket egész Európában. A demokrácia ébredezett Franciaországban, és hamarosan eljutott a tengerentúlra, Amerikába. Ebben az évben Dublinban a Bow streeten John Jameson létrehozta szeszfőzdéjét. John Jameson úttörő szelleme volt az első, aki arra bátorította a földműveseket, hogy olyan árpát termesszenek, amely alkalmas a lepárlásra. Ma a legfinomabb malátázott és malátázatlan árpa, valamint a kristálytiszta ír víz az alkotóelemei annak a párlatnak, amelyet a whiskey barátai a földkerekségen mindenhol, Jameson néven keresnek. Ez a világ legkelendőbb ír whisky-je. Füstös, kaparó mellékíz nélkül olvad szét a szájban. az íztől függően jéggel, vagy az ír tradíciók szerint egy kevés tiszta vízzel hígítva fogyasztják legszívesebben Jameson 1780 nevü whiskey-t a Bow Street-i szeszfőzde 1780-as megalapításának emlékére nevezték el. A 12 éves érlelődési folyamatot megelőzően ezt a Whisky-t is háromszoros desztillációval kezelik a kivételesen puha íz elérése érdekében.

Forrás: Whisky Kollekció

    Nálunk Hankiss Elemér, a neves szociológus próbálta kitalálni Magyarországot, és mi lett a vége..? Teljes kudarc. Absztinens módon képtelenség kitalálni egy országot, az efféle kezdeményezéshez muszáj valamit lehörpinteni, hogy a szellem szárnyalása beinduljon. Egy korábbi postomban Chestertont idézem eképpen:

      "Róma meghódította a nemzeteket, Írország azonban a fajokat hódította meg. A normannok odamentek, és írek lettek belőlük : odamentek a skótok, odamentek a spanyolok és valamennyien írekké lettek. Odamentek Cromwell zordon katonái, de ír lett belőlk is. Írország, amely még politikailag nem létezett, erősebbé vált, mint mindazon fajok, amelyek tudományosan léteztek. A legtisztább germán vér, a legtisztább normann vér és a szenvedélyes skót hazafi vére sem bizonyult oly csábítónak, mint egy nemzet, melynek még zászlaja sincs. Az el nem ismert, az elnyomott Írország könnyedén magába olvasztotta a fajokat, hisz az efféle csekélységek könnyedén beolvaszthatók. Könnyedén megszabadult a természettudománytól, mert könnyú megszabadulni az efféle babonáktól. Gyengeségében a nemzet erősebb volt, mint a néprajz a maga erejében. Öt diadalmas fajt győzött le - egy legyőzött nemzet."

      Itt ki tudja miért szó sem esik II.Henrik angol király XII. szazadi látogatásáról, aki katonáival egyetemben teljesen hatása alá került az immár hat évszázada gyakorolt párlási tudománynak, de ő végül is hazament. Talán a technika nem volt még tökélyre fejlesztve, és csak Cromwell idejére fejlődött annyira, hogy bárkit képes volt levenni a lábáról. Nagyon érdekes dolog a történelem....!

      Sajnos jómagam nem tudom megitélni, az ír Whisky kiválóságát, lévén a skót Chivas Regal hűséges alattvalója. Karácsonyra kaptam egyet a fiamtól ,születésnapomra pedig egy másikat a lányomtól. Most elég jól elvagyok velük egy darabig. Amúgy pedig  a fent említett korábbi post megírása után került kezembe a Yeats által írott Kelta homály s éppen egy pohár Chivas Regal társaságában ültem le, hogy beleolvassak. Csinos könyvecske, sokat igérő szép kiadvány, de néhány történet olvasása után bennem nem hogy elmélyült volna, inkább egyre csökkent a homály. Jesszusom...Ennyire cinikus lennék?

       Töprengtem, s tovább olvasva egyre inkább úgy éreztem, muszáj feltennem a kérdést - a sok apró történet mely tündérekről manókról jó és rossz szellemekről, furcsa alakzatokról és alaváltozásokról, babonákról rejtélyes esetekről szól, míly mértékben van kapcsolatban az évszázadok alatt tökélyre fejlesztett lepárlási technikával? De ki is mondhatom, szemtelen nyíltsággal mindenféle poézis nélkül szárazon - e csodálatos történetek miféle rokonságban vannak a méltán híres itallal az ír whiskyvel?

