inszeminátor

Majd kiderül

Friss topikok

HTML

Ami van...

Utolsó kommentek

ec-pec kimehec

szinesek

free counters

2008.06.30. 02:07 inszeminator

Aba - Novák...LAURA.

Írni kéne róla, de már késő van - majd holnap...Vagy mégis legalább egy kicsit...

Rohanás Debrecenbe - tudtam, hogy meglepetés fog érni, de erre mégse számitottam...A kezek, a fény a mozdulatok festője. Csontváyt kevésbé érdekelték a kezek. A tengerparti sétalovaglás alakjain  ha jól emlékszem nincsenek is kezek. Aba - Novák szerintem középkori festményekről tanulta a kezek játékát. Egy fésülködő nő madonna kézmozdulattal. Árulkodó. Csak az Itáliai képein nincsenek kezek. Tájépek, erős szinekkel. Végre megértettem miért. Tojástempera fára festve. A tempera gyorsan szárad - ezért tudott egyszerre több képet is festeni. Lerakta a többnyire sötét alapot, s rövid idő múltán már a száradt rétegre  mind világosabbakkal dolgozott. Ráfestett, vagy kikapart, ezt az ameriki filmen is láthatjuk. Az egymásra rakott szinek mind világosabbak, s a végén már szinte rikoltanak. A technika kizárja a fiinom lazúr lehetőségét, az átmeneteket. Hallottam, hogy túl kemény, rideg - szerintem ez a magyarázata. Ha odatetted, annak tökéletesnek kell lennie. Nincs maszatolás. A temoera színerőssége száradás után megváltozik. Bámulatos, hogy emnnyire ismeri amivel dolgozik. Egy kis mellék szobácskában szinte eldugva van egy önarcép, ez is tempera, ez viszont vászonra. A kép tompa szintelen, illetve egyes szinei túlzón rikitóak, miért. Mert a vászon elszívta az anyagot, ellopta fényt, megtörte a szineket. Ha jól láttam, ez az egyetlen vászonra festett tempera kép. A kisérlet nem sikerült.

Ahogy öregszik zsúfolja a képeit. Cirkuszosok, vagy templomi szentek, vásári sokadalom, egyre sürübben gomolyognak. A technika még megvan, de a nyüzsgés nekem már sok. Mintha mindent össze akarna egyszerre nyalábolni. Amúgy is tyúkanyóként gyüjti maga köré a tanoncokat'...Mintha sejtené, hogy nem lesz sok ideje. Hirtelen, negyvenes éveiben lesz a szép szál valakiből  vékony beesett arcú árnyék.

Elhozta hatalmas tablójával a párizsi világiállitás fődíját. Lehet, hogy ezért utálták annyira..? Vagy a szegedi freskóért, amit Rákosi műértői lemeszeltek...? A templomi belsőkért...? A sokolodalúságáért, termékenységéért..? Korábban Aba - Novákról alig lehetett hallani. Csak néhány szolnoki képét ismertem magam is. Nem ő kellett - szocreál kellett. Mégis jó, hogy van, kicsit messze van, de megéri. Sokáig ácsorogtam Laura ábrándos kék szemei előtt, a lányom, kiszúrta,s megvette a poszterét. Üveg közé rakom majd, Laura kék kalapban, a majom pirosban, s a kezek néhány gyors ecsetvonásal. Azt mondják vad zseni - szrintem meg lehet szeretni...!  Érdemes megszeretni.

Laurához még annyit - a tárlat végén egy kis teremben bemutatnak néhány hamisítványt. Némelyik képi világa, karaktere valóban Aba-Novákos, de hol vannak a szinek..? A játékosság a szinekkel, mely néha szinte varázslat. Reggel, megkerestem a neten egy képzőművészeti gyüjteményben Laurát...Van kékkalapos nőként, és létezik Laura I. Ezen nincs háttér. De mindkettő minta hamisítvány lenne. Rettenetesen rossz fotók. Hogy lehet úgy fotózni egy képet, hogy a zöldes háttérből szürke lesz, az élénk cinóber ajkakból valami narancsos keverék, s a kalap. Te jó ég - ez nem az a kék, hová tűnt a bolondító ultramarin...?   mintha szürke rothadás áradt volna el mindenen. Az is lehet, hogy nyomdai hiba, csak éppen megsemmisül maga az Aba-Nováki őrülten szines világ. Tudom sokaknak bántotta a szemét a szocialista gyüjtőtáborban, de ma már más világ van. Még jó, hogy a poszter hű - Laura világoskék szemekkel mereng ábrándosan a nagyvilágba, s nem egy semmitmondó kék kalap alatt. Az kérem valamilyen kék, határozott - a szemei kicsit kontrasztosan megint másmilyen kékek, s nem szürkék mint a nagy-gyüjteményben.

   Szász Endrét nem nagyon szerettem, bár valamiképpen hasonló a két mester. Most mindegy, hogy miben. Egy interjúban megkérdezték, jár e tárlatokra, kiállitásokra. Hogyne - felelte, bemegyek megállok a teremben és körülnézek. Ha meg tud fogni valami, megnézem - ha az összkép semmit nem mond, kimegyek. Ő megtehette, senki nem szólt rá, hova rohansz..? Sajnos magam is így vagyok a tárlatokkal, ezért járok inkább magányosan. Bötüről-bötüre végig rágni na azt már nem. A debeceni tárlatot kétszer is körbejártam, lassan, részletezve. Még két hétig nyitva van, s aztán maradnak a penészes, szomorú "másolatok"....

2 komment


A bejegyzés trackback címe:

http://inszeminator.blog.hu/api/trackback/id/tr28545416

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

tita · http://hetkoznapi-mesek.blogspot.com 2008.07.01. 04:46:57

Nagyon szépen írsz.Szeretem olvasni:)

orbispictus 2009.06.28. 17:33:35

Bizony. Én is. Mindent, - és bármit, - mert úgy írsz, ahogy csak nagyon kevesen, - teljes átéléssel, őszintén, és gyönyörű magyar nyelven.
M.