Szeretem és tisztelem Szerb Antal írói munkásságát, de a hajcihő, mely jóval halála után keletkezett, miszerint egykori lakhelye közelében utcát kell róla elmnevezni, annak erőszakos és modortalan túlhajszolása miatt számomra és sokak számára kiábrándító volt. A módszer ahogy a tervet végrehajtották, azt sugallta, hogy bármit bármikor kiradírozhatunk a múltunkból valamely újkori nagyság elismerése érdekében. Nem használt az író emlékének a rosszízű polémia. Ujságcikkekkel is ráerősítettek mondván, özvegye szerint ezen az utcán sétált fel a kishárshegyre, ha ideje engedte.
Az egykori Szajkó utcán, ahol - teszem már hozzá - a valamikori Nyék településből a templom maradványai ma is megtalálhatók. Onnan pedig alig száz méterre az egykor híres vadászkastély falai. 
Csupán egy utca elnevezéséről van szó látszólag. Ráadásul egy madárról van az utca elnevezve. Igaz, a szajkót mátyásmadárként is tisztelik. Valami ragály volt abban az időben, mely özvegyek - nevezetesebb emberek özvegyei között terjedt, akik minden áron utcanevek szaporításával kívántak emléket állítani elhunyt férjeiknek. Egy rádióriportban hallottam abban az időben a büszke feleséget, aki már tizenkét faluban sikerrel járt.
Nos, aki járt már falun egyszer is életében, tudja, hogy a Kossuth után Petőfi Sándorról van elnevezve a legtöbb utca, de a helybélieknek az "Anyám tyúkjánál" nemigen jut szegény Petőfiről több az eszébe.
S, hogy miért volt akkora izgalom a Szajkó utca nevének megváltoztatása körül, ahol az egykori Nyék-ből csak a temploma romjai maradtak? S miért nem Nyék az utca neve, ha már a rom ott található? Van olyan is jóval feljebb, a Lipótmezei úttól is feljebb, van a Nyéki út, valószínüleg azért mert ezt az utcát már korábban elnevezték Mátyás madaráról. S ha nem róla, hát II. Ulászló kedves madaráról, kinek a király számadáskönyvében feljegyzések is találhatók. Mármint a nevezetes madár élelmezésének ügyében.
"Mátyás király vadászkastélya.
Számos feljegyzés említi Mátyás király vadászkastélyát és vadasparkját, de ezek konkrét helyéről még a 19. század végén is vita folyt. Az egykori ősi település, Nyék helyét – ahol a kastély is állt – sokáig a Svábhegyen keresték. A reneszánsz épületet az uralkodó udvari történetírója, Bonfini említette először, aki 3 mérföldnyi távolságra helyezte Budától. A sok-sok keresés után a helyszínre Garády Sándor bukkant 1931-ben, amikor is a budai Vár Bécsi kapujától Hidegkút felé felmérte ezt a távolságot (4 és fél kilométer), és a Szép Ilona és a Lipótmező között (a mai Hűvösvölgyi út 78. szám alatt) fellelte a kastély romjait. A bő tíz évig tartó ásatások feltárták az épület alapjait, és számos értékes lelettel is szolgáltak. Az épületet fal vette körül, kapuja a Hűvösvölgyi út felől nyílt. A vadászkastély mellett egy nyaralóra is rátaláltak, amely alatt Zsigmond-kori (14-15. század fordulója) vadászlak maradványaira bukkantak, melyet az uralkodó használhatott. Emellett egy műhely is működött, ahol a budai és visegrádi paloták kályháit készítették. Mátyás 1480-ban kezdte meg a régi épületek helyén az építkezést. A díszes épületből több ezer faragványtöredék került elő. Az egyemeletes épület észak-nyugati oldalán tornác húzódott, felette széles loggia, melyről szép kilátás nyílhatott a vadaspark felé. A gazdag vadállományú, ősfákkal sűrűn borított parkot Mátyás 60 cm vastag és több méter magas fallal kerítette körül, melynek területe négy magyar négyszögmérföld volt. A kastélyromtól 150 méterre bukkantak rá Nyék falu Árpád-kori templomának alapjaira és temetőjére."
"Középkori királyaink közül biztosan tudjuk, hogy Hunyadi Mátyás mellett a villák építtetője, II. Ulászló is szívesen vadászott a nyéki vadaskertben és bizonyára igénybe vette a szálláshelyet is. Írásos emléke van annak is, hogy Ulászló öccse, Zsigmond lengyel herceg -később király - is szívesen járt Nyékre kártyázni, szórakozni. Ugyancsak megfordult itt a szomorú sorsú II. Lajos és felesége Mária is. II. Lajos nagybátyja és egyben ifjúkori nevelője, Brandenburgi György őrgróf is többször vett részt itteni mulatozásokon, amelyek hangulatáról Burgio pápai követ a következőket írta Rómába: "Itt aztán félretéve minden szemérmet, élvezi a mértéktelen evés-ivást s minden egyebet, ami azzal jár…"
A mohácsi csata után továbbra is Magyarországon felvonuló és pusztító török seregek élén Budára is bevonult Nagy Szulejmán. A nagy vadász hírében álló szultán 1526. szeptemberében Nyéken is eltöltött két napot.
Arról már fentebb szóltunk, hogy I. Ferdinánd bizonyosan ismerte a villákat (tehát a törökök sem pusztították el itteni látogatásuk alkalmával), és az 1531-es dénár arra is utal, hogy ezen időpontban még állt és használatban volt a vadászkastély.
Pusztulásáról semmi pontosat nem tudunk, így csak azt a többek által valószínűnek tartott felfogást tolmácsolhatjuk, hogy a török időkben következhetett be".
Mostanában többnyire vidéken tartózkodom, s igy nincs szerencsém találkozni érdeklődő idegenekkel akik a hatalmas fákkal árnyas telek gazdája után tudakozódnak. Korábban megnyugtató érzés volt feleletként rávágni, hogy nem eladó, a városé...Ma már nem mondanám, a pénz megtalálná biztosan a maga ösvényét, s a nyéki templomrom darabjai talán még valamiféle újkori palota alapjaiba is bekerülnének. Évekkel korábban egy lelkes társaság kitisztította a romtemplom környékét, táblát is állítottak, kerítését megjavították, pikniket is tartottak nagy igyekezetükben, és biztosan megfogadták, hogy ezentúl már...
Lejjebb a vadászkastély környékén is szakszerű munkálatok folytak, kicsiny Melocco-szerű szobrocska is került emlékül kicsinyke építménybe a Hüvösvölgyi úti oldalon, melyet azóta elloptak, és a Nyéki templom környékét is újra ellepte a természetes gaz. Az utolsó Szajkó utca táblát egy helybéli, emeletnyi magasságban felszegelte a Tárogató út és a Szerb Antal utca sarkán egy hatalmas fára. Magánterületen van. Azt hittem csak a mátyásmadarak és mókusok férhettek volna hozzá. Tévedtem, már az is eltünt.
Kopecsnik Miklós fotó.
Utolsó kommentek