      Falusi szellemek. / Village ghosts /

      Az ókori  térképkészítők az ismeretlen, még felfedezetlen tájak fölé ezt írták: "Itt oroszlánok élnek!" A halászok és földet művelő szántóvetők falvai fölé pedig, akik oly más képzeletvilágban hittek, mint mi csupán egy sort írhatunk bizonyosan: "Itt szellemek élnek".

       (...) Egyszer eképp hallottam panaszkodni valakit: - Jézus keresztjére! Hogy jussak oda? Ha a Dunboy-i hegy mentén megyek, Burney kapitány lát meg. Ha körbejárom a vizet, majd fel a lépcsőkön, ott egy fej nélküli figura áll, s megint egy mási a rakparton, egy harmadik meg az öreg temetőfal mellett. Ha viszont pont az ellenkező úton megyek körbe, Mrs. Stewart kisért a Hillside Gate- nél, s maga az Ördög a Hospital Lane-ben.(...)

       Azért valljuk meg őszintén - egy ilyen felsorolásban már megcsillan valami költészet. Látványos, figyelemfelkeltő és sokkal meggyőzőbb lehet, az útközben felbukkanó fej nélküli emberek látványa, mint akárhány nyüzsgő egér, amit a kontinens tehetségtelen megszállottai vizionálnak.

      (...) H-ban él egy farmer - név szerint Paddy B -, nagyerejű férfi abszolút absztinens. ( Micsodaaa? ) Felesége és sógornője, elnézve hatalmas erejét, azon töprengenek, mi mindent művelne ittas állapotban.( noch einmal: micsodaaa?). Egy éjjel, amikor a Hospital Lane-en haladt át, megpillantott valamit, amit elsőre szelíd nyúlnak vélt. Kisvártatva úgy találta, hogy az egy fehér macska. Amint közeledett hozzá, a lény lasan duzzadni kezdett, s annak növekedésével arányban érezte saját erejét apadni, mintha kiszippantották volna belőle. Erre megfordult és elszaladt.(...)

      (...)A Hospital Lane mellett halad a "Tündér ösvény". Minden éjjel tündérek vonulnak rajta végig, hegyről tengerre, majd tengerről hegyre. Ösvényük tenger felöli végén kunyhó áll. Egyik éjjel Arnbunathy asszonyság, aki arrafelé lakott, nyitva hagyta ajtaját, mert a fiát várta. Férje a kandallónál aludt. Egy magas férfi lépett be, és férje mellé telepedett. Miután ott ült egy darabig, az asszony megszólalt: - Az Isten szerelm ére, kicsoda maga? - Amaz fölkelvén kilépett a házból és csak ennyit mondott:- Sose hagyja nyitva az ajtaját ezen az órán, mert bejöhet a Gonosz. - Az asszony fölébresztette urát, és elmesélte neki az esetet. - A Jó Népségből volt velünk valaki, állapította meg a férje.(...)

 

       (...) Ezek a mesemondó emberek rendszerint nehéz életű, kevés szavú halásznépek, akik a szellemek tetteiben a félelem varázsát élik át. A nyugati mesékben viszont a szeszélyes báj és különleges szertelenség található. Az itteni mesemondók a legvadabb szépségű tájakon lakanak, rájuk a fantasztikus fellegekkel teli égbolt súlya ereszkedik. Többnyire farmerek, földművesek, akik időről időre elhorgászgatnak. Csöppet sem félnek a szellemektől, hiszen még művészi és játékos örömüket is lelik cselekedeteikben. Maguk a szellemek is osztoznak ezen emberek derüjében . Egyik nyugati városban, amelynek elhagyatott partján buja fű serken, eme kisértetek - amint azt nekem elmesélték - oly életvidámak, hogy amikor egy létezésükben kételkedő ember kisértetlekta házban merészelt aludni, ágyastól kidobták az ablakon. A környező falvakban fura álruhát öltenek. Az egyik halott öregúr egy hatalmas nyúl laakjában lopkodja saját kertjének káposztáit. Egy gonosz tengerészkapitány évekig befalazva élt egy kunyhó falának vakolatában szalonkmadár alakjában, a legszörnyűbb hangokat hallatva. Csak akkor szabadult meg, amikor lebontották a falakat. A kemény vakolat mögül a szalonka füttyögva tűnt elő - s tovaröppent.(...)

