inszeminátor

Majd kiderül

Friss topikok

HTML

Ami van...

Utolsó kommentek

  • Mormogi Papa: @jose maria padilla: @inszeminator: Hmmm... eszembe ötlik egy régi nóta szövege: "Mert az nem ... (2017.10.10. 16:00) Állj, ki az? Tovább!!
  • inszeminator: Na de ilyet... Hogy mik vannak... Azért a cserebere néhány pofa sör takarásában szerintem lebonyol... (2017.10.03. 20:10) Állj, ki az? Tovább!!
  • jose maria padilla: Te jó ég, de régen jártam erre! Insz, vero adott nekem egy címet küldtem neked mélt. Aztán kaptam ... (2017.10.02. 13:55) Állj, ki az? Tovább!!
  • v_e_r_o: Kedves Insz! talákozót szervezünk, (gasper, padilla örm, mormogi és te) holnap (2017. 06. 08.) du ... (2017.06.07. 11:18) 60
  • inszeminator: Sajnos ebben az "Exek az édenben" világban nem sok olvasója lehet Platonov -nak. Őszintén szólva m... (2017.05.06. 07:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Kabai Domokos Lajos: "Platonov az orosz irodalom nagy hatású írója, művei szamizdatban voltak olvashatóak. Életműve az ... (2017.05.05. 19:49) A. Platonov, Dzsan. ( El Kazovszkij panoptikumai )
  • Mormogi Papa: Küldtem emilt ! Üdv MP (2017.04.11. 13:03) Állj, ki az? Tovább!!
  • Mormogi Papa: Sajnos csak ilyen későn ugrott be a "társ vicc", amit a hetvenes években hallottam valamikor. Absz... (2016.08.21. 12:28) 60
  • Mormogi Papa: Köszönöm, valóban meglepett a végkifejlet. Nagyon érdekes adalék ez a 100 éve történtekhez... (2015.03.25. 17:33) A rézkalapács ( harmadik, befejező rész )
  • Mormogi Papa: Nagyon érdeklődve várom a folytatást. (2015.02.15. 16:06) A rézkalapács ( első rész )
  • Mormogi Papa: Pedig elegendő lenne hetente kétszer - állította a fritzkahndozás apostola :-P (2014.10.27. 00:45) Naponta négyszer...
  • Mormogi Papa: Sejtettem én is. NE bánd, hogy "ránoszogattak" - a kor lenyomata van benne, későbbi nemzedékek ok... (2014.02.09. 17:08) Eperlekvár ( "idő múltán"...manulya' szerint)
  • inszeminator: Nem ismertem az idézett sorokat, épp ezért köszönet. A történet nagyjából, illetve túlnyomórészt i... (2014.02.09. 09:57) Eperlekvár ( "idő múltán"...manulya' szerint)
  • Mormogi Papa: On pouvait prendre pour confesseur Sa femme son enfant sa soeur Sans être sûr d'ouvrir son coeur A... (2014.02.08. 22:44) Eperlekvár ( "idő múltán"...manulya' szerint)
  • Mormogi Papa: @inszeminator: Nasszerű! (Állítólag Golda M. mondta ezt a Egyiptom egykori elnökének néhaivá válta... (2014.01.28. 19:20) Eperlekvár (befejezés)
  • Utolsó 20

ec-pec kimehec

szinesek

free counters

2009.01.08. 00:00 inszeminator

A Szajkó utca

 

        Szeretem és tisztelem Szerb Antal írói munkásságát, de a hajcihő, mely jóval halála után keletkezett, miszerint egykori lakhelye közelében utcát kell róla elmnevezni, annak erőszakos és modortalan túlhajszolása miatt számomra és sokak számára kiábrándító volt. A módszer ahogy a tervet végrehajtották, azt sugallta, hogy bármit bármikor kiradírozhatunk a múltunkból valamely újkori nagyság elismerése érdekében. Nem használt az író emlékének a rosszízű polémia. Ujságcikkekkel is ráerősítettek mondván, özvegye szerint ezen az utcán sétált fel a kishárshegyre, ha ideje engedte.

        Az egykori Szajkó utcán, ahol - teszem már hozzá - a valamikori Nyék településből a templom maradványai ma is megtalálhatók. Onnan pedig alig száz méterre az egykor híres vadászkastély falai.  Szajkó (Mátyás madár)

        Csupán egy utca elnevezéséről van szó látszólag. Ráadásul egy madárról van az utca elnevezve. Igaz, a szajkót mátyásmadárként is tisztelik. Valami ragály volt abban az időben, mely özvegyek - nevezetesebb emberek özvegyei között terjedt, akik minden áron utcanevek szaporításával kívántak emléket állítani elhunyt férjeiknek. Egy rádióriportban hallottam abban az időben a büszke feleséget, aki már tizenkét faluban sikerrel járt.

        Nos, aki járt már falun egyszer is életében, tudja, hogy a Kossuth után Petőfi Sándorról van elnevezve a legtöbb utca, de a helybélieknek az "Anyám tyúkjánál" nemigen jut szegény Petőfiről több az eszébe.

        S, hogy miért volt akkora izgalom a Szajkó utca nevének megváltoztatása körül, ahol az egykori Nyék-ből csak a temploma romjai maradtak? S miért nem Nyék az utca neve, ha már a rom ott található? Van olyan is jóval feljebb, a Lipótmezei úttól is feljebb, van a Nyéki út, valószínüleg azért mert ezt az utcát már korábban elnevezték Mátyás madaráról. S ha nem róla, hát II. Ulászló kedves madaráról, kinek a király számadáskönyvében feljegyzések is találhatók. Mármint a nevezetes madár élelmezésének ügyében.

        "Mátyás király vadászkastélya.

       Számos feljegyzés említi Mátyás király vadászkastélyát és vadasparkját, de ezek konkrét helyéről még a 19. század végén is vita folyt. Az egykori ősi település, Nyék helyét – ahol a kastély is állt – sokáig a Svábhegyen keresték. A reneszánsz épületet az uralkodó udvari történetírója, Bonfini említette először, aki 3 mérföldnyi távolságra helyezte Budától. A sok-sok keresés után a helyszínre Garády Sándor bukkant 1931-ben, amikor is a budai Vár Bécsi kapujától Hidegkút felé felmérte ezt a távolságot (4 és fél kilométeII. Ulászló vadászkastélyának és Nyék falu középkori templomának romjai (illusztráció) - Budanyék (forrás: www.mag.hu)r), és a Szép Ilona és a Lipótmező között (a mai Hűvösvölgyi út 78. szám alatt) fellelte a kastély romjait. A bő tíz évig tartó ásatások feltárták az épület alapjait, és számos értékes lelettel is szolgáltak. Az épületet fal vette körül, kapuja a Hűvösvölgyi út felől nyílt. A vadászkastély mellett egy nyaralóra is rátaláltak, amely alatt Zsigmond-kori (14-15. század fordulója) vadászlak maradványaira bukkantak, melyet az uralkodó használhatott. Emellett egy műhely is működött, ahol a budai és visegrádi paloták kályháit készítették. Mátyás 1480-ban kezdte meg a régi épületek helyén az építkezést. A díszes épületből több ezer faragványtöredék került elő. Az egyemeletes épület észak-nyugati oldalán tornác húzódott, felette széles loggia, melyről szép kilátás nyílhatott a vadaspark felé. A gazdag vadállományú, ősfákkal sűrűn borított parkot Mátyás 60 cm vastag és több méter magas fallal kerítette körül, melynek területe négy magyar négyszögmérföld volt. A kastélyromtól 150 méterre bukkantak rá Nyék falu Árpád-kori templomának alapjaira és temetőjére."

vadászkastély - Horler

 

 "Középkori királyaink közül biztosan tudjuk, hogy Hunyadi Mátyás mellett a villák építtetője, II. Ulászló is szívesen vadászott a nyéki vadaskertben és bizonyára igénybe vette a szálláshelyet is. Írásos emléke van annak is, hogy Ulászló öccse, Zsigmond lengyel herceg -később király - is szívesen járt Nyékre kártyázni, szórakozni. Ugyancsak megfordult itt a szomorú sorsú II. Lajos és felesége Mária is. II. Lajos nagybátyja és egyben ifjúkori nevelője, Brandenburgi György őrgróf is többször vett részt itteni mulatozásokon, amelyek hangulatáról Burgio pápai követ a következőket írta Rómába: "Itt aztán félretéve minden szemérmet, élvezi a mértéktelen evés-ivást s minden egyebet, ami azzal jár…"

A mohácsi csata után továbbra is Magyarországon felvonuló és pusztító török seregek élén Budára is bevonult Nagy Szulejmán. A nagy vadász hírében álló szultán 1526. szeptemberében Nyéken is eltöltött két napot.

       Arról már fentebb szóltunk, hogy I. Ferdinánd bizonyosan ismerte a villákat (tehát a törökök sem pusztították el itteni látogatásuk alkalmával), és az 1531-es dénár arra is utal, hogy ezen időpontban még állt és használatban volt a vadászkastély.
Pusztulásáról semmi pontosat nem tudunk, így csak azt a többek által valószínűnek tartott felfogást tolmácsolhatjuk, hogy a török időkben következhetett be".

      Mostanában többnyire vidéken tartózkodom, s igy nincs szerencsém találkozni érdeklődő idegenekkel akik a hatalmas fákkal árnyas telek gazdája után tudakozódnak. Korábban megnyugtató érzés volt feleletként rávágni, hogy nem eladó, a városé...Ma már nem mondanám, a pénz megtalálná biztosan a maga ösvényét, s a nyéki templomrom darabjai talán még valamiféle újkori palota alapjaiba is bekerülnének. Évekkel korábban egy lelkes társaság kitisztította a romtemplom környékét, táblát is állítottak, kerítését megjavították, pikniket is tartottak nagy igyekezetükben, és biztosan megfogadták, hogy ezentúl már...

       Lejjebb a vadászkastély környékén is szakszerű munkálatok folytak, kicsiny Melocco-szerű szobrocska is került emlékül kicsinyke építménybe a Hüvösvölgyi úti oldalon, melyet azóta elloptak, és a Nyéki templom környékét is újra ellepte a természetes gaz. Az utolsó Szajkó utca táblát egy helybéli, emeletnyi magasságban felszegelte a Tárogató út és a Szerb Antal utca sarkán egy hatalmas fára. Magánterületen van. Azt hittem csak a mátyásmadarak és mókusok férhettek volna hozzá. Tévedtem,  már az is eltünt.

       Az erdő őre: a mátyásmadár                                                                                                                  

 

Kopecsnik Miklós fotó.

9 komment


A bejegyzés trackback címe:

http://inszeminator.blog.hu/api/trackback/id/tr17863276

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.01.09. 09:46:38

Kedves Inszeminator, most csak röviden: az eszetlen átnevezéseknek magam is áldozatul estem, méghozzá jóval korábban, valamikor a hetvenes évek második felében. Pontosabban nem tudom, mert akkor nem voltam Pesten.
Gyermekként állandó lakhelyemre pár hónaposan jelentett be Édesapám (a cédula megvan) és a mai napig ott lakom - papíron. Meg is tanultam a beszéddel együtt, hogy a lakásom a Kmetty utcában van. Egyik oldalról ez az utca határolja az Epreskertet, és nem véletlen, hogy a hatodik kerület e vidékén igen sok utcát neveztek el festőművészekről. Így joggal gondoltam, hogy a mi utcánkat is...
Aztán valakinek eszébe jutott, hogy volt egy bizonyos Kmety György, egyebekben igen jeles személy - honvédtábornok, majd török földön renegátként is vitéz ember. Megérdemelt egy saját utcát, az nem kétséges :-) Ám abban az időben az utcanévjegyzék tanúsága szerint a fővárosban nem kevesebb, mint három Kmetty-Kmety utca volt. Hogy miért pont a Képzőművészeti vonzáskörében lévőt nevezték át, én azt nem tudom...
Egyéni tiltakozó akcióként a felszólítás ellenére nem mentem el a szig-emben kijavíttatni a lakcímet, de az igazolványcserénél később fütyültek rá. a lakcímkártyánál már nem is kérdezték - így maradt a tábornok.

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.01.09. 15:11:24

Az átnevezések egyik szép példája volt Szeged városában a vásártér. Minek neve a háboró vége elött - ki tudja miért - Mars tér vala.
Hármat találhattok, feleim, mire ker... azaz mit nem írok! szóval mire nevezték át 45-től 89-ig.
És hogy mire nevezték vissza azután...
Amúgy azt is leírtam már, hogy Őszödön (igen, pontosan ott) a Mező Imre utcát ugyan a helyi lakosok önkényesen visszakapirgálták Mező utcára (ami illik is hozzá, lévén, hogy egy füves mezőn is áthalad), de a Rajk László utcával már nem tudtak mit kezdeni... Az bizony még az ősszel is megvolt. Hacsak azóta...

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.01.10. 08:58:01

Mormogi Papa!
Tegnapi válaszomat elnyelte az enyészet. Ott csak megemlítettem valamit, de most idemásolom bosszúból az egészet. Hogy mi igaz belőle, nem tudom. Ha viszont tény, akkor enyhít valamit a néhai özvegy elleni bosszúságomon:

Ki volt Lénard Sándor?
Szerb Antalnéval beszélget Rapcsányi László

A Magyar Rádióban 1984. július 8-án elhangzott beszélgetés rövidített szövege
Kortárs, 1985/2. 109. 11.old.


--------------------------------------------------------------------------------

- Lénard Sándor nevét és munkáit, ezt önnek köszönhetjük.

- Köszönöm, hogy nekem adományozta Lénard Sándor magyarországi felfedezésének érdemét. De ez egy kicsit összetettebb dolog volt, sokan ismerték őt, csak szűk körben. A Római Akadémiának volt orvosa, 1945 után. Weöres Sándorék, Pilinszky, akik akkor kinn éltek és még többen mások, Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, ők tudtak róla.

- A lexikon megírja, hogy orvos, író, költő, műfordító, született Budapesten 1910-ben, az Anschluss idején hagyta el az országot.

- Ez már téves adat. Lénard Sándor 1918 óta nem él magyar nyelvterületen. Akkor mentek el Ausztriába, ő még gyerekfejjel. Az Anschluss pillanatában Bécsből emigrált Rómába.

- Ott volt a Római Magyar Akadémia orvosa.

- Később, később, sokkal később. 1946-tól 49-ig. Azután ment ki Brazíliába, a koreai háború idején, gondolom, amikor nagyon a fejünk fölött lógott egy harmadik világháború.

- Lénard Sándor, az író, az ezerféle műfaj iránt vonzódó, hallatlan műveltségű ember hogy került az Ön látószögébe?

- Nagyon mulatságosan; azt kell mondanom, a véletlenek cifra sorozata kellett hozzá. 1965-ben kaptam egy hatalmas paksamétát: Szerb Antal A királyné nyakláncának kézzel írt fordítása, egyetlen sor kísérő írás nélkül! Nézem a feladót, ismeretlen név, Lénard. A feladás helye: Blumenau - még azt sem vettem észre, hogy ez Brazília lenne, csak sokkal később. Belenéztem a fordításba, hallatlanul tetszett és mivel szerződésem volt a magyar irodalom egyik igen kiváló német népszerűsítőjével, Hildegard Groschéval A királyné nyaklánca német kiadására, azonnal írtam neki, hogy egy fantasztikusan jó fordítást kaptam.

- De nem is tudott akkor felvilágosítást adni arról, hogy ki a fordító.

- Semmit, csak a nevét. De írtam a megadott címre is ennek a Lénárd Sándornak. Megírtam, micsoda őrület egyáltalán németre fordítani, szerződés nélkül egy magyar könyvet, könnyelműség. De nagyon jónak tartom a fordítását, lépjen érintkezésbe Hildegard Groschéval. Majd megkaptam a válaszlevelet Groschétól, aki szó szerint azt írta: az egyik szemem sírt, a másik nevetett, amikor a leveledet olvastam, hisz Lénard Sándor Brazíliában a mi megbízásunkból fordította le A királyné nyakláncát. Lénardtól hetekkel később megkaptam a kísérőlevelet, hamarább érkezett a kézirata, beszámolt arról, hogy ő kicsoda, kik a mi közös barátaink, Kerényi Károlyék, ez, az, amaz. Így kezdődött el a barátságunk és levelezésünk. Akkor értesültem arról is, hogy megjelent egy könyve Németországban, a Völgy a világ végén. Elküldte nekem.

- Németül vagy magyarul?

- Németül, és az angol változatot, amelyet ugyancsak ő készített, és Robert Graves írt hozzá előszót. Ez Amerikában jelent meg. Én elvittem a könyvet az akkor még a Magvetőnél dolgozó Rayman Katalinnak, nézze meg ő is, nem kéne-e lefordítani.

- Mulatságos, hogy nem küldte el magyarul.

- Miután nem írta meg magyarul, nem állt módjában magyarul elküldeni. Akkor én megkérdeztem tőle, hogy hajlandó lenne-e a saját könyvét lefordítani magyarra. Azt felelte, hogy megírja magyarul. És megírta magyarul, úgyhogy könyvének három változata van, egyik sem fedi egészen a másikat. Lényegét tekintve igen, de mindegyiknek megvan a maga nemzethez kötött specifikuma. Tudnia kell, hogy a szöveget kézzel írva kaptam, hártyapapíron, gyöngybetűivel, ezeket kellett szépen átgépelnem, hogy a kiadónak a kéziratot át tudjam adni.

- Ez mind levelezés volt, ugye?

- Ez mind levelezés. Jó ezer, ezerötszáz levelem van tőle.

- A fénykép alapján, amit mutatott: szakállas, erős bajuszú, magas homlokú férfi; nyakkendős, jólöltözött, professzor kinézésű.

- Nem. Medve volt. Nagyon rosszul öltözött, komoly problémákat jelentett számára akkor, amikor már Amerikában tanított a charlestoni egyetemen, hogy ne őserdei öltözékekben jelenjék meg az óráin. Hiszen őserdőben élt, onnan hívták meg, négy szemesztert tanított Charlestonban.

- Sajátos dolog, hogy ezt a területet választotta: brazíliai őserdő, szegény német telepesek.

- Körülötte német település volt és szegény indiók, Santa Catarina államban.

- Tudomásom szerint Lénard Sándor mindig zilált anyagi körülmények között élt. Hogy tudott nyugalmat találni és farmot venni Brazíliában?

- Zilált anyagi körülmények - ez túlértékelése anyagi körülményeinek. Rendkívül szegény volt. Sao Paolóban egy hatalmas tétű Bach-kvíz zajlott, "Felső határ a csillagos ég" címmel. Erre ő, mint a világ egyik legjobb Bach-szakértője, benevezett. Körülbelül fél évig tartott a játék, ő megnyerte, és a nyereségpénzből vette meg a patikáját és farmját Blumenauban.

- Minden tudás és szellemi szenvedély mellett is lehetett benne valami hazardőr.

- Hazardőr? Talán igen. Ő ugyan sajátmagát mindig rest embernek tartotta, de mégis rendkívül sokat dolgozott, minden restségével együtt, ezt az életmű is bizonyítja.

- A kéziratai rendkívül apró betűsek, szinte nagyítóval kell olvasni az ilyesmit. Nem volt írógépe? Ez is egy magatartás?

- Ez magatartás volt. Rengeteg teóriája volt arról, hogy hogyan lehet, hogyan szabad, hogyan kell élni, hogyan kell írni. Írógéppel nem, mert az írógép írógépül ír.

- 1967-ben jelent meg magyarul a Völgy a világ végén. Szokatlan hatást keltett az olvasók körében, nemcsak az írás szelleme, hanem érzelmi tartalma is.

- Felnőtt életének talán ez volt a legboldogabb napja. Élete nagy vágya teljesült, amelyről azt hitte, mindörökre le kell mondania: íróvá lett azon a Magyarországon, amelyet nyolcéves korában hagyott el.

- Tulajdonképpen ki volt ő?

- Nagyon nehéz rá felelni. Költő volt, rajzolt, a könyveit maga illusztrálta. De ragyogó pianista is volt, én hallottam őt zongorázni, ha azt a sorsot vállalja magának, biztos, hogy élvonalbeli muzsikus lehetett volna. Nyelvtehetség volt; tízegynéhány nyelve írt és olvasott, ebből hatot vagy hetet anyanyelvi fokon.

- 67-ben tehát megjelent a Völgy a világ végén. És csakhamar - nyilván az Ön sürgetésére - jöttek más magyar nyelvű kéziratok. Az Egy nap a láthatatlan házban, a Római történek, 1969-ben.

- A Római történetek először egy brazíliai magyar folyóiratban jelent meg töredék-formában. Talán nem is ez volt a címe, soha nem írta meg teljesen, ezzel szemben kérésemre elküldte a megjelent részeket. Ezekből a törmelékekből sikerült összeállítanom a Római történeteket. Még szeretném elmondani, hogy született az Egy nap a láthatatlan házban. Kértem, hogy írja le nekem egy átlagos napját, mit csinál reggeltől estig. Erre azt válaszolta, hogy ezt egy kicsit komplikált lenne egy levélben megírni, megpróbálja majd több levélben. Ebből lett a könyv.

- Lénard Sándor 1972-ben halt meg, 62 éves volt. Nem sokkal előbb elterjedt a hír Budapesten, hogy hazalátogat, vagy hazatelepül Magyarországra.

- Nem, erről nem volt szó. Nem jöhetett haza, súlyos beteg volt már az élete utolsó két évében.

- Korábban is jöhetett volna.

- Jöhetett volna, de kötötte őt a saját kis farmja, ott Brazíliában, és az is, hogy taníthat latint és görögöt a charlestoni egyetemen.

- Én másra gondolok. Lehet, hogy azért nem jött haza, mert benne egy virtuális Magyarország élt?

- Pontosan erről van szó. Magyarország számára Ady és Babits Magyarországa volt, és a nagy költőké. Talán félt attól, hogy szembesül egy olyan közeggel, amelyben ő már idegen lenne, én folyton ezt éreztem, sok szó esett erről, hiszen a hosszú évek folyamán jóformán hetente egy vagy két levél jött tőle.

- 1965-től 72-ig leveleztek?

- Még a halála napján is kaptam tőle levelet.

- Találkoztak?

- Charlestonban, 1968-ban. Ő a szemesztere végén volt, én akkor jártam Amerikában és New Yorkból mentem át Charlestonba.

- Akkor is szó volt arról, hogy hazajön Magyarországra?

- Akkor éppen nem, mert elérte őt a korosodó férfiak végzete, halálosan beleszeretett egy húszéves tanítványába, reménytelenül természetesen. Sajnos, utána már betegen került vissza Brazíliába.

- S ott ki volt mellette?

- Második felesége, az „olasz felesége”, ahogy ő hívta, Andrietta.

- A család vajon most hogy él - egyáltalán volt családja?

- Hogyne, Németországban volt egy felesége és van egy professzor fia, gyermekorvos, és Brazíliában is van egy fia, akit nem véletlenül Sebastianónak hívnak, mivel az egész élete Bach-centrikus volt.

- Hol van eltemetve?

- A farmján. - Nem szóltunk még egy szót sem a Lénard-alapítványról.

- Az micsoda?

- Ez úgy született meg, hogy ismerve a latin nyelv iránti szeretetét, megkértem a feleségét, hogy a magyar jogdíjakat adjuk át az Akadémiának, és ezeknek a kamatából egy-egy fiatal latinista művét jutalmazzák vele, minden második évben, az ő születésnapján.

- Passzióból fordította latinra a Micimackót?

- A Micimackót? Hogyne! Szentül meg volt győződve arról, hogy a latin nyelvet újból használhatóvá tudja tenni a világ számára, csak kellő időben kell elkezdeni a gyermekek tanítását. Brazil mérnökök csemetéit tanította latinra és akkor jutott eszébe, hogy lefordítja nekik Milne Micimackóját latinra. Megtörtént, 1960-ban meg is jelent a Micimackó latin fordítása. Ennek a könyvnek köszönhette, mondhatni, az első világsikerét.

- Ez a mi mostani találkozásunk is egy kicsit hasonlít a befejezetlen beszélgetésekhez - Lénard Sándor írja az egyik könyvében hogy tulajdonképpen minden írás arra ítéltetett, hogy töredék legyen.

- Pontosan így írta; és Lénardról, az ő egész befejezetlen életéről, és azért a maga specifikus módján mégis teljes életéről monográfiát kellene írni. Ez az élet megérdemli.


--------------------------------------------------------------------------------


[Lénárd-index] [Lénárdról] [Lénárd-szeminárium]

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.01.10. 21:13:27

@inszeminator:
Alexander Lénárd Sándor talán legutolsó verse egy Sao Paolo-i folyóiratban jelent meg:

"Mit hagynak ránk holtuk után az öregek?
Egy vén ruhát,
Egy repedt okulárét,
Egy félig űrült tintásüveget.
Még élek. Ám a perc közel…
„Ezt hagyta csak” - vijjognak majd felettem.
S én a kegyetlen Alvilág
Mélyén sóhajtom: legalább
A tintatartómat kiüritettem."

73-ban pedig Szerb Antalné válogatta és rendezte sajtó alá egy gyűjteményes kötetét, amit sikerült letöltenem, és olvasgatom. Még nem értem a végére - de olyan ez, mint néhány más kedves olvasmányom: bárhol ütöm fel, bárhol olvasok belé, mindig jólesik.
Édesapám hívta fel rá a figyelmemet - még bő negyedszázaddal ezelőtt.

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.01.12. 10:16:23

Kedves Mormogi Papa!
Érdekelne a "letöltésed", mert többre tartom a múltat a jelennél. Íze. szaga, virága van, még nem kiáltották ki egyenuralkodóvá ezt a hamar penészedő kulturszószt, nem csodálom, hogy jólesik'.
Ha van rá lehetőség és el tudod küldeni, hol keressem, tedd meg légyszives. Köszönettel:
Inszeminator.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.01.13. 00:05:35

Bocsássátok meg, kedves Inszeminátor és Mormogi Papa, hogy kibicelek egy kicsit, de Lénárd nekem is nagy élményem volt, annak idején, amikor rátaláltam. Már nem emlékszem pontosan, hogyan is akadtam rá, de arra igen, hogy véletlenül történt: valami mást kerestem (az interneten) és belefutottam egy Lénárd-szövegbe. Nagyon megtetszett, utánakerestem Lénárdnak itt-ott, közben rájöttem, hogy a neve nem teljesen ismeretlen előttem, olvastam már róla, több helyütt (Cs. Szabó Lászlónál biztosan, de másutt is, írói emlékezésekben föl-fölmerült (a neve), csak nekem akkor még nemigen mondott semmit).

Találtam a Magyar Elektronikus Könyvtárban néhány szöveget tőle. Letöltöttem, és időnként ma is olvasgatom. (Ez tulajdonképpen némiképp válasz is arra, amit kérdeztél, kedves Inszeminátor, igaz nem tőlem:-)) A Magyar Elektronikus Könyvtárban több Lénárd-kötet anyaga is megtalálható.

www.mek.oszk.hu

ü
bbjnick

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.01.13. 10:28:03

@bbjnick: Személy szerint nem érzem "kibicelésnek", ha egy nyilvános felületen jó szívvel megosztjuk egymással "találmányainkat" - jobb szót nem tudok, bár ez másra foglalt :-)
Legalább kiderült, hogy "MEK"-mester még működik, s egyből találam rajta három újabb Lénárd művet, amit köszönök.
Üdv! MP

inszeminator · http://inszeminator.blog.hu 2009.01.13. 12:32:27

Egyetértek tisztelt uraim, a kibicelés pedig számomra kifejezetten kívánatos, és a MEK valóban működik.

Miután semmi kedvem nincs komoly, országépítő??? termelőmunkára, megint beleestem egy témába, de megfogadtam, hogyha ezt befejezem, akkor.....Majd eldől.