Betlehem a buszmegálló szomszédságában, háttal a szovjet emlékműnek, de szemben falu templomával. Erős rácsozat védi a szent családot, elkél az manapság. Kicsit meglepődtem elhaladva mellette, annyira meglepett a múlt és a jelen találkozása.

      A képen leginkább az értékelhető igyekezet látszik. Volt szovjet emlékmű amikor az kellett, zömök bádog obeliszk, de égre törő, s aztán az idők változtával megtepedhetett mellé a buszmegálló. És ahogy telik az idő, a kopár, koszos kis terecske szépen megváltozik. Már pad is van, dizájnos szemétláda, az ünnepre készülődve baloldalt méretes adventi asztal, és ott a betlehem. A kor követelménye, hogy rácsok mögé kell rejteni. Van valami különös ebben a meglepő kompozícióban. Világok, korok keveredése és dilemmája - vagy csak kis falusi zűrzavar? Lehet, hogy mindkettő, csak nézőpont kérdése. 

      Bádog obeliszk szemben a tudor stílű kastély templomával. Téglaépítmény ez is, a tizenötéves évforduló alkalmából emeltetett. A legszebb Kádári időkben. A lelki alapozás nehéz munkája közben, a téeszesítés, a szocializmus alapjai lerakásának küzdelmes idejében. Semmi sárkányölő izmoktól dagadó harcos, semmi sarló és kalapács mégcsak egy apró csillagocska sem tellett a tetejére. Vár a munka elvtársak, húzzunk bele...."Bebádogozták." 

   Nem jut eszembe most a vers, de majd lesz aki tudja elejétől a végéig, én csak a passzus végére emlékszem...:.."bebádogoztak minden ablakot". Na persze máshol, de divatja volt abban az időben a bádogozásnak. Ne lásd a világot csak az eget, szállj magadba, egyebet nem tehetsz. Passzentos ötlet volt a rácshoz. Bádog az ablak előtt, mely fölfelé irányítja a tekintetet.

    Ostobaság - a tekintet már régen befelé vette az irányt, de mégis...Ha ezt a csonkagúlát hosszában kettévágom, és felfordítom, máris van két darab ablakravaló. Ilyen egyszerű.

       Ők meg itt maradtak, a kapitány, egy lajtnant, néhány szerzsant, a többit nem tudom elolvasni. Meghúzódnak a bádogsapka alatt, amíg tehetik, míg valaki el nem orozza a fejük fölül. Vessünk egy töprengő pillantást rájuk is, ha már a mieinkre, akik szétszórattak az itteniek földjén, nem is tehetjük. Rossz csere volt, erőszakos és nagyrészt értelmetlen. Hátulról figyelik a rácsokkal védett betlehemet, de szemben a templom tornyával. Lesz e így "feltámadás"...?

      Ma már könnyebb szívvel mondhatjuk, békés karácsonyt nekik is.