     A következő történet elég prózai, szerintem nincs benne semmi homály, a költő mégis külön fejezetet szentelt neki. Ő tudja miért. Kedélyállapot és vérmérséklet szerint sokféleképpen lehetne elmesélni, más más tanulsággal. A poharak száma szerint:

     A gyáva. ( The Coward )

     Egyik nap a Ben Bulben és a Cope hegye mögött lakó, ugyancsak életerős farmer barátomnál jártam vendégségben. Ott futottam össze egy ifjú legénnyel. akit barátom lányai érezhetően nem kedveltek. Megkérdeztem miért nem szimpatikus nekik ez az ifjú, mire a két lány azt felelte, mert "gyáva". Ez fölkeltette érdeklődésem, hisz olykor, ha a természet robosztus, életrevaló gyermekei gyávának vélnek valakit, az talán csak az illető túlfinomult idegrendszere miatt lehet. Jól megnéztem hát a legényt - de nem, az a rózsás-pozsgás fehér arc, az erőskötésű test nem vallott túlzott érzékenységre. Egy idő múlva elmesélte nekem élettörténetét. Régebben vad és szertelen életet élt, mígnem egy nap, úgy két évvel azlőtt, későn ment hazafelé éjszaka, és ahogy mondani szokás, érezte, amint a kisérteti világ kezdi beszippantani. Egy pillanatra maga előtt látni vélte halott bátyját feltámadni, és ő ekkor megfordult és futásnak eredt. Meg sem állt, míg az úton csaknem egy mérfölddel odébb lévő kunyhóig nem ért. Oly erőteljesen vetette neki fejét az ajtónak, hogy az széttörte a vastag fareteszt, és ő a padlóra zuhant. Attól a naptól kezdve föladta szilaj vad életét, javíthatatlan gyáva lett belőle. Semmi sem tudta rávenni, se nappal, se éjjel, hogy azt a helyet újra lássa, ahol bátyja arcát megpillantotta, inkább két mérföldet körbement, csak hogy elkerülje, és ahogy megvallotta, még a vidék legcsinosabb lánya sem tudta rávenni, hogy egy estély után hazakisérje...

      Most pedig töltök maganak e nagy izgalomra egy pohárka 12 éves Chivast, de vigyázni fogok az ajtóra. Egyébként pedig a közeljövőben muszáj lesz vennem egy üveg valódi ír Whiskyt, mert azért mégiscsak érdekel a tündérek és manók és fej nélküli emberek csodaországa. Fej nélküliekből nálunk is van elég minden utcasarkon, csak sokkal unalmasabbak. Semmi költészet nincs bennük.

    

     

 

 

13 komment


A bejegyzés trackback címe:

http://inszeminator.blog.hu/api/trackback/id/tr23918391

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.02.02. 20:25:33

Chestertonnak igaza volt, az íreknek meg szerencséjük.
Hogy mekkora, azt mi, magyarok, igazán értékelni tudjuk. Mert igaz az öt megszállás - bár a legutóbbi, az angol, eléggé sokáig tartott - de sziget lévén, nem kellett állandóan húzakodni a szomszédokkal, határkiigazítani… így könnyű volt beolvasztani a pászmákban érkező külvilágiakat.
(Tullamore Dew sem rossz…)
en.wikipedia.org/wiki/Tullamore_Dew
(Bár mindkettő kevert - azazhogy több kis lepárlóból származó italok keveréke… blended)

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.02.02. 20:39:17

Felírva - megjegyezve.
Palack Tullamore Dew rendel a hó végén.
Ismerkedés. Szép neve van.
Köszönöm.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.02. 21:18:42

A Tullamore-t én is ajánlom! Szép tiszta marad másnap az ember feje, ivás közben meg jönnek a hasznos gondolatok. Hasznos gondolatok, köszönhetően az íreknek.
Valahogyan olyan az ír whisky, mint a fent közölt idézetek a jó írektől.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.02.02. 21:39:27

Na jó, meggyőztetek, előrehozom az ismerkedést, szerdán úgyis fölmegyek, körülnézek Tullamore ügyben.
Egyre jobban tetszik a neve.
Remélem felveszi a versenyt a kedvencem olajos csusszanásával.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.02.03. 12:32:38

Apróság: a Dew - én sem tudtam eddig - nem a "harmat" jelentésű angol szót őrzi (mint az összehasonlíthatatlanul kommersz üdítőital nevében), hanem az egyik korai tulajdonos, Daniel E Williams - D.E.W. nevét… Alapíttatott 1829-ben.
(Nem öt éve, mint mifelénk egyes üzletek homlokzatára büszkén kiírják. De tulajdonképpen miért is ne? Hiszen mifelén csodaszámba megy, ha egy vállalkozás túléli az első néhány évet… már, ha történetesen nem éppen azért alapították…)

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.02.03. 12:43:12

Az "Aqua Vitæ" kifejezés szintén az élet vize - és több európai nyelvben nyomon érhető ez a vonal (eau-de-vie, stb.) és minden esetben lepárolt szeszesitalt jelent.
Még egy érv az emlegetett ital mellett, ami igencsak érdekes a vallásilag (bár inkább társadalmi alapon) igencsak megosztott ír földön - ezt a média referenciák között találtam a fent hivatkozott lapon:
bizonyos Corb Lund úgy hivatkozik rá 'Time to switch to Whisk(e)y' című dalában (meg kellene hallgatni) mint közös terepre, a megbékélés területére - szemben a (tessék figyelni!) Jameson -nal, amit nem szabad felszolgálni egy "Narancsosnak" (ami a színkódjukban a protestáns meggyőződésű íreket jelöli) - és a Bushmills között, amit viszont egy ír katolikusnak nem lehet felszolgálni…
Hát, hogy még a röviditalok is pártosak legyenek - erről még nem hallottam.

Csutakaszürkeló 2009.02.03. 17:58:28

A megbabonázott puding
Ír tündérmesék és babonák
Helikon Kiadó 1983
W.B. Yeats gyűjtése nyomán válogatta és fordította Rakovszky Zsuzsa

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.03. 21:21:15

Az élet szép!
A feleségem ma egy 0.75-ös ampulla whiskyvel jött haza a munkából, amíg mi itthon az influenzás lányommal rajzoltunk, festettünk, legóztunk, meg főztünk egész nap.
Egy 0.75-ös Tullamore Dew-al! :))))

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.02.04. 00:02:09

Na ettől ugyan nem lesz veszélyben semmilyen ajtóretesz, de ha olyan jó mint mondjátok, akkor kicsiben is jó.
Egézségedre Gasper! :)))

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.04. 09:25:14

Köszönöm szépen, megvolt és meg is vagyok. Friss, fitt és üde.

Amúgy a 0.75 alatt hét és fél decis szabvány ampullát értettem, csak hát nekem ez a szavam járása :)

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.02.04. 10:11:53

Egészségedre !

És legfőképpen gyors gyógyulást a lányodnak !
(El ne kapd!)

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.02.04. 11:23:36

Gyanús volt nekem az a 0.75-ös ampulla, ilyen nincs is...Persze nem gondoltam azon polgártársak találékonyságára akik...Na jó éppen csak szeretgetik, ízlelgetik az effajta italokat.
Azonkívűl pedig igaza van az öreg Latabárnak:
Kis mértékben orvosság, nagy mértékben gyógyszer.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.06. 19:52:12

kedves@inszeminator: a blogomon tett észrevételedre itt válaszolok. Valóban 0.70-es és nem 0.75-ös az az ampulla. Azért így sem rossz